Jón. 2

Teljes szövegű keresés

Jón. 2
Jón. 2.1
Az ÚR azonban odarendelt egy nagy halat, és az lenyelte Jónást. Három nap és három éjjel volt Jónás a hal gyomrában.
Jón. 2.2
Jónás imádkozott Istenéhez, az ÚRhoz a hal gyomrában.
Jón. 2.3
Ezt mondta: Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, és ő meghallgatott engem. A halál torkából kiáltottam segítségért, és te meghallottad hangomat.
Jón. 2.4
Mélységbe dobtál, a tenger közepébe, és áradat vett körül. Minden habod és hullámod átcsapott fölöttem.
Jón. 2.5
Azt gondoltam, hogy eltaszítottál engem magad elől. Bárcsak újra megláthatnám szent templomodat!
Jón. 2.6
Már-már életemet fenyegette a víz, mélység és örvény vett körül, hínár fonódott a fejemre.
Jón. 2.7
Lesüllyedtem a hegyek alapjáig, örökre bezárult mögöttem a föld, de te kiemelted életemet a sírból, ó, URam, Istenem!
Jón. 2.8
Amikor elcsüggedt a lelkem, az ÚRra gondoltam, és imádságom eljutott hozzád, szent templomodba.
Jón. 2.9
Akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak, azok elhagyják jótevőjüket.
Jón. 2.10
De én hálaéneket zengve áldozok neked, és amit megfogadtam, teljesítem. Az ÚRtól jön a szabadulás!
Jón. 2.11
Az ÚR pedig parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT