1 Krón. 29

Teljes szövegű keresés

1 Krón. 29
1 Krón. 29.1
Azután monda Dávid király az egész gyülekezetnek: Ím látjátok, hogy egyedül az én fiamat Salamont * választotta Isten, a ki még gyermek és gyenge; a munka pedig nagy, mert nem emberé lészen az a ház, hanem az Úr Istené.
1 Krón. 29.2
Én pedig teljes tehetségem szerint az én Istenem háza számára bőségesen szereztem aranyat az arany szerszámokra, ezüstöt az ezüst szerszámokra, rezet a rézre, vasat a vasra, fákat a fákra, ónyxköveket, foglalni való köveket, veres köveket, különb-különbszínű köveket; mindenféle drágaköveket; márványköveket is bőséggel.
1 Krón. 29.3
Ezenfölül, mivel nagy kedvem van az én Istenem házához, a mi kincsem, aranyam * és ezüstöm van, oda adom az én Istenem házának szükségére, azok mellett, + a melyeket szereztem a szentház számára.
1 Krón. 29.4
Háromezer tálentom aranyat Ofir aranyából és hétezer tálentom tiszta ezüstöt, a házak falainak * beborítására.
1 Krón. 29.5
Aranyat az arany szerszámokra, ezüstöt az ezüstre és minden szükségre, a mesteremberek kezéhez. És ha valaki még adni akar, szabad akaratja szerint, töltse meg az ő kezét ma és adjon, a mit akar az Úrnak.
1 Krón. 29.6
Azért szabad akaratjok szerint adának ajándékokat az atyák fejedelmei, az Izráel nemzetségeinek fejedelmei, az ezredesek, századosok és a király dolgainak fejedelmei.
1 Krón. 29.7
És adának az Isten házának szükségére ötezer tálentom aranyat és tízezer dárikot; tízezer tálentom ezüstöt és tizennyolczezer tálentom rezet és százezer tálentom vasat.
1 Krón. 29.8
És valakinél drágakövek találtatának, adák az Úr házának kincséhez, a Gersoniták közül való * Jéhiel kezébe.
1 Krón. 29.9
És örvendeze a sokaság, hogy szabad akaratjokból adának; mert tiszta szívökből adakozának az Úrnak; Dávid király is nagy örömmel örvendezett.
1 Krón. 29.10
Hálákat ada azért Dávid az Úrnak az egész gyülekezet előtt, és monda Dávid: Áldott vagy te, Uram, Izráelnek, a mi atyánknak Istene, öröktől fogva mind örökké!
1 Krón. 29.11
Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség, * örökkévalóság és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, tied! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett!
1 Krón. 29.12
A gazdagság és a dicsőség mind te tőled vannak, és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erősség és * mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerősíttetése.
1 Krón. 29.13
Most azért, oh mi Istenünk, vallást teszünk előtted, és dícsérjük a te dicsőséges nevedet;
1 Krón. 29.14
Mert micsoda vagyok én, és micsoda az én népem, hogy erőnk lehetne a szabad akarat szerint való ajándék adására, a mint tettünk? Mert tőled van minden, és a miket a te kezedből * vettünk, azokat adtuk most néked.
1 Krón. 29.15
Mert mi csak jövevények vagyunk te * előtted és zsellérek, a mint a mi atyáink is egyenként; a mi életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben + állandóság nincsen.
1 Krón. 29.16
Oh mi Urunk Istenünk! mind ez a gazdagság, a mit gyűjtöttünk, hogy néked és a te szent nevednek házat építsünk, a te kezedből való és mindazok tiéid!
1 Krón. 29.17
Jól tudom, oh én Istenem, hogy te a szívet * vizsgálod és az igazságot szereted. Én mindezeket tiszta szívemből, nagy jó kedvvel adtam, s látom, hogy a te néped is, a mely itt jelen van, nagy örömmel, szabad akaratja szerint adta ezeket néked.
1 Krón. 29.18
Oh Uram, Ábrahámnak, * Izsáknak és Izráelnek, a mi atyáinknak Istene, tartsd meg mindörökké ezt az + érzést a te néped szívében, és irányítsd az ő szívöket te feléd!
1 Krón. 29.19
Salamonnak pedig, az én fiamnak adj tökéletes szívet, hogy a te parancsolatidat, bizonyságtételeidet és rendelésidet megőrizhesse, s hogy mindazokat megcselekedhesse, s felépíthesse azt a házat, a melyet én megindítottam.
1 Krón. 29.20
És szóla Dávid az egész gyülekezethez: Kérlek, áldjátok az Urat, a ti Isteneteket. Áldá azért az egész gyülekezet az Urat, az ő atyáik Istenét; s leborulván, tisztelék az Urat és a királyt.
1 Krón. 29.21
És áldozának az Úrnak áldozatokkal, és áldozának egészen égőáldozatokkal az Úrnak másnapon, ezer tulkot, ezer kost, ezer bárányt italáldozataikkal, és sokféle áldozatokkal az egész Izráelért.
1 Krón. 29.22
S evének és ivának az Úr előtt azon a napon nagy vígasságban. Azután Salamont, a Dávid fiát másodszor is királylyá * tevék és felkenék őt az Úrnak, hogy lenne fejedelem; Sádókot is fölkenék a főpapságra.
1 Krón. 29.23
És üle Salamon az Úr székébe, mint király az ő atyjának, Dávidnak helyében, és mindenben szerencsés vala, mert engedelmeskedék néki az egész Izráel.
1 Krón. 29.24
A fejedelmek és a hatalmasok, sőt a Dávid király fiai is mindnyájan kezet adának, * hogy Salamon királynak engedelmeskedni fognak.
1 Krón. 29.25
És igen felmagasztalá az Úr Salamont mind az egész Izráel népe előtt, és oly királyi méltóságot szerzett néki, a melyhez hasonló egy királynak * sem volt ő előtte Izráelben.
1 Krón. 29.26
Így uralkodott Dávid, az Isai fia az egész Izráel felett.
1 Krón. 29.27
Az idő pedig, a melyben uralkodék Izráel felett, negyven esztendő. Hebronban uralkodék hét * esztendeig, Jeruzsálemben pedig harminczháromig uralkodék.
1 Krón. 29.28
És meghala jó vénségben, életével, gazdagságával és minden * dicsőségével megelégedve. És uralkodék az ő + fia, Salamon helyette.
1 Krón. 29.29
Dávid királynak pedig úgy első, mint * utolsó dolgai, ímé megirattak a Sámuel próféta könyvében és a Nátán próféta könyvében és a Gád próféta könyvében;
1 Krón. 29.30
Az ő egész országlásával, hatalmasságával és mind azzal, a mi az ő idejében történt vele, Izráellel és a föld minden országaival.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT