Jób. 20

Teljes szövegű keresés

Jób. 20
Jób. 20.1
Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
Jób. 20.2
Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
Jób. 20.3
Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
Jób. 20.4
Tudod-é azt, hogy eleitől * fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
Jób. 20.5
Az istentelenek vígassága * rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
Jób. 20.6
Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:
Jób. 20.7
Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?
Jób. 20.8
Mint az álom, úgy * elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
Jób. 20.9
A szem, a mely rá ragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.
Jób. 20.10
Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják * az ő rablott vagyonát.
Jób. 20.11
Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.
Jób. 20.12
Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;
Jób. 20.13
És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
Jób. 20.14
Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
Jób. 20.15
Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.
Jób. 20.16
A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,
Jób. 20.17
Hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
Jób. 20.18
A mit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
Jób. 20.19
Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.
Jób. 20.20
Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.
Jób. 20.21
Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz * tartós az ő jóléte.
Jób. 20.22
Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.
Jób. 20.23
Mikor meg akarja tölteni * a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.
Jób. 20.24
Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.
Jób. 20.25
Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.
Jób. 20.26
Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.
Jób. 20.27
Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.
Jób. 20.28
Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.
Jób. 20.29
Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT