Mát. 22

Teljes szövegű keresés

Mát. 22
Mát. 22.1
És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
Mát. 22.2
Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt * szerze.
Mát. 22.3
És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
Mát. 22.4
Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.
Mát. 22.5
De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
Mát. 22.6
A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.
Mát. 22.7
Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
Mát. 22.8
Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
Mát. 22.9
Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, * hívjátok be a menyegzőbe.
Mát. 22.10
És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.
Mát. 22.11
Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
Mát. 22.12
És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
Mát. 22.13
Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; * ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Mát. 22.14
Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
Mát. 22.15
Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval * ejtsék őt tőrbe.
Mát. 22.16
És elküldék hozzá tanítványaikat a * Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
Mát. 22.17
Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
Mát. 22.18
Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
Mát. 22.19
Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
Mát. 22.20
És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
Mát. 22.21
Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a * császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
Mát. 22.22
És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.
Mát. 22.23
Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, * a kik a feltámadást tagadják, + és megkérdezék őt,
Mát. 22.24
Mondván: * Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
Mát. 22.25
Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
Mát. 22.26
Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
Mát. 22.27
Legutoljára pedig az asszony is meghala.
Mát. 22.28
A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
Mát. 22.29
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
Mát. 22.30
Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
Mát. 22.31
A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:
Mát. 22.32
Én * vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.
Mát. 22.33
És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.
Mát. 22.34
A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;
Mát. 22.35
És megkérdé * őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:
Mát. 22.36
Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
Mát. 22.37
Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, * a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
Mát. 22.38
Ez az első és nagy parancsolat.
Mát. 22.39
A második pedig hasonlatos ehhez: * Szeresd felebarátodat, mint magadat.
Mát. 22.40
E két parancsolattól függ az egész törvény * és a próféták.
Mát. 22.41
Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,
Mát. 22.42
Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A * Dávidé.
Mát. 22.43
Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
Mát. 22.44
Monda * az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
Mát. 22.45
Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?
Mát. 22.46
És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT