Zsolt. 16

Teljes szövegű keresés

Zsolt. 16
Zsolt. 16.1
Dávid miktámja.
Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.
Zsolt. 16.2
Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
Zsolt. 16.3
A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van * minden gyönyörűségem.
Zsolt. 16.4
Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.
Zsolt. 16.5
Az Úr az én * osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
Zsolt. 16.6
Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.
Zsolt. 16.7
Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is * oktatnak engem az én veséim.
Zsolt. 16.8
Az Úrra * néztem szüntelen; mert jobb kezem + felől van, meg nem rendülök.
Zsolt. 16.9
Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.
Zsolt. 16.10
Mert nem hagyod * lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.
Zsolt. 16.11
Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes * öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT