Józs. 1

Teljes szövegű keresés

Józs. 1
Józs. 1.1
És lőn Mózesnek, az Úr szolgájának halála * után, szóla az Úr Józsuénak, + a Nún fiának, Mózes szolgájának, mondván:
Józs. 1.2
Mózes, az én * szolgám meghalt; most azért kelj fel, menj át ezen a Jordánon, te és mind ez a nép arra a földre, a melyet én adok nékik, az Izráel fiainak.
Józs. 1.3
Minden helyet, a melyet talpatok érint, néktek adtam, a miképen * szólottam Mózesnek.
Józs. 1.4
A pusztától és a Libánontól fogva a nagy folyóvízig, az * Eufrates folyóvízig, a Khitteusoknak egész földe és a nagy tengerig napnyugat felé lesz a ti határotok.
Józs. 1.5
Meg nem áll senki előtted életednek minden idejében; a miképen Mózessel vele voltam, * teveled is veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok + tőled.
Józs. 1.6
Légy bátor és erős, * mert te teszed majd e népet annak a földnek örökösévé, + a mely felől megesküdtem az ő atyáiknak, hogy nékik adom azt.
Józs. 1.7
Csak légy bátor és igen erős, hogy vigyázz és mindent ama törvény szerint cselekedjél, a melyet Mózes, az én szolgám szabott elődbe; attól se jobbra, se balra ne hajolj, hogy * jó szerencsés lehess mindenben, a miben jársz!
Józs. 1.8
El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál * arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, a mint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.
Józs. 1.9
Avagy nem parancsoltam-é meg néked: * légy bátor és erős? Ne félj, és ne rettegj, + mert veled lesz ** az Úr, a te Istened mindenben, a miben jársz.
Józs. 1.10
Parancsola azért Józsué a nép előljáróinak, mondván:
Józs. 1.11
Menjetek által a táboron, és parancsoljátok meg a népnek, mondván: Készítsetek magatoknak útravalót, mert harmadnap mulva átmentek ti ezen a Jordánon, hogy bemenjetek és bírjátok azt a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek birtokul.
Józs. 1.12
A Rúben és Gád nemzetségének pedig, és a Manassé nemzetség felének szóla Józsué, mondván:
Józs. 1.13
Emlékezzetek meg a dologról, a mit megparancsolt * néktek Mózes, az Úrnak szolgája, mondván: Az Úr, a ti Istenetek megnyugtatott titeket, és néktek adta ezt a földet.
Józs. 1.14
Feleségeitek, gyermekeitek és barmaitok maradjanak e földön, * a melyet adott néktek Mózes a Jordánon túl; ti pedig fegyveres kézzel menjetek át atyátokfiai előtt, mindnyájan, a kik közületek erős vitézek, és segéljétek meg őket;
Józs. 1.15
A míg megnyugosztja az Úr a ti atyátokfiait is, mint titeket, és bírják ők is a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád nékik: akkor aztán térjetek vissza a ti örökségtek földére és bírjátok azt, a melyet Mózes, az Úr szolgája adott néktek a Jordánon túl, napkelet felől.
Józs. 1.16
Azok pedig felelének Józsuénak, mondván: Mindent * megcselekszünk, a mit parancsoltál nékünk, és a hová küldesz minket, oda megyünk.
Józs. 1.17
A mint Mózesre hallgattunk, épen úgy hallgatunk majd te reád, csak legyen veled az Úr, a te Istened, a miképen * vele volt Mózessel.
Józs. 1.18
Mindenki, a ki ellene szegül a te szódnak, és nem hallgat a te beszédedre mindabban, a mit parancsolsz néki, megölettessék. Csak bátor légy és erős!

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT