57. EGYRŐL-MÁSRÓL
57. EGYRŐL-MÁSRÓL
Még mindig a kollokviumok foglalják el az akadémiai hallgatóságot. „Igazán helytelen dolog – véli egyik joghallgató –, hogy a kollokviumokat kezdik párbeszédes vizsgálatoknak nevezni.” „Magyarság szempontjából kifogásolod?” kérdi valaki. „Nem, hanem értelmi szempontból, mert a legtöbb kollokviumon csak a tanár beszél.”
*
A pesti Egyetemi Kör sorsáról beszéltek egy jogász társaságban.
– Bizony az Egyetemi Kör vezetői rosszul jártak – szólt a társaság egyik tagja.
– Nem rosszul, hanem Canossában jártak – válaszolt egy megátalkodott szójátékgyártó, célozva az újabban nyert bűnbocsánatra.
*
– A „reform” szó kezd szállóigévé válni. Tényleg nagyon jó hangzású szó, csak a budapesti reformpárt tönkre ne tette volna.
*
Mohácsy János (Van-e ki e nevet nem ismeri?) újabban szörnyen antiszemita lett.
– Mi történt veled? Hiszen te valaha reformpárti voltál? – vallatja egy barátja.
– Rágalom! – válaszolt a nagy férfiú. – Én ellenzéki voltam mindég.
*
Az Egyetemi Kör-t kinyitották, nagyon helyesen. Ráfér a szellőztetés arra a körre.
*
Tisztelt főmunkatársunk, Kiss Árpád már két hét óta nem látható. A szerkesztőség nem tartja indokoltnak az elveszett főmunkatárs köröztetését, mert egy-egy beküldött dolgozatából meggyőződtünk, hogy semmi nagyobb változás nem történt rajta.
*
Kun Béla, a jogász elnök szintén távol van Debrecentől. Legjobban sajnálja – állítólag – „egy gyászruhás kis szőke leány”. – Ez a Múzsa is lehet.
*
A becsületszékről szóló vitát mai számunkban berekesztettük. Ez a vita is bebizonyította, hogy a legtisztább igazságot is eltemeti az – okoskodás.
Debreczeni Főiskolai Lapok 1899. január 25.
Dyb–Andi
