2 Kor. 2

Teljes szövegű keresés

2 Kor. 2
2 Kor. 2.1
Azt tettem pedig fel magamban, hogy nem megyek közétek ismét szomorúsággal.
2 Kor. 2.2
Mert ha én megszomorítlak titeket, ugyan ki az, a ki megvídámít engem, hanemha a kit én megszomorítok?
2 Kor. 2.3
És azért írtam néktek éppen azt, hogy mikor oda megyek, meg ne szomoríttassam * azok miatt, a kiknek örülnöm kellene; meg lévén győződve mindenitek felől, hogy az én örömöm mindnyájatoké.
2 Kor. 2.4
Mert sok szorongattatás és szívbeli háborgás között írtam néktek sok könyhullatással, nem hogy megszomoríttassatok, hanem hogy megismerjétek azt a szeretetet, a mellyel kiváltképen irántatok viseltetem.
2 Kor. 2.5
Ha pedig valaki * megszomorított, nem engem szomorított meg, hanem részben, hogy azt ne terheljem, titeket mindnyájatokat.
2 Kor. 2.6
Elég az ilyennek a többség részéről való ilyen megbüntetése:
2 Kor. 2.7
Annyira, hogy * éppen ellenkezőleg ti inkább bocsássatok meg néki és vígasztaljátok, hogy valamiképen a felettébb való bánat meg ne eméssze az ilyet.
2 Kor. 2.8
Azért kérlek titeket, hogy tanusítsatok iránta * szeretetet.
2 Kor. 2.9
Mert azért írtam is, hogy bizonyosan megtudjam felőletek, ha mindenben engedelmesek * vagytok-é?
2 Kor. 2.10
A kinek pedig megbocsáttok valamit, én is: mert ha én is megbocsátottam valamit, ha valakinek megbocsátottam, ti érettetek cselekedtem Krisztus színe előtt; hogy meg ne csaljon minket a * Sátán:
2 Kor. 2.11
Mert jól ismerjük az ő * szándékait.
2 Kor. 2.12
Mikor pedig Troásba * mentem a Krisztus evangyélioma ügyében és kapu nyittatott nékem + az Úrban, nem volt lelkemnek nyugodalma, mivelhogy nem találtam Titust, az én atyámfiát;
2 Kor. 2.13
Hanem elbúcsúzván tőlük, elmentem Macedóniába.
2 Kor. 2.14
Hála pedig az Istennek, a ki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi * általunk.
2 Kor. 2.15
Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek, * mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között;
2 Kor. 2.16
Ezeknek halál illatja halálra; amazoknak pedig élet illatja életre. És ezekre kicsoda * alkalmatos?
2 Kor. 2.17
Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, a kik meghamisítják az Isten ígéjét; * hanem tisztán, sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT