Jób. 5

Teljes szövegű keresés

Jób. 5
Jób. 5.1
Kiálts csak! Válaszol-e valaki? Melyik szenthez fordulsz?
Jób. 5.2
Mert az ostobát megöli a bosszúság, és a balgát halálba kergeti a heveskedés.
Jób. 5.3
Én magam láttam, hogy egy ostoba gyökeret vert, de hirtelen elkorhadt a lakóhelyén.
Jób. 5.4
Távol van fiaitól a segítség, eltapossák őket a kapuban, nem menti meg senki.
Jób. 5.5
Aratását, melyet tövisek közül vett ki, megeszi az éhező, vagyona után liheg a szomjazó.
Jób. 5.6
Nem a porból támad a hamisság, és nem a földből sarjad ki a vész,
Jób. 5.7
hanem az ember maga szüli a vészt, melynek szikrái a magasba szállnak.
Jób. 5.8
De én az Istenhez fordulok, Istenre bízom ügyemet,
Jób. 5.9
aki hatalmas dolgokat művel, kikutathatatlanul, csodás dolgokat, megszámlálhatatlanul.
Jób. 5.10
Esőt ad a föld színére, vizet bocsát a mezőkre.
Jób. 5.11
Magasra emeli az alant levőket, a gyászolókat oltalmazza segítsége.
Jób. 5.12
Meghiúsítja a ravaszok terveit, nem alkot kezük maradandót.
Jób. 5.13
Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket és a cselszövők tanácsa megdől.
Jób. 5.14
Nappal is sötétben botorkálnak, tapogatóznak délben is, mint éjjel.
Jób. 5.15
Megszabadítja szájuk fegyverétől, az erős kezéből a szegényt.
Jób. 5.16
Így lesz reménysége a nincstelennek, a csalárdság pedig elnémul.
Jób. 5.17
Bizony boldog az az ember, akit Isten megfedd! A Mindenható fenyítését ne vesd meg!
Jób. 5.18
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de keze meg is gyógyít.
Jób. 5.19
Hatszor is megment a nyomorúságból, hetedszer sem ér veszedelem.
Jób. 5.20
Éhínségben megment a haláltól, háborúban a fegyveres kéztől.
Jób. 5.21
Nyelvek ostorától rejtve leszel, nem kell félned, hogy pusztulás szakad rád.
Jób. 5.22
Nevetsz a pusztuláson és éhségen, nem kell félned a föld vadjaitól,
Jób. 5.23
mert a mező kövei is szövetségeseid, a mezei vadak is kibékülnek veled.
Jób. 5.24
Megéred, hogy békesség lesz sátradban, otthonodat vizsgálva, nem lesz benne vétek.
Jób. 5.25
Megéred, hogy sok utódod lesz, és sarjadékod annyi, mint földön a fű.
Jób. 5.26
Érett korban térsz a sírba, ahogyan a kévéket idejében takarítják be.
Jób. 5.27
Ezt kutattuk ki, így van ez! Hallgass rá, és jól jegyezd meg!

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT