Petrichevich-Horváth ezredes, valamint a Welden altábornagy által apránkint az országba küldött különítmények műveletei.

Teljes szövegű keresés

Petrichevich-Horváth ezredes, valamint a Welden altábornagy által apránkint az országba küldött különítmények műveletei.
Horváth alezredes hadoszlopával a Windischgrätztől vett parancs folytán december 15-lén Bécs-Ujhelyből elindulva, 16-án Sopront szállotta meg, ahol vele a Welden altábornagy által gróf Schaffgotsche őrnagy parancsnoksága alatt Ebenfurth—Höfleinon át szintén Sopron felé előreküldött 3 század ogulini határőr és 1 osztály Wrbna-chevauxlegers egyesült. Erre a Sopront megszálva tartó néhány 100 főből álló magyar őrség önként visszavonult Kapuvár felé, maga mögött az összes hidakat és a sopron-bécsujhelyi vasútat szétrombolván.
Az időközben ezredessé kinevezett Horváth több napig Sopronban maradt, mígnem december 21-én Windischgrätztől parancsot kapott, miszerint összhangzásban a fősereg előnyomulásával ő is folytassa menetét annak jobb oldali biztosító oszlopa gyanánt Kapuváron át Győr felé. Horváth ezredes azonban csak 24-én indult el Sopronból, mely napon elővédét Kapuvárig tolta előre, s azt a zömmel csak másnap követte. 28-án a hadoszlop Egyedet, 29-én Téthet érte el s így a kijelölt iránytól jóval jobbra letérve és kissé hátramaradva, a kilátásban volt győri döntő ütközetben nem működhetett volna közre.
Téthen Horvát azt az útasítást kapta, Windischgrätztől, hogy a további hadműveletek folyamán a Buda ellen előnyomuló Jellacsics jobb oldalát biztosítsa Veszprém és Székesfehérvár irányában, mely tájon a herceg Perczelt vélte működni 15.000 főre jelentett hadával.
Ehhez képest Horváth ezredes Téthről Székes-Fehérvárnak vette irányát, amelynek egy későbbi, 1848. január 8-án vett parancs szerint állandó védőrségét volt hivatva képezni s e mellett feladatává tétetett, miszerint gyakori portyázások által a Bakonyt a magyar fölkelőktől megtisztitani iparkodjék.
A Horváth tovanyomulása folytán megszállatlanul marardt soproni kerület, úgyszintén Kőszeg és Szombathely vidékének biztosítására és lefegyverezésére, nemkülönben az összeköttetés helyreállítása végett Nugentnak szintén előbbrenyomult hadával, Welden altábornagy Klehe ezredes parancsnoksága alatt már december 19-én egy 2 1/2 gyalog zászlóalj, 4 lovas század és 2 röppentyű ütegből álló különítményt oly útasítással rendelt le Bécsujhelybe, hogy onnan Sopron, Kőszeg, Vasvár és Körmend irányában szorgosan portyáztasson. December 25-én ez a zömével Sopronig előrenyomult különítmény még 2 zászlóalj, 1 lovas század és 1 ütegnyi erősbítést kapott, mely alkalommal a különítmény prancsnokságát Klehe ezredestől gróf Althan alezredes vette át. Ez utóbbi egy kisebb portyázó csapat élén december 27-én Kőszegre nyomult s a városra 100.000 frt hadi sarcot vetett ki. 28-án Althan tovább indult Székesfehérvár felé, mely várost elérve, Weldentől azt a parancsot kapta, hogy Székesfehérvár és Kőszeget kisebb csapatosztályokkal hagyja megszállva, egy erősebb különítményt Sárvár—Kis-Cellen át Marcaltőre rendeljen ki, onnan 4 század liccai határőrt Győrbe küldjön védőrségül, ő maga pedig térjen vissza hadának zöméhez Sopronba.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT