Zsolt. 141

Teljes szövegű keresés

Zsolt. 141
Zsolt. 141.1
Dávid zsoltára. Hozzád kiáltok, URam, siess segítségemre, figyelj szavamra, ha kiáltok hozzád!
Zsolt. 141.2
Jusson eléd imádságom, mint illatáldozat, imára emelt kezem, mint esti áldozat!
Zsolt. 141.3
URam, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását!
Zsolt. 141.4
Ne engedd, hogy szívem rosszra hajoljon, hogy bűnös dolgot műveljek a gonosztevőkkel együtt; finom falatjaikból nem akarok enni.
Zsolt. 141.5
Ha igaz ver engem, szeretetből van az. Olaj a fejemnek még a feddése is. Akik pedig gonoszságban élnek, azokért még imádkozom is.
Zsolt. 141.6
És ha majd bíráik a sziklafalon letaszítják őket, akkor értik meg, milyen szépek voltak mondásaim.
Zsolt. 141.7
Mint amikor barázdát hasítanak a földön, úgy szórják csontjaikat a sír szájába.
Zsolt. 141.8
De én rád tekintek, én Uram, URam! Hozzád menekülök, ne vedd el életemet!
Zsolt. 141.9
Őrizz meg a tőrtől, amelyet nekem vetettek, a gonosztevők csapdáitól!
Zsolt. 141.10
A bűnösök beleesnek saját hálójukba, én pedig elkerülöm azt.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT