5 Móz. 32

Teljes szövegű keresés

5 Móz. 32
5 Móz. 32.1
Figyeljetek * egek, hadd szóljak! Hallgassa a föld is számnak beszédeit!
5 Móz. 32.2
Csepegjen tanításom, mint eső; hulljon mint harmat a beszédem; mint langyos zápor a gyenge fűre, s mint permetezés a pázsitra!
5 Móz. 32.3
Mert az Úr nevét hirdetem: magasztaljátok * Istenünket!
5 Móz. 32.4
Kőszikla! Cselekedete * tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő!
5 Móz. 32.5
Gonoszak voltak * hozzá, nem fiai, a magok gyalázatja; romlott és elvetemült + nemzedék.
5 Móz. 32.6
Így fizettek-é az Úrnak: balga és értelmetlen nép?! Nem atyád-é ő, a ki teremtett? * Ő alkotott és erősített meg.
5 Móz. 32.7
Emlékezzél meg az ős időkről; gondoljátok el annyi nemzedék éveit! Kérdezd meg atyádat és megjelenti néked, a te véneidet és megmondják néked!
5 Móz. 32.8
Mikor a Felséges örökséget osztott a * népeknek; mikor szétválasztá az ember fiait: megszabta a népek határait, Izráel fiainak + száma szerint,
5 Móz. 32.9
Mert az Úrnak része az ő népe, Jákób néki sorssal jutott öröksége.
5 Móz. 32.10
Puszta földön találta vala őt, zordon, sivatag vadonban; körülvette őt, gondja volt reá, őrizte, mint a szeme fényét;
5 Móz. 32.11
Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettök szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket:
5 Móz. 32.12
Egymaga * vezette őt az Úr; idegen Isten nem volt ő vele.
5 Móz. 32.13
A föld magaslatain * járatta őt, mezők terméseivel étette, kősziklából is mézet szopatott vele, kovaszirtből is olajat;
5 Móz. 32.14
Tehenek vaját, és juhok tejét bárányok kövérjével, básáni kosokat és bakkecskéket a buza java kövérjével; és szőlő vérét, bort ittál.
5 Móz. 32.15
És meghízott Jesurun, és rúgódozott. * Meghíztál, megkövéredtél, elhájasodtál. És elhagyá Istent, teremtőjét, és megveté az ő + üdvösségének kőszikláját.
5 Móz. 32.16
Idegen istenekkel ingerelték, útálatosságokkal bosszantották.
5 Móz. 32.17
Ördögöknek * áldoztak, nem Istennek; isteneknek, a kiket nem ismertek; újaknak, a kik csak most támadtak, a kiket nem rettegtek a ti atyáitok.
5 Móz. 32.18
A Kősziklát, a ki szült téged, elfeledted; megfelejtkeztél Istenről, a ki nemzett téged.
5 Móz. 32.19
Látta ezt az Úr és megútálta bosszúságában az ő fiait és * leányait.
5 Móz. 32.20
És monda: Elrejtem * orczámat előlök, hadd látom, mi lesz a végök? Mert elzüllött nemzetség ez, fiak, a kikben nincs hűség!
5 Móz. 32.21
Azzal ingereltek ők, * a mi nem isten; hiábavalóságaikkal bosszantottak engem; én pedig azzal ingerlem őket, a mi nem népem: bolond nemzettel + bosszantom őket.
5 Móz. 32.22
Mert tűz lobban * fel haragomban és leég a Seol fenekéig; megemészti a földet és gyümölcsét, és felgyújtja a hegyek alapjait.
5 Móz. 32.23
Veszedelmeket * halmozok reájok, nyilaimat mind rájok fogyasztom.
5 Móz. 32.24
Éhségtől * aszottan, láztól emésztetten és keserű dögvésztől - a vadak fogait is rájok bocsátom, a porban csúszók mérgével együtt.
5 Móz. 32.25
Kivül fegyver pusztít, az ágyasházakban rettegés: ifjat és szűzet, csecsszopót a vén emberrel együtt.
5 Móz. 32.26
Mondom: Elfuvom őket, * eltörlöm emlékezetöket az emberek közül.
5 Móz. 32.27
Ha nem tartanék az ellenség bosszantásától, hogy szorongatóik a dolgot félremagyarázzák, és hogy ezt mondják: A mi kezünk a hatalmas, és nem az Úr cselekedte mind ezt! -
5 Móz. 32.28
Mert tanács-vesztett nép ez, és nincs bennök értelem.
5 Móz. 32.29
Vajha eszesek volnának, megértenék ezt, meggondolnák, hogy mi lesz * a végök!
5 Móz. 32.30
Miképen kergethetne egy * ezeret, és kettő hogyan űzhetne tízezeret, ha az ő + Kősziklájok el nem adja őket, és ha az Úr kézbe nem adja őket?!
5 Móz. 32.31
Mert a mi Kősziklánk nem olyan, mint az ő kősziklájok; ellenségeink is megítélhetik!
5 Móz. 32.32
Mert az ő szőlőjök Sodoma szőlője és Gomora mezősége; bogyóik mérges bogyók, keserűek a gerézdjeik.
5 Móz. 32.33
Sárkányok mérge az ő boruk, áspiskígyóknak kegyetlen epéje.
5 Móz. 32.34
Nincsen-é ez elrejtve nálam, lepecsételve az én kincseim között?
5 Móz. 32.35
Enyém a bosszúállás * és megfizetés, a mikor lábuk megtántorodik; mert közel van az ő veszedelmök napja, és siet, a mi rájok vár!
5 Móz. 32.36
Mert megítéli az Úr az ő népét, és megkönyörül az ő szolgáin, ha látja, hogy elfogyott az erő, s védett * és védtelen oda van.
5 Móz. 32.37
És ezt mondja: Hol az ő istenök? a Kőszikla, a melyben bizakodtak?
5 Móz. 32.38
A kik megették az ő véres áldozataik kövérjét, megitták az ő italáldozatuk borát: keljenek fel és segítsenek * meg titeket, és oltalmazzanak meg titeket!
5 Móz. 32.39
Most lássátok meg, hogy én vagyok, és nincs Isten * kivülem! Én ölök + és elevenítek, én sebesítek és én gyógyítok, és nincs, a ki kezemből megszabadítson.
5 Móz. 32.40
Mert felemelem kezemet az égre, és ezt mondom: Örökké * élek én!
5 Móz. 32.41
Ha megélesítem fényes kardomat és ítélethez fog kezem: bosszút állok ellenségeimen és megfizetek gyűlölőimnek.
5 Móz. 32.42
Megrészegítem nyilaimat vérrel, és kardom jól lakik hússal: a legyilkoltak és foglyok vérével, az ellenség vezéreinek fejéből!
5 Móz. 32.43
Ujjongjatok * ti nemzetek, ő népe! Mert ő megtorolja az ő szolgáinak vérét, + bosszút áll az ő ellenségein, földjének és népének megbocsát!
5 Móz. 32.44
Elméne azért Mózes és elmondá ez éneknek minden ígéjét a nép füle hallására, ő és Józsué * a Nún fia.
5 Móz. 32.45
És mikor végig elmondá Mózes mind ez ígéket az egész Izráelnek,
5 Móz. 32.46
Monda nékik: Vegyétek szívetekre mind ezeket az ígéket, a melyekkel én bizonyságot teszek ellenetek e mai napon; és parancsoljátok meg fiaitoknak, hogy tartsák meg és teljesítsék e törvénynek minden ígéjét;
5 Móz. 32.47
Mert nem hiábavaló * íge ez néktek; hanem ez a + ti életetek, és ez íge által hosszabbítjátok meg napjaitokat azon a földön, a melyre általmentek a Jordánon, hogy bírjátok azt.
5 Móz. 32.48
És ugyanezen a napon szóla az Úr Mózesnek, mondván:
5 Móz. 32.49
Menj fel ebbe az Abarim * hegységbe, a Nébó hegyére, a mely Moáb földén van és pedig Jérikhóval átellenben; és nézd meg a Kanaán földét, a melyet én Izráel fiainak adok örökségül.
5 Móz. 32.50
És halj meg a hegyen, a melyre felmégy, és takaríttassál a te népedhez, a miképen meghalt * Áron, a te testvéred a Hór hegyén, és takaríttatott az ő népeihez;
5 Móz. 32.51
Mivelhogy vétkeztetek ellenem Izráel fiai között a versengésnek * vizénél, a Czin pusztájában Kádesnél: mert nem szenteltetek meg engem Izráel fiai között.
5 Móz. 32.52
Mert szemközt látod a * földet; de arra a földre, a melyet én adok Izráel fiainak, oda nem mégy be.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT