Zsolt. 36

Teljes szövegű keresés

Zsolt. 36
Zsolt. 36.1
A karmesternek: Az ÚR szolgájáé, Dávidé.
Zsolt. 36.2
A bűnös ember szíve mélyén ott suttog a bűn. Nem számít neki az istenfélelem,
Zsolt. 36.3
sőt azzal hízeleg magának, hogy bűnével gyűlöletet tud szítani.
Zsolt. 36.4
Szája rontást és csalárdságot beszél, nem akar okos és jó lenni.
Zsolt. 36.5
Rontást eszel ki ágyában, nem a jó úton jár, nem veti meg a rosszat.
Zsolt. 36.6
URam, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig.
Zsolt. 36.7
Igazságod olyan, mint a hatalmas hegyek, ítéleteid, mint a nagy mélység, embert és állatot megtartasz, URam.
Zsolt. 36.8
Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.
Zsolt. 36.9
Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot.
Zsolt. 36.10
Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.
Zsolt. 36.11
Maradj hűséges a téged szeretőkhöz, igazságos a tiszta szívűekhez.
Zsolt. 36.12
Ne taposson rám a gőgösök lába, ne tegyen bujdosóvá a bűnösök keze!
Zsolt. 36.13
Majd elbuknak a gonosztevők, elterülnek, nem tudnak fölkelni.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT