Zsolt. 71

Teljes szövegű keresés

Zsolt. 71
Zsolt. 71.1
Te benned bízom, * Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
Zsolt. 71.2
A te igazságod * szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
Zsolt. 71.3
Légy * sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.
Zsolt. 71.4
Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!
Zsolt. 71.5
Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én * bizodalmam gyermekségemtől fogva!
Zsolt. 71.6
Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
Zsolt. 71.7
Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.
Zsolt. 71.8
Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.
Zsolt. 71.9
Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!
Zsolt. 71.10
Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt * tanácskoznak,
Zsolt. 71.11
Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
Zsolt. 71.12
Oh Isten, ne távozzál * el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre!
Zsolt. 71.13
Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
Zsolt. 71.14
Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
Zsolt. 71.15
Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a * te szabadításodat, mert számát sem tudom.
Zsolt. 71.16
Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; * csak a te igazságodról emlékezem!
Zsolt. 71.17
Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
Zsolt. 71.18
Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem * a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet.
Zsolt. 71.19
Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
Zsolt. 71.20
A ki sok bajt és * nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz, és a föld mélységéből ismét felhozol minket.
Zsolt. 71.21
Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.
Zsolt. 71.22
Én is tisztellek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
Zsolt. 71.23
Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem * is, a melyet megváltottál.
Zsolt. 71.24
Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT