1. Az 1441. évi török támadás Nándorfehérvár ellen.
1. Az 1441. évi török támadás Nándorfehérvár ellen.
Hunyadi János, az utóbb leírt pártharcokban már nem vett tevékeny részt, mert őt a szegszárdi csata után Ulászló a délvidék védelmével bizta meg, őt, aki ekkor már szörényi bán, temesi gróf és erdélyi vajda volt, egyúttal az Alföld kapitányának is kinevezvén.*
Thúróczy id. m. 34. fej. 246. – Bonfinius id. m. 308. – Dlugoss id. m. XII., 756. – Callimachus id. m. 473.
Hunyadi új megbízásából kifolyólag Nándorfehérváron ütötte fel főhadiszállását, melynek környékét a törökök minduntalan háborgatták, sőt egyes portyázó hadaik ismételten átkeltek a Száván és a Dunán is, de azokat Hunyadi mindannyiszor visszaverte.
A sok apróbb és alárendeltebb jelentőségű portyázások után Izsák, vagy Iszhák pasának, Szendrővár parancsnokának az a gondolata támadt, hogy ő kísérli meg Nándorfehérvár megvételét, melynek falai alatt tudvalevőleg maga a szultán is kudarcot vallott.
Hunyadi erről tudomást szerezve, az erdélyi vajdaságban társát, Ujlaki Miklóst, közreműködésre felszólítván, ennek dandárával és Nándorfehérvár őrségének nagyobb részével eléje megy a támadónak, akinek közeledését már messziről jelezték a füstölgő falvak. Császárhalmánál* bukkantak egymásra az elővédek s Iszák pasa nyomban támadásba átmenvén, a magyar elővédet visszavetette.* Ekkor azonban erős, megingathatatlan falként tünik fel Hunyadi és Ujlaki nehéz lovassága, mely hősies elszántsággal áll ellen a törökök ismételt rohamának, sőt nemsokára maga megy át támadásba és oly ellenállhatatlan erővel veti magát Izsák pasának időközben felfejlődött főcsapatára, hogy annak sorai rövid, de kétségbeesett tusa után csakhamar ingadozni kezdének, ami hovatovább a török csatavonal áttörését eredményezte.*
Székely (205. old.) és Pethő (66. old.) Krónikái szerint Császárhalma Nándorfehérvár közelében feküdt. Megerősíti ezt Nauclerus, Gen. 49. fej. 94. oldalán foglalt adata is, mely szerint az összecsapás Nándorfehérvár közelében történt.
Így adja elő a dolgot Bonfinius id. m. 308., ellenben Thúróczy id. m. szerint Hunyadi kezdte volna meg a támadást.
Heltai, Magyar Krónika, 65. fej. 349.
Erre és tömérdek veszteségére való tekintettel Izsák pasa visszavonulást rendel, melynek folyamán azonban csapatjai rendetlenségbe jöttek, úgy hogy a visszavonulás csakhamar rendetlen futássá változott át.
Hunyadi egészen Szendrőig* üldözte a megrémült ellenséget s aztán számos fogollyal és gazdag zsákmánnyal tért vissza Nándorfehérvárra.
Ortelius Redivivus szerint (43. old.) a magyar csapatok még Szendrő külvárosába is behatoltak.
