1 Kor. 4

Teljes szövegű keresés

1 Kor. 4
1 Kor. 4.1
Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit * és Isten titkainak + sáfárait.
1 Kor. 4.2
A mi pedig egyébiránt a sáfárokban megkívántatik, az, hogy * mindenik hívnek találtassék.
1 Kor. 4.3
Rám nézve pedig igen csekély dolog, hogy ti tőletek ítéltessem meg, vagy emberi ítéletnaptól; sőt magam sem ítélem meg magamat.
1 Kor. 4.4
Mert semmit sem tudok magamra, de nem ebben vagyok megigazulva; * a ki ugyanis engem megítél, az Úr + az.
1 Kor. 4.5
Azért idő előtt semmit se ítéljetek, míg * el nem jő az Úr, a ki egyrészt világra hozza + a sötétségnek titkait, másrészt ** megjelenti a szíveknek tanácsait; és akkor mindenkinek az Istentől lészen a dícsérete.
1 Kor. 4.6
Ezeket pedig, atyámfiai, példában szabtam magamra és Apollósra ti érettetek, hogy rajtunk tanuljátok meg, hogy annakfelette * a mi írva van, nem kell bölcselkedni; hogy senki se fuvalkodjék fel az egyikért a másik ellen.
1 Kor. 4.7
Mert kicsoda különböztet meg téged? Mid van ugyanis, a mit nem kaptál volna? Ha * pedig úgy kaptad, mit dicsekedel, mintha nem kaptad volna?
1 Kor. 4.8
Immár beteltetek, immár * meggazdagodtatok, nálunk nélkül uralkodásra jutottatok; vajha csakugyan uralkodásra jutottatok volna, hogy mi is veletek egybe uralkodhatnánk.
1 Kor. 4.9
Mert úgy vélem, hogy az Isten minket, az apostolokat, utolsókul állított, mintegy halálra * szántakul: mert + látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek.
1 Kor. 4.10
Mi bolondok * a Krisztusért, ti pedig bölcsek a Krisztusban; mi erőtlenek, ti pedig erősek; ti dicsőségesek, mi pedig gyalázatosak.
1 Kor. 4.11
Mindezideig * éhezünk is, szomjúhozunk is, mezítelenkedünk is, bántalmaztatunk is, + bujdosunk is,
1 Kor. 4.12
Fáradozunk * is, tulajdon kezünkkel munkálkodván; ha szidalommal illettetünk, + jót kívánunk; ha háborúságot szenvedünk, ** békességgel tűrjük;
1 Kor. 4.13
Ha gyaláztatunk, könyörgünk: szinte a világ szemetjévé lettünk, mindeneknek söpredékévé egész mostanig.
1 Kor. 4.14
Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem mint szerelmes gyermekeimet * intelek.
1 Kor. 4.15
Mert ha tízezer tanítómesteretek lenne is a Krisztusban, de nem sok atyátok; mert tőlem * vagytok a Krisztus Jézusban az evangyéliom által.
1 Kor. 4.16
Kérlek azért titeket, legyetek * az én követőim.
1 Kor. 4.17
Azért küldtem hozzátok Timótheust, ki nékem szeretett és hű * fiam az Úrban, a ki eszetekbe juttatja néktek az én útaimat a Krisztusban, a mint mindenütt, minden gyülekezetben tanítok.
1 Kor. 4.18
De mintha el se mennék ti hozzátok, úgy felfuvalkodtak némelyek.
1 Kor. 4.19
Pedig elmegyek hamarosan hozzátok, ha az Úr akarándja; * és megismerem a felfuvalkodottaknak nem a beszédjét, hanem az erejét.
1 Kor. 4.20
Mert nem beszédben áll az Istennek országa, * hanem erőben.
1 Kor. 4.21
Mit akartok? Vesszővel menjek-é hozzátok, * avagy szeretettel és szelídségnek lelkével?

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT