Hós. 4

Teljes szövegű keresés

Hós. 4
Hós. 4.1
Halljátok meg az Úrnak beszédét Izráel fiai, mert pere van az Úrnak a földnek lakóival, * mert nincs igazság és nincsen szeretet és nincsen Istennek ismerete a földön.
Hós. 4.2
Hamisan esküsznek * és hazudnak és gyilkolnak és lopnak és paráználkodnak, betörnek és egyik vér a másikat éri.
Hós. 4.3
Azért búsul a föld és elerőtlenül minden, a mi azon lakik, * a mező vada és az ég madara egyaránt, bizony a tenger halai is elveszíttetnek.
Hós. 4.4
Mindazáltal senki se perlekedjék, és senki se feddőzzék! hiszen a te néped olyan, mint azok, a kik a pappal czivódnak.
Hós. 4.5
De elesel nappal, és elesik veled a próféta is éjjel; anyádat is elveszítem.
Hós. 4.6
Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papom ne légy. És * mivelhogy elfeledkeztél Istened törvényéről, elfeledkezem én is a te fiaidról.
Hós. 4.7
Mennél számosabbak lettek, annál inkább vétkeztek ellenem; de gyalázatra fordítom dicsőségöket!
Hós. 4.8
Népem vétkéből élősködnek ők és bűneik után áhítozik lelkök.
Hós. 4.9
De úgy jár a pap is, mint * a nép; megbüntetem őket az ő útaikért, és megfizetek néki cselekedeteiért.
Hós. 4.10
Esznek majd, de meg nem elégesznek; * fajtalankodnak, de nem szaporodnak, + mert megszüntek az Úrra vigyázni.
Hós. 4.11
Paráznaság, bor és must * elveszi az észt!
Hós. 4.12
Népem az ő bálványát * kérdezi, és az ő pálczája mond néki jövendőt; mert a fajtalanság + lelke megtéveszt, és paráználkodnak az ő Istenök megett.
Hós. 4.13
A hegyek tetején áldoznak és a halmokon füstölnek: a cserfa, a nyárfa és a tölgyfa alatt, mert kedves annak az árnyéka. * Ezért paráználkodnak a ti leányaitok, és házasságtörők a ti menyeitek.
Hós. 4.14
Nem büntetem meg leányaitokat, hogy paráználkodnak, menyeiteket sem, hogy házasságtörők, mert ők magok is * félremennek a paráznákkal és áldoznak a kurvákkal. De az értelmetlen nép elbukik.
Hós. 4.15
Ha te paráználkodol is Izráel, csak a Júda ne vétkezzék! És ne járjatok Gilgálba, és ne menjetek fel Beth-Avenbe! és ne esküdjetek így: Él az Úr!
Hós. 4.16
Mert szilajkodik Izráel mint a szilaj üsző; most tágas földön legelteti őket az Úr, mint a bárányt.
Hós. 4.17
Bálványokkal szövetkezett * Efraim; hagyd hát magára!
Hós. 4.18
Ivásuk elfajult, untalan paráználkodnak; igen szeretik pajzsaik * a gyalázatot.
Hós. 4.19
Szárnyaihoz köti őt a szélvész, és megszégyenülnek áldozataik miatt.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT