Zsolt. 22

Teljes szövegű keresés

Zsolt. 22
Zsolt. 22.1
Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.
Zsolt. 22.2
Én Istenem, * én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
Zsolt. 22.3
Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz * meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
Zsolt. 22.4
Pedig te szent vagy, * a ki Izráel dícséretei között lakozol.
Zsolt. 22.5
Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
Zsolt. 22.6
Hozzád kiáltottak * és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
Zsolt. 22.7
De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata. *
Zsolt. 22.8
A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják * fejöket:
Zsolt. 22.9
Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, * hiszen gyönyörködött benne!
Zsolt. 22.10
Mert te hoztál ki * engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.
Zsolt. 22.11
Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te * voltál Istenem.
Zsolt. 22.12
Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
Zsolt. 22.13
Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán * bikái.
Zsolt. 22.14
Feltátották * rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
Zsolt. 22.15
Mint a víz, úgy * kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
Zsolt. 22.16
Erőm kiszáradt, * mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
Zsolt. 22.17
Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok * serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
Zsolt. 22.18
Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak * néznek s bámulnak rám.
Zsolt. 22.19
Megosztoznak ruháimon, * és köntösömre sorsot vetnek.
Zsolt. 22.20
De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
Zsolt. 22.21
Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet * a kutyák körmeiből.
Zsolt. 22.22
Ments meg engem * az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
Zsolt. 22.23
Hadd hirdessem * nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
Zsolt. 22.24
Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek * őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
Zsolt. 22.25
Mert nem veti meg * és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
Zsolt. 22.26
Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom * azok előtt, a kik félik őt.
Zsolt. 22.27
Esznek * a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!
Zsolt. 22.28
Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld * minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.
Zsolt. 22.29
Mert az Úré a * királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
Zsolt. 22.30
Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.
Zsolt. 22.31
Őt szolgálják * a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.
Zsolt. 22.32
Eljőnek s hirdetik * az ő igazságát az ő utánok való népnek, + hogy ezt cselekedte!

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT