Zsolt. 120

Teljes szövegű keresés

Zsolt. 120
Zsolt. 120.1
Zarándokének. Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltok, és ő meghallgat engem.
Zsolt. 120.2
URam, ments meg engem a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
Zsolt. 120.3
Mit érdemelsz, mit fogsz majd kapni, te csalárd nyelv?
Zsolt. 120.4
A hős hegyes nyilait rekettye parazsával!
Zsolt. 120.5
Jaj nekem, mert Mesekben kell tartózkodnom, Kédár sátrai közt kell laknom!
Zsolt. 120.6
Régóta lakom már együtt a békesség gyűlölőivel.
Zsolt. 120.7
Én békét akarok, de amint megszólalok, ők mindjárt harcra készek.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT