A M. KIR. HONVÉD HADAPRÓDISKOLÁK MEGÚJULÁSA

Teljes szövegű keresés

47A M. KIR. HONVÉD HADAPRÓDISKOLÁK MEGÚJULÁSA
A magyar tisztképzés, és ezen belül is a középiskolai tiszti sarjképzés rendszerének átalakítása az 1930-as évek közepére egyre égetőbbé vált. A megváltozott európai erőviszonyok folytán Magyarország – Ausztriához hasonlóan – vissza kívánta állítani az 1920. évi trianoni békében korlátozott katonai egyenjogúságát, ezért összhangban az 1938. március 5-én nyilvánosan meghirdetett „győri programmal”, amelyet alig fél évvel később a „bledi egyezmény” is követett, sor kerülhetett a szükséges reformra. A középiskolai tiszti sarjképzés átalakításának szándéka — egy időben a győri program kidolgozásával — konkrét napirendi témává vált.
A honvéd reáliskolai nevelőintézetek parancsnokainak 1937. október 22—23. napjain megtartott parancsnoki értekezletén – melyen vitéz Pávai Vajna Győző tábornok, a Honvédelmi Minisztérium 9. Osztályának nevelésügyi szemlélője elnökölt, két irányzat csapott össze. Az egyik, a reáliskolai nevelőintézeti rendszer teljes felszámolását javasolva, szívesebben látott volna igazi katonaiskolákat, így a hadapródiskolákat is a tiszti utánpótlás bázisaként. A másik irányzat a reáliskolai nevelőintézetek fenntartása mellett tett továbbra is hitet. Akkor, 1937-ben, ha engedményekkel is, de az utóbbiak álláspontja győzött, s a megmaradó két honvéd főreáliskola egyike a pécsi M. kir. „Zrínyi Miklós” Honvéd Reáliskolai Nevelőintézet volt.
Alig telt el azonban két esztendő, a középiskolai tiszti sarjképzés rendszerének felülvizsgálata ismét napirendre került. Ezt elsősorban a világpolitikai helyzet gyökeres megváltozása indokolta, hiszen 1939. szeptember 1-jén Magyarország közvetlen közelében kitört a második világháború. A honvédségnek az addiginál lényegesen több csapattisztre – elsősorban szakasz- és századparancsnokokra – volt szüksége. Az 1941 januárjában a m. kir. Honvéd Vezérkar főnökéhez benyújtott, a hadapródiskolák felállításáról szóló javaslat szerint, a m. kir. honvédségben rendszeresített hivatásos katonaállományú tisztek létszáma 8847 fő volt, mellyel szemben csupán 5741 fő hivatásos tiszt volt állományban. A hivatásos tisztek hiánya 3106 volt. E hiányt összevetve a továbbszolgáló katonaállományú, valamint a próbaszolgálatos tisztek számával, a hivatásos tisztek hiánya ténylegesen ugyan csupán 600 főben jelentkezett, mely hiánynak nagy részét nyugállományú és reaktivált tisztekkel pótolták. Ez a pótlás azonban csak átmeneti megoldás lehetett. Átmeneti volt, hiszen a honvédségnek tervbe vett, és 2-3 év alatt végrehajtandó fejlesztése első lépéseként a rendszeresített tiszti állományt 1200 fővel kívánták emelni. A végcélul kitűzött hadrend pedig 22 300 fős hivatásos katonaállományú tisztikart követelt volna meg. Az akkori számítások szerint – évi 730 fős rendszeres utánpótlást véve alapul – 1950-re is csupán 10 600 fős hivatásos katonaállományú tisztikart lehetett volna kialakítani, míg a 22 300 fős hivatásos tisztikar kb. az 1980. évre lett volna elérhető.
Szombathelyi Ferenc – aki 1936. augusztus 1-je és 1938. október 1-je között a Ludovika Akadémia parancsnoka, majd 1939. január 15-ig a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, ezt követően a Honvéd Vezérkar főnöke volt – szorgalmazta leginkább az átalakítást. Az volt az álláspontja, hogy a tisztjelölteket erős akaratú, 48harcos egyéniségekké kell formálni, a tantervüket pedig sokkal gyakorlatiasabbá kell tenni.
Szakítani kell a civil főiskolás szellemmel, helyette valódi katonás szellemre van szükség. A Vezérkari Főnökség a hadapródiskolák felállítása mellett foglalt állást. A végső döntést a Kormányzó, 1941. április 1-jén kelt 1075.KI. számú „Legfelsőbb Elhatározása” (kormányzói rendelet) hozta meg.
Ilyen előzmények után született meg „A m. kir. minisztérium 4020/1941. M.E. rendelete honvéd hadapródiskolák felállítása és az akadémiákon, valamint hadapródiskolákban való tisztképzés szabályozása tárgyában”, melyet a Honvédségi Közlöny 27., 1941. június 17-i számában a 38.561/eln.15 - 1941. sz. körrendeletben tettek közzé.
A rendelet, a honvéd középiskolai tisztisarjképzést tisztképzéssé átalakítva, kimondja az 1921. évi XLIV. törvénycikkel létesített honvéd katonai nevelőintézetek felső tagozatainak megszüntetését, egyben hadapródiskolák felállítását rendeli el. Ennek alapján a Sopronban és Pécsett működő katonai nevelőintézetek helyett, s az országban még másik három helyen – Budapesten két, Nagyváradon és Marosvásárhelyen egy-egy –, összesen hat hadapródiskolából álló hálózatot állítottak fel. Az alapvető indok az volt, hogy így fegyvernemi tagozódásban, és az életkort tekintve, rövidebb idő alatt, 19 évesen, kisebb költségbefektetéssel biztosíthatnak a honvédség számára elegendő szakasz- és századparancsnokot.
A hadapródiskolák felállítására két részletben került sor. Öt hadapródiskola az 1941/42. tanévben, míg a pécsi M. kir. „Zrínyi Miklós” honvéd gyalogsági hadapródiskola az 1942/43. tanévben kezdte meg működését.
A hadapródiskolák fegyvernemi tagozódása a következők szerint alakult:
a) M. kir. „Rákóczi Ferenc” honvéd gyalogsági hadapródiskola, Sopron székhellyel,
b) M. kir. „Zrínyi Miklós” honvéd gyalogsági hadapródiskola, Pécsett,
c) M. kir. „Csaba királyfi” honvéd gyors-fegyvernemi hadapródiskola, székhelye Marosvásárhely (gépkocsizó gyalogos, kerékpáros, lovas és páncélos kiképzés folyt itt),
d) M. kir. „Gábor Áron” honvéd tüzérségi hadapródiskola, Nagyváradon,
e) M. kir. honvéd műszaki hadapródiskola, Budapesten, átmenetileg a M. kir. „Bolyai János” Honvéd Műszaki Akadémián elhelyezve, később „Görgey Artúr” nevét vette fel, és Esztergomba települt át (műszaki, híradó és folyamőr kiképzés folyt itt),
f) M. kir. honvéd repülő hadapródiskola, ugyancsak ideiglenesen Budapesten, a M. kir. „Bolyai János” Honvéd Műszaki Akadémián volt elhelyezve, de csak az 1941/42. tanévben működött, anyagi okok miatt megszüntették, a növendékeket más hadapródiskolákba helyezték át.
A m. kir. honvéd hadapródiskolák teljes ellátást nyújtó, I–V. évfolyamú katonai tisztképző iskolák voltak, amelyeknek I–IV. évfolyamai – a katonai kiképzés mellett – a polgári élet középiskoláinak felső tagozataival (a gimnáziumok akkori V–VIII., ma I–IV. osztályai) voltak egyenértékűek. Rendeltetésük volt, hogy hallgatóikat (növendékeiket) a m. kir. honvédség katonaállományú hivatásos tisztjeivé neveljék és képezzék ki.
A hadapródiskola I. évfolyamába, szigorú többnapos felvételi vizsga után, azokat a pályázókat vették föl, akik a polgári gimnázium IV. osztályát (ma az általános 49iskola 8. osztályának felel meg) sikerrel elvégezték (az 1941/42 tanévben kivételesen az V. gimnáziumot végzetteket is felvették a II. évfolyamba), továbbá azokat, akik a kőszegi alreáliskolát sikeresen befejezték. A felvételnek feltétele volt az is, hogy a pályázó, a lakhelyéhez legközelebb eső honvéd helyőrségi kórház vizsgálatai alapján testi alkalmasságát és a katonai nevelésre való rátermettségét, orvosi véleménnyel igazolja, továbbá, hogy a tanév kezdetén a 14. életévét már betöltse, de a 16. életévét még ne haladja meg (a II. évre pályázóknál 15, illetve 17 éves életkor volt a feltétel).
Az írásban benyújtandó felvételi kérelemhez szigorú formai feltételeket is fűzött a „Pályázati hirdetmény”, melyek ha nem feleltek meg az előírásoknak, a felvételi folyamodványt figyelmen kívül hagyták. A pályázatban meg kellett jelölni a fegyvernemet is, ahová a felvételt kérő törekszik. Legalább egy, legfeljebb három fegyvernemet konkrétan meg kellett jelölni. A fegyvernemi beosztásról a honvédelmi miniszter döntött, a kijelölt fegyvernem megváltoztatására nem volt lehetőség.
Pályázni államköltséges és néhány alapítványi helyre lehetett (1941/42-es tanévben az öt hadapródiskolában mindösszesen hét alapítványi helyet hirdettek meg, a többi államköltséges volt). Az évi tandíj mindkét esetben 72 pengő volt – tisztek és köztisztviselők gyermekei után fél tandíj volt fizetendő. A hadiárva, a hadigyámolt és a teljes árvaságra jutott szegény növendék tandíjmentes volt. A tandíj az 1944/45-ös tanévre 84 pengőre emelkedett, az említett kedvezmények megmaradása mellett. Sajnos ezt erre a tanévre már nagyon kevesen fizethették meg a közbejött háborús események miatt. A tandíjon kívül ruházati hozzájárulás, valamint fehérnemű-beszerzési és -fenntartási hozzájárulás gyanánt évi 80 pengőben megállapított „ruházati és fehérnemű-hozzájárulási díjat” kellett fizetni. Ez tehát azt jelentette, hogy évi 152 pengőért, fél tandíj esetében 116 pengőért tanítottak, neveltek, ruháztak, élelmeztek, kiképeztek, valamint egyebekkel elláttak egy-egy növendéket, sőt még szórakozásra is tellett (például hétvégi házimozi, esetenként színház stb.).
A hadapródiskolába felvett növendékeknek a IV. évfolyam elvégzése után a polgári középiskolát végzettekhez hasonlóan, azokkal egyenértékű reálgimnáziumi érettségi vizsgát kellett tenni, és annak sikeres letétele után léphettek csak az V. évfolyamba, ahol kizárólag katonai képzésben részesültek. Az eredeti elképzelések szerint, ami azonban részben a háború, részben a tervezett reform miatt nem valósulhatott meg, a IV. évfolyamot sikerrel elvégzettek egy része – külön kérelemre – a honvédelmi miniszter döntése alapján honvéd akadémiai kiképzésben részesülhetett volna.
A hadapródiskola V. évfolyamát végzettek közül a legalább „jó összegyéniességűeket” zászlósként, a legalább „megfelelő összegyéniességűeket” hadapródőrmesterként avatták fel, és így kerülhettek a hivatásostiszt-jelölti állományba.
A m. kir. honvéd hadapródiskolákba az 1941/42. tanévre szóló felvételi Pályázati hirdetmény, melyet a honvédelmi miniszter 1941. június 4-i keltezéssel adott ki, a 25.363/eln.9-1941. számú rendeletének mellékleteként jelent meg. A Pályázati hirdetmény kellő részletességgel ismertette a hadapródiskolák jellegét, rendeltetését és az előzőekben már ismertetett tagozását. Részletes tájékoztatást adott ezen kívül a hadapródiskolákba való felvétel feltételeiről, a felvételi követelményekről, a fizetendő tandíjról, a hadapródiskolai növendékek szolgálati kötelezettségeiről és más fontos dolgokról.
50A kijelölt pályázókat 1941. szeptember hónap elején hívták be a honvédelmi miniszter által meghatározott hadapródiskolába felvételi vizsgákra. Minden behívott pályázót jelentkezése után testi épsége és a katonai intézeti nevelésre való alkalmassága tekintetében újabb orvosi vizsgálatnak, majd többnapos elméleti és gyakorlati vizsgának vetették alá.
A felvételi vizsga elméleti anyaga – a latin nyelv kivételével – a gimnáziumok IV., illetve V. osztályának tananyaga volt. A gyakorlati vizsga atlétikából és tornából állott, mindkettőben meghatározott szintet kellett teljesíteni. Így pld. a 100 méteres síkfutás időkövetelménye az I. évfolyamba pályázók részére 15 másodperc, a II. évfolyamba pályázók részére 14,7 másodperc, a távolugrás szintje 350 cm, illetve 375 cm volt. Az atlétikai számokon kívül nyújtón és korláton is előírt teljesítményt kellett elérni.
A m. kir. hadapródiskolák belső tagozódását, rendjét és kötelmeit a „11. Szolgálati Utasítás” határozta meg. Alárendeltség szempontjából a honvédelmi miniszter felügyelete és irányítása alá tartoztak. Szervezési, elvi, közigazgatási, tiszti és tanári, személyi, neveléstani, oktatástani, anyagi vonatkozású ügyekben közvetlenül a miniszterhez, míg kiképzési ügyekben, a katonai rend, fegyelem és szellem fenntartása tekintetében a Honvéd Vezérkar főnöke vagy helyettese útján ugyancsak a honvédelmi miniszternek (a HM 9. Osztályának), fegyelmi, becsületügyi, tiszti és legénységi anyakönyvi nyilvántartás, legénységi kiegészítés, hadianyaggal való ellátás, ló és jármű tekintetében a területileg illetékes hadtestparancsnokságoknak voltak alárendelve. A hadapródiskolák önálló állománytestek voltak, állományukat a honvédelmi miniszter rendeletben állapította meg.
Tanévenként az A állományú csapattisztekről és a B állománycsoportú – középiskolai tanári oklevéllel vagy más szakképesítéssel rendelkező – szakszolgálatos tisztekről, továbbá a hivatásos tiszthelyettesekről és szakaszvezetőkről, valamint az iskola növendékeiről név szerinti, úgynevezett állománykönyvet kellett összeállítani.
Ami a hadapródiskolák belső tagozódását illeti: iskolaparancsnokságra, oktatói tisztikarra, növendékzászlóaljra, legénységi különítményre és gazdasági hivatalra tagozódtak.
A hadapródiskola élén az iskolaparancsnok állott. Feladata volt a növendékek kiképzésének és oktatásának ellenőrzése, ő szabályozta és ellenőrizte az iskola belső életét, a HM által jóváhagyott vagy előírt elvek alapján megszabta a hadapródiskola házirendjét, összeállította a tisztikar szolgálati beosztását, gondoskodott a tisztikar továbbképzéséről, valamint többek között megszabta a neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatokat. Ebben nagy segítségére volt az első segédtiszt.
Az oktatói tisztikarba tartoztak az I. állományfőcsoport A állománycsoportjába tartozó csapattisztek, akik a katonai tárgyakat oktatták és a katonai kiképzést adták, valamint ide tartoztak a középiskolai tanári oklevéllel avagy más szakképesítéssel rendelkező B állománycsoportú 2. honvéd szakszolgálatos tisztek (hasonállásúak), akik a gimnáziumi tantárgyakat oktatták.
A növendékzászlóalj élén a zászlóaljparancsnok állott, aki törzstiszti (ma főtiszti) rendfokozatban lévő csapattiszt volt. A zászlóaljparancsnok feladatát képezte a növendékek katonai kiképzésének egységes irányítása és ellenőrzése. Ő határozta meg és ellenőrizte a katonai tanulmánycsoport vezetőjének tevékenységét. Ellenőrizte továbbá a századparancsnokokat és a hozzájuk beosztott tiszteket és tiszthelyetteseket, valamint a sporttisztek nevelői tevékenységét.
52A növendékzászlóalj növendékszázadokra, a növendékszázadok pedig növendékszakaszokra tagozódtak. A pécsi hadapródiskolában az 1942/43-as tanévben 3 növendékszázad volt, századonként 3-3 szakasszal (a gimnáziumi oktatás szempontjából osztályokkal). Elnevezésük pld. 1. század I. szakasza, illetve I. évfolyam A osztálya.
A századok és a szakaszok élén, néhány kivételtől eltekintve – de csak a háború előrehaladtával –, csapattisztek állottak.
A századparancsnok beosztása volt az egyik legfelelősségteljesebb beosztás. Rá hárult a növendékek kiképzésével és oktatásával járó minden felelősség. Így felelős volt a század növendékei erkölcsi magatartásáért, kiképzésükért és tanulmányi előmenetelükért. Ő irányította a növendékek hivatásszeretetre való nevelését, valamint ő felelt azért is, hogy a növendékeiben megbízható, szilárd jellemtulajdonságok alakuljanak ki és rögződjenek. Meghatározta a beosztott alantos tisztek valamennyi feladatát, szabályozta munkájukat, ügyelve arra, hogy azok mindenben megfeleljenek a különböző katonai utasításoknak és rendeletek előírásainak. Egy mondatban: a századparancsnok személyében volt felelős növendékszázadának kiképzéséért és oktatásáért.
A tiszti szakaszparancsnokok, akik egyben osztálytisztek is voltak, amolyan osztályfőnöknek megfelelő funkciót is elláttak. A századparancsnok rendelkezéseinek megfelelően ők vezették szakaszaik gyakorlati kiképzését, ellenőrizték a növendékek tanulmányait és előmenetelét. Ezen kívül más elméleti és gyakorlati katonai tantárgyakat is oktattak. Ellátták az oktatással kapcsolatos adminisztratív teendőket, kidolgozták a növendékek rangsorát.
A szakaszparancsnokok munkájának segítését célozta a minden növendéki szakaszhoz beosztott egy-egy jól képzett, tiszthelyettesi iskolát (jutasi) végzett tiszthelyettes.
A Gazdasági Hivatal (GH) a gh.-főnökből és a beosztott gazdászati tisztből vagy tisztekből, valamint tiszthelyettesekből állott. Ide tartoztak azok a polgári alkalmazottak is, akik az épületkezelést, az étkeztetést és más hasonló feladatokat látták el.
Az említett Szolgálati Utasítás meghatározta a hadapródiskolai növendékek öltözetét is, melynek az adott alkalomra vonatkozó szabályait fenyítés terhe mellett szigorúan be kellett tartani. Az utasítás megkülönböztetett: díszöltözetet, menetöltözetet, gyakorlóöltözetet, házi öltözetet és sportöltözetet.
A díszöltözet lehetett „rendben és sorban”, valamint „rendben és soron kívül”. Ez utóbbi volt a kimenőöltözet is.
A „rendben és sorban” díszöltözetet külön rendeletre díszőrségen, díszkivonulásokon, eskütételnél, iskolaparancsnoki kihallgatáson kellett viselni, a következők szerint: sisakot – ha külön előírták, cserfalombbal – a honvéd akadémikusok számára rendszeresített alakban, tábori barna félfinom posztóból készült zubbonyt (koronás aranyozott gombokkal, a tiszti zubbonnyal azonos fazonban). A zubbony bal vállszalagján fémből készült, aranyozott színű évfolyamjelzés (I–IV. évfolyamnál egytől négyig keskeny sáv, az V. évfolyamnál pedig egy széles sáv). A vállszalagok buzérvörös hajtókaposztóval szegélyezettek voltak. A zubbony ujjain felfelé ívelő csúcsú aranysárga karpaszomány, melynek középvonalában vékony vörös csík húzódott. A zubbony hajtókája buzérvörös színű volt, melyet aranysárga vitézkötéses selyemsujtás szegélyezett. A hajtókán a tanulmányi kitüntetési sávok aranysárga selyempaszományból készültek, a kitüntetés gombjai 52pedig rozettamintásak voltak (kitűnő eredményt elért két sávot, két gombot; a jeles két sávot; a jó egy sávot, egy gombot; a megfelelő egy sávot viselt; az elégtelen eredményt elérő növendék hajtókája üres, sáv nélküli volt). A nadrág ugyancsak tábori barna színű félfinom posztóból készült (V. évfolyam: lovaglónadrág), a lábbeli gyalogsági bakancs bokavédővel (V. évfolyamnak: csizma). Fehér szarvasbőr kesztyű is tartozott ezen öltözethez. A köpenyt, amelyet szintén tábori barna félfinom posztóból készítettek, ha csak más időpont nem volt elrendelve, október 15-től április 15-ig kellett viselni. A köpenyen a zubbonyhoz hasonlóan kellett az évfolyamjelzést viselni. Gombjai aranyozott koronás gombok voltak, gallérja saját anyagából készült. A fazon itt is azonos volt a tiszti köpenyekével, szélei, valamint vállszalagjai buzérvörös hajtókaposztóval szegélyezettek voltak. A lő- és szálfegyver a 95/31 M. karabély volt szuronnyal, később a 35/41 M. Mauser-puska szuronnyal. A szuronyon aranysárga selyem szuronybojt, a magyar Szent Koronát ábrázoló fényes selyemhímzéssel (V. évfolyam: 66 M. gyalogsági tisztikard, sárga selyembojttal). A lőfegyverhez két-két tölténytáskát kellett a barna bőr derékszíjra felfűzni.
A „rendben és soron kívül” (kimenő-) öltözet viselete kötelező volt kimenő, eltávozás és szabadság vagy más külső, iskolán kívüli egyenkénti vagy csoportos kirendelések alkalmával (látogatás, színház, esküvő, hangverseny, temetés stb.) – általában az iskola elhagyásakor. A következőkből állott: fekete társasági sapka (csákó). Anyaga, alakja, mint a tiszteké, aranyozott gombokkal, aranysárga selyem, kerek alakú sapkarózsával – közepén a nemzeti színek – és aranysárga selyem zsinórzattal. A zubbony ugyanolyan volt, mint a „rendben és sorban” öltözetnél. A nadrág fekete, félfinom posztóból készült, a szárak külső oldalán, középütt buzérvörös vékony csíkkal.
Kimenő alkalmával talpaló volt viselhető hozzá (fekete posztóból készült, 2 cm széles csík, amelyek a nadrág szárainak alsó végeit kötötték össze a cipő talpa alatt, a sarok előtt átvezetve, feszesen tartva így a nadrág szárait). A lábbeli fekete bőr gumibetétes (cúgos cipő) vagy fűzős cipő. Fehér szarvasbőr vagy barna bőrből készült kesztyű. A köpeny olyan volt, mint a „rendben és sorban”. Az oldalfegyver 95/31. M., később 35/41. M. szurony, aranysárga selyem szuronybojttal (ötödéveseknek gyalogsági tisztikard selyem kardbojttal). Az oldalfegyver nyilvános helyen nem volt letehető (még zárt helyiségben sem), felkötve kellett tartani. Ettől eltérni csak olyan zártkörű és különhelyiségben megtartott összejöveteleken lehetett, amelyeknek színvonala a honvédségi tiszti állás tekintélyének megfelelt.
Vidéken vagy fürdőhelyen, ahol helyőrség nem volt, oldalfegyvert nem kellett viselni. A fegyvernemi hovatartozást az évfolyamot jelző sávok alá helyezett, posztóból készült, fegyvernem színű alátét (gyalogság: zöld) mutatta. Nyáron, szabadság 53idején engedélyezett volt az intézet útján elkészíttetett egyszínű zöld zsávolyruha (reitpantallós) viselete, kimenősapkával és fehér szarvasbőr kesztyűvel.

Rendben és soron kívül (kimenő-) öltözet
Menetöltözet volt viselendő a hadgyakorlatokon, a nagyobb menetgyakorlatokon, a harcszerű lőgyakorlatokon, a karhatalmi szolgálatban vagy külön rendeletre. Viselete: tábori barna félfinom posztó tábori sapka (Bocskai-sapka), sisak – fejen csak indokolt esetben, egyébként málházva –, köpeny, mint a díszöltözetnél. A zubbony és a nadrág, mint a „soron és rendben” viseletnél, barna bőrkesztyű (csak október 1. és április 30. között, lovaglásnál azonban mindig). Teljes felszerelés és fegyverzet az E-alap és a Felszerelési Utasítás szerint. Kulacs és kenyérzsák mindig, egyéb tábori eszköz csak külön parancsra. Nyáron nyári menetöltözet is viselhető volt, ugyancsak parancs szerint, külön parancsra pedig zubbony nélkül, zöld színű inggel is lehetett viselni a menetöltözetet.
A házi öltözet: tábori sapka, mint a gyakorlóöltözetnél, köpeny és a zubbony, mint a menetöltözetnél, a nadrág, mint a kimenőöltözetnél. A lábbeli fekete gumibetétes vagy fűzős cipő. Takarékossági okokból ettől eltérően – legalábbis nálunk Pécsett – a zubbony és a köpeny a régi cőgerek sötétkék posztóból készült köpenye és zubbonya. Nyáron zsávolyruha volt a házi öltözet. Házi öltözetet kellett viselni az elméleti kiképzéseknél és minden olyan, intézeten belüli alkalmakkor, amikor más öltözetet nem rendeltek el.
Sportöltözet volt az előírás a testnevelési és a vívóórákon, valamint a sportversenyek alkalmával. Ez zsávolyruhából, tornaingből, fekete rövid tornanadrágból és fekete bőrtalpú, sarok nélküli tornacipőből állott. Nyáron megengedett volt a sportingben vagy a nélkül, s a rövid fekete sportnadrágban való tartózkodás az iskola megjelölt helyein.
A Szolgálati Utasítás III. Fejezete – a növendékek felvételén, a fizetendő tandíjon kívül – többek között meghatározta a növendékek kötelező zsebpénzét, valamint annak összegét. Továbbá előírta a növendékekkel szemben alkalmazható fegyelmi fenyítések rendjét is.
A kötelező és egyben adható zsebpénz akként volt szabályozva, hogy azt mindenki számára biztosítani kellett, azonos összegben, illetve összeghatárok között. Aki otthonról, anyagi okokból nem kaphatott zsebpénzt, ha legalább „jó” előmenetelű volt, ugyanolyan összegű kincstári zsebpénzben részesült, a „megfelelő” előmenetelű ennek a felét kapta. A növendék otthonról küldött zsebpénzét nem kaphatta közvetlenül kézhez, azt a növendékszázad parancsnokságának kellett megküldeni, amely eljuttatta a növendékhez. Ezt azért szabályozták így, mert mint látni fogjuk, a zsebpénz feletti szabad rendelkezés jogának megvonása az egyik fegyelmi fenyítő eszköz volt.
A zsebpénz összege
– I. évfolyamos növendék részére legalább 4 pengő, legfeljebb 6 P,
– II. évfolyamos növendék részére legalább 6 pengő, legfeljebb 8 P,
– III. évfolyamos növendék részére legalább 8 pengő, legfeljebb 10 P,
– IV. évfolyamos növendék részére legalább 10 pengő, legfeljebb 12 P,
– V. évfolyamos növendék részére legalább 15 pengő, legfeljebb 20 P volt.
Az 1943/44-es tanévtől kezdődően a havi zsebpénz összegét nem évfolyamonként, hanem egységesen állapították meg, éspedig az I–III. évfolyambeli növendékek részére 15 pengőben, a negyedéves növendékek részére 20 pengőben (az ötödévesek részére nyilvánvalóan azért nem állapították meg akkor, mert ötödéves hadapródok csak az 1944/45-ös tanévben voltak).
53Ma már nehéz meghatározni, hogy ezeknek az összegeknek a mai értelemben milyen értékük volt. Nekünk, hadapródoknak mindenesetre – mivel mindenünk megvolt – elegendőnek bizonyult. Hiszen mire költhettük? A kantinban cukorkára, csokoládéra, kisebb szükségleti tárgyakra (fogkrém, cipőkrém, ha nem hoztunk eleget otthonról, esetleg dörzsgumira, amivel felszerelésünk fém részeit rozsdátlanítottuk, gombpasztára, mellyel a régi cőgerzubbonyok és -köpenyek gombvillára felfűzött réz gombjait kellett fényesíteni). A városban pedig egy-egy kimenő alatt (ami azért nem volt olyan gyakori) néha mozira, az Ágota néni cukrászdájában vagy a Caflisch cukrászdában habos kávéra, süteményre, gesztenyepürére. Egyik sem haladta meg az 1 pengőt.
A hadapródiskolai növendékek fenyítésénél alapelv volt, hogy a fenyítést mindig előzze meg az oktatás, a komoly figyelmeztetés és a fenyítésre alapot adó magatartás következményeinek a megmagyarázása, továbbá hogy az elöljárók tartózkodjanak a meggondolatlanságok, az együtt élő fiatalok csínytevéseinek túl szigorú elbírálásától. A fenyítés legyen mértéktartó, alkalmazkodjék a nevelés céljaihoz, de a jóakarat ne tartsa vissza a parancsnokot a szükség szerinti legszigorúbb fenyítés kirovásától.
Azt is meghatározta az utasítás, hogy növendéket fenyítés nélkül fogságba helyezni csak a Szolgálati Szabályzat I. rész 56. §-ában meghatározott esetekben lehet, és akkor is csak annyi időre, amely elkerülhetetlenül szükséges. A Szolgálati Szabályzat említett §-a szerint a honvéd egyén fogságba vitelének akkor volt helye:a) ha ezeket az egyéneket bűntett vagy súlyos vétség elkövetésénél tetten kapják,b) ha ilyen cselekmény nyomatékos gyanúja őket terheli,c) ha garázda magaviseletükkel nyilvános botrányt idéznek elő,d) ha az ügyeleti közegek, járőrök, körjáratok, őrségek és őrök hatáskörébe eső utasításoknak nem engedelmeskednek, úgyszintén ha ezeket a közegeket szidalmazzák vagy tettlegesen megtámadják,e) ha az elfogásra külön parancsot kaptak,f) ha a honvédséghez (csendőrséghez) tartozó, ellenszegülő és garázdálkodó egyének elfogására a körülményekkel igazolt felszólítást intéznek hozzájuk. (510. pont /1/ bekezdés)
A hadapródiskolai növendékek fegyelmi fenyítései lehettek:
A) Megfeddés:
a) egyszerű megfeddés a kihallgatásnál,
b) szigorú megfeddés a saját alosztály növendékei előtt.
B) Rendi fenyítések:
a) a házi- és szolgálati rendben engedélyezett egyes kedvezmények vagy valamennyi kedvezmény elvonása 30 napig,
b) a zsebpénz (kincstári vagy magán) feletti szabad rendelkezés jogának megvonása 30 napig,
c) mindennapi megjelenés a kihallgatásnál külön meghatározott öltözetben legfeljebb nyolcszor egymás után,
d) szabadság elvonása, legfeljebb 14 napi időtartamra.
A B) alatti rendi fenyítés az A) alatti fenyítéssel együtt is alkalmazható volt. Célja a pénz könnyelmű elfecsérlésének meggátlása és a pénz helyes kezelésére való rászorítás volt.
55C) Fogságfenyítések:
a) laktanyafogság 30 napig,
b) szigorított fogság 6 napig,
c) szigorú fogság 6 napig.
A laktanyafogsággal együtt a rendi fenyítések közül a B) és C) alatti fenyítés is kiszabható volt az ott megadott határig. A rendi fenyítést a laktanyafogsággal egyszerre kellett kiszabni.
D) Egyéb fenyítések:
a) megintés és megrovás.
A fegyelmi fenyítéseket az utasítás a következők szerint rendelte el végrehajtani: amennyiben a fenyítésnek vagy egy részének végrehajtása karácsony előestéjére vagy karácsony, újév, Szent István napjára, avagy a Legfelsőbb Hadúr név- és születésnapjára, március 15-re avagy az iskola különleges emléknapjaira esett volna, a végrehajtást el kellett halasztani, illetve félbe kellett szakítani.
Rendi fenyítés esetén az oktatás csorbát nem szenvedhetett. Fogságfenyítés esetén a laktanyafogsággal fenyített növendék a fenyítés tartama alatt az alosztály körletét nem hagyhatta el, és az iskola szórakozóhelyeit nem látogathatta. A laktanyafogság fenyítésben részesítettek tartózkodási helyét az iskolaparancsnok határozta meg.
A szigorított fogság abból állt, hogy a rendes (tanítási) foglalkozáson kívüli időt a fogdahelyiségben kellett tölteni. A fenyítés tartama alatt a növendék az ebédhez harmadik tál ételt (ami rendszerint sütemény vagy gyümölcs volt) nem kaphatott, éjjel fekhelyéül pedig csak a párna és két ágytakaró szolgálhatott.
A szigorú fogság abban különbözött a szigorított fogságtól, hogy az így fenyített növendék a rendes foglalkozáson sem vehetett részt, fenyítését nappal is a fogdahelyiségben kellett töltenie. Ezt a fenyítést, a harmadik tál étel megvonása mellett, a tízórai és az uzsonna megvonásával is szigorítani lehetett.
A szigorított és a szigorú fogsággal fenyített növendéket a fogságfenyítés végrehajtása előtt orvossal meg kellett vizsgáltatni. Amennyiben szükségesnek látszott, a fogságfenyítés végrehajtása megfelelően módosítható, illetve elhalasztható volt. A két napig terjedő szigorított és szigorú fogságot két, egymásra következő vasárnapon, a több napra terjedőt megszakítás nélkül úgy kellett végrehajtani, hogy a fenyítés egyik napja vasárnapra, ünnepre vagy szünnapra essék. A 24 órán túl fenyített növendék naponta egyszer, a foglár tiszthelyettes felügyelete alatt, egy órát a friss levegőn tölthetett. A fogságba csak tankönyvet volt szabad bevinni. A szigorú és szigorított fogsággal fenyített növendéket elöljárójának javaslata alapján az iskolaparancsnok a fenyítést követő tanulmányi félév befejezéséig tanulmányi kitüntetéseinek megvonásával (lényegében lefokozás) és rangsorolásának visszavételével is sújthatta.
Ha a rendi fenyítés tartama alatt a növendékre fogságfenyítést róttak ki, akkor ennek végrehajtása alatt a rendi fenyítést félbe kellett szakítani, és azt a fogságfenyítés letöltése után újból hatályba kellett léptetni.
A kiszabott fenyítéseket a Szolgálati Szabályzat I. Rész 686. pontjában foglaltak értelemszerű alkalmazásával a „Büntetési Jegyzőkönyvbe” kellett be vezetni, és a jegyzőkönyvet a növendék anyakönyvi lapjához kellett csatolni.
Minden fenyítést napiparancsban közzé kellett tenni, ki kellett hirdetni. Ugyancsak ki kellett hirdetni az egész osztályokra (szakaszokra), századra vagy zászlóaljra kiszabott rendi fenyítéseket. Ezeket azonban a Büntetési Jegyzőkönyvbe 56nem kellett bevezetni. A fenyítéseket a századon belül kellett kihirdetni. Amennyiben a növendéket más intézetbe helyezték át, a Büntetési Jegyzőkönyv kivonatát az új iskolának meg kellett küldeni.
A m. kir. honvédség Szolgálati Szabályzata I. Rész 15. §-a (95. pont) szerint a honvédség minden tagjának joga volt ahhoz, hogy az őt ért igazságtalanság vagy sérelem miatt panaszt tegyen. A már többször idézett Szolgálati Utasítás a hadapródiskolai növendéknek is megadta ezt a jogot, kimondva, hogy „a panaszokra a Szolgálati Szabályzat I. Rész határozványai a mérvadók”. (15. §)
A Szolgálati Utasítás a növendékek tiszteletadási kötelezettségét is részletesen szabályozta. Eszerint a növendékek is általában a Szolgálati Szabályzat szerinti tiszteletadásra voltak kötelezettek. A tiszteletadás szempontjából a növendékeknek „magasabb rangosztályban lévő honvéd egyénnek” kellett tekinteniük az alábbiakat – vagyis akivel szemben tiszteletadási kötelezettség állott fenn: valamennyi tiszt és hasonállású, az iskolában alkalmazott polgári tanárok, a m. kir. államrendőrség és a m. kir. pénzügyőrség egyenruhában levő tisztviselői (ma tiszteknek mondanánk), a saját és a társintézetek felsőbb évfolyamú növendékei, az akadémiák akadémikusai, az iskola állományába tartozó összes tiszthelyettes, végül az intézethez oktatói minőségben beosztott szakaszvezetők.
Az intézeti életen belül is az alsóbb évfolyambeli növendék a felsőbb évfolyamok növendékeinek tisztelegni volt köteles, és őket – szolgálaton kívül is – „növendék úr” megszólítással kellett illetniük.
A Szolgálati Utasítás IV. Fejezete szabályozta a hadapródiskolákra vonatkozó tanulmányi rendet. A tanév beosztása a következők szerint alakult: az iskolai év az I. évfolyambeliek számára szeptember hó 21-én, a többi évfolyamnak október hó 1-jén kezdődött, és augusztus 20-ig tartott.
A növendékek szabadsága általában úgy alakult, hogy évközi nagy szabadság az I–II. évfolyambeliek részére augusztus 1-től szeptember 30-ig, a III–V. évfolyam növendékeinek augusztus 21-től szeptember 30-ig. A karácsonyi szabadság december 22-től január 3-ig, a húsvéti szabadság virágvasárnap előtti naptól 10 napon át a húsvét hétfőjét követő szerdai nap 24 órájáig tartott. Egészségügyi szabadságot csak az iskolaparancsnok engedélyezhetett az iskola vezetőorvosának írásos javaslata alapján, legfeljebb három hó időtartamra.
Az iskolai év három időszakra tagozódott (gimnáziumi tárgyak lezárása, katonai elméleti és katonai gyakorlati), ezért a tanév beosztását, a növendékek tanulmányi idejének részeit, az ellenőrző, a félévi és az év végi zárlatokat úgy kellett szabályozni, hogy a növendékek osztályozása és tanulmányi zárlatai ennek megfelelően történhessenek meg. Az első ellenőrző értekezletet december második felében, az első félévi zárlatot február végén, a második ellenőrző értekezletet május végén, az év végi zárlatot közvetlenül a gyakorlati időszak befejezése után kellett megtartani.
A gimnáziumi tantárgyak osztályzatait a május végén tartott második ellenőrző értekezlet véglegesítette. A katonai elméleti és gyakorlati időszak (május végétől augusztus 20-ig) kizárólag a katonai kiképzésre szolgált.
Az egyes tantárgyakon belül meg kellett különböztetni a gimnáziumi, továbbá az általános katonai, valamint a fegyvernemi katonai tantárgyakat. E két utóbbi tantárgycsoport a növendékek tisztté való képzését szolgálta.
Mivel az iskolai év három időszakra tagozódott, ennek megfelelően többféle napirendet és tanórarendet kellett készíteni. Az általános elméleti időszakra, 57amely október 1-jétől május 31-ig tartott, a gimnáziumi tantárgyak, valamint az elméleti katonai tantárgyak napokra meghatározott feladatait külön kellett meghatározni, elválasztva a gyakorlati időszaktól, amely június 1-jétől augusztus 20-ig tartott.
A hadapródiskolákban napirend és tanórarend szerint folyt nemcsak a tisztikar és a növendékek élete, hanem minden személy munkája is, aki az intézettel kapcsolatos tevékenységet végzett. Az órarend összeállítására vonatkozó elvek szerint vigyázni kellett arra, hogy a tanítási órák annyira ne torlódhassanak, hogy az akár az oktatótiszteket, akár a növendékeket túlzottan megterhelje. Ezért az oktatótiszt óráit a hét minden napjára egyenletesen kellett elosztani, egy napon egymás után legfeljebb három tanítási órája lehetett.
Előírták továbbá: „A növendékek szempontjából egyenletességre, változatosságra kell törekedni. Elfoglaltságuk egész napon keresztül úgyis jóval nagyobb, mint a polgári középiskolákban. Ezért a tantárgyakat a hét napjaira arányosan kell elosztani. Ne legyenek ún. nehéz napok, de viszont túl könnyűek sem. Nyelvek (magyar, német stb.), továbbá erősen rokon tantárgyak (pl. mennyiségtan, természettan) ne kerüljenek egymás után következő órákra.”
Egy napon csak egy, kivételesen két írásbeli dolgozatot írathattak a növendékekkel, nem lehetett írásbeli dolgozatot íratni azon az órán, amelyet testnevelési óra előzött meg. Testnevelés és vívás egy napon nem lehetett. Az órák 45 percesek, az óraközi szünetek 10 percesek voltak, kivéve a második óra utáni 20 perces nagyszünetet, mely alatt tartották meg a zászlóalj- és a századkihallgatásokat, s ezalatt osztották ki a tízórait is.
A hadapródiskolai növendékek teljesítményeit osztályozással mérték fel. Az osztályzatok alapján határozták meg, hogy a növendék milyen összosztályzatot kap, s ennek alapján milyen kitüntetést viselhet.
A tisztikar az iskola tanulmányi és előforduló fegyelmi ügyei egyöntetűségének biztosítása érdekében tanulmányi értekezleteket tartott. Ilyen volt az alakuló értekezlet a tanév elején, az ellenőrző értekezletek december második felében és május végén, valamint az osztályozó értekezletek, amelyeken a növendékek félévi és év végi osztályzatait zárták le, s amelyen döntöttek az egyes növendék évfolyam- és osztályrangsoráról is. Az oktatótisztek osztályzatai és a századparancsnok által megállapított magaviseleti jegy alapján az osztálytiszt kiszámította az egyes növendék összeredményét. Az összes záró osztályzat adta az osztályzási zárlatot.
Az összeredmény alapján a tanulmányi kitüntetések így alakultak:
– kiváló, aki az összes tantárgyból legalább 3,9-es átlagot ért el,
– jeles, aki az összes tantárgyból 3,6-es átlagot ért el,
– jó, aki 2,7-es átlagot ért el,
– megfelelő a 2,0-es átlagot elért növendék,
– nem megfelelő, aki magaviseletből vagy bármelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
Az említett tanulmányi kitüntetéseket az iskolaparancsnok adományozta, és csak ő vonhatta meg. Döntését napiparancsban hirdették ki. Az összeredmény és ennek alapján a rangsor megállapításához ki kellett számítani a növendék elért egységszámát. Az egységszámot az egyes tantárgyakból kapott végosztályzatok számegységeinek összegéből lehetett megállapítani: jeles=4, jó=3, megfelelő (elégséges)=2, elégtelen=1 egység volt.
58A növendékek felkészültségét négy fokozatú érdemjeggyel határozták meg.
a) Jeles osztályzatot az a növendék kapott, aki az iskola közös munkájában kiváló figyelmet és érdeklődést tanúsított, gyakorlati és elméleti feladatait állandóan segítség nélkül végezte, a már feldolgozott anyagból szóban, írásban és gyakorlatban bármikor kiválóan és jó magyarsággal, folyamatosan számot tudott adni. A feldolgozott anyag írásbeli, szóbeli és gyakorlati helyes, önálló alkalmazásában nehézsége nem adódott, szorgalmas, hivatásszerető volt, és kötelességtudása jótékony hatást gyakorolt társaira.
b) osztályzatot kapott, aki az iskolai közös munkában figyelemmel és érdeklődéssel vett részt, feladatait jól végezte el, a már feldolgozott anyagról szóban, írásban és gyakorlatban számot tudott adni, és azt némi segítséggel helyesen alkalmazni is tudta. Kifejezőképességében csak kisebb hiány mutatkozott, s tanulmányai folyamán szorgalomról, kötelességtudásról és hivatásszeretetről tett tanúbizonyságot.
c) Elégséges érdemjegyet kapott az a növendék, aki iskolai kötelességének lényeges részét elvégezte, gyakorlatilag és elméletileg lényegében megfelelt, a már feldolgozott anyag fontos részeiről szóban, írásban és gyakorlatban számot tudott adni. Megnyilvánult hivatásszeretete, de ismereteit csak hathatósabb segítséggel tudta alkalmazni mind elméletben, mind gyakorlatban.
d) Elégtelen osztályzatot kapott, aki a feldolgozott anyag lényeges részeiről szóban, írásban és gyakorlatban nem tudott, vagy csak nagy segítséggel volt képes számot adni, írásbeli dolgozatainak osztályzata túlnyomó részben elégtelen, hivatásszeretete pedig hiányos volt.
Az egyes havi osztályzatokat a következő hónap 5-éig az osztálytisztnek az általa vezetett „osztályozó naplóba” kellett bejegyeznie. Ez volt az az okirat – a növendék anyakönyvi lapja mellett –, amely az osztályzásra, a nevelésre vonatkozó minden javaslatnál, tárgyalásnál és döntésnél a növendék megítélésének alapjául szolgált. A Szolgálati Utasítás szerint e naplónak olyannak kell lenni, hogy az „mindenkor világos képet nyújtson a növendéknek az egyes tantárgyakban elért eredményéről, kellő adatot szolgáltasson fejlődő jellemtulajdonságairól, a növendék tehetségéről, kötelességteljesítéséről, hivatásszeretetéről és szorgalmáról. Ez tünteti fel a növendék egyik legszebb katonai tulajdonságát: a megbízhatóságot.”
Az osztályozó naplót – mint bizalmas adatokat tartalmazó okiratot – az iskolaparancsnokságon kellett elhelyezni, úgy, hogy a növendék kezébe még csak véletlenül se kerülhessen. Betekintésre nem volt joga a növendék közvetlen hozzátartozójának sem. A századparancsnok – az iskolaparancsnoktól ráruházott jog alapján – naplóból származó adatokat a hozzátartozóval közölhetett.
Számunkra, növendékek számára igen nagy jelentősége volt az „elégtelenek könyvének”. Ebbe a könyvbe minden tanárnak, oktatónak – akár gimnáziumi, akár katonai tantárgyat tanított, oktatott – az elégtelen feleletet vagy elégtelen írásbeli dolgozatot be kellett jegyeznie, ami viszont egyet jelentett a kedvezmények egy részének megvonásával, mindaddig, amíg a növendék az elégtelen érdemjegyét ki nem javította. A kedvezmények megvonásának lehetőségei közül a kimenő elvonása érintette igen-igen fájdalmasan az elégtelenek könyvébe bejegyzett növendéket.
A hadapródiskolában tanítandó középiskolai tantárgyak, valamint a katonai kiképzés anyagát, az egyes tantárgyak kapcsán elérendő tanítási célokat, továbbá 59a tanterv részletes utasításait is a Szolgálati Utasítás határozta meg. Ennek megfelelően a tanítási terv figyelemmel volt a különböző fegyvernemi hadapródiskolák szakszerű feladataira is.
Az utasítás ezt így határozta meg:
„A m. kir. honvéd hadapródiskolák mint helyi tantervvel működő gimnáziumok tantárgyai a csapattiszt számára a leghatározottabban gyakorlati és magyar nemzeti irányú ismereteket nyújtják. Ezenkívül olyan általános műveltséget kell adniok, melynek birtokában a tiszt alárendeltjeit nevelheti, önmagát tovább képezheti, és így nyert tudása alapján az élet minden viszonyai között emelt fővel és nyílt tekintettel állja meg a helyét. A hadapródiskolák tantárgyainak tehát gyakorlati irányban tiszti jellemnevelőknek kell lenniök, és ezért mindegyiknek gerincét a katonai rész kidomborítása képezze.”
A hadapródiskolákban – eltérően a polgári gimnáziumoktól – csak „rendes” tantárgyak voltak, „rendkívüli” tantárgyakat nem ismertek, vagyis az összeredménybe a valamennyi tantárgyban elért minősítés beleszámított. A tantárgyakon belül a tanterv megkülönböztetett gimnáziumi tantárgyakat és katonai elméleti, valamint katonai gyakorlati tantárgyakat.
A gimnáziumi tantárgyak – a latin nyelv kivételével – azonosak voltak a polgári gimnáziumok tantárgyaival. A gimnáziumi tantárgyak révén elsajátítható ismeretek célkitűzése az volt, hogy a növendékek számára kellő alapokat adjanak ahhoz, hogy a IV. évfolyam végén leteendő kötelező érettségi vizsgára az általános műveltség alapismereteit oly mértékben biztosítsák, hogy a hadapródiskolát végzett tiszt mind alárendeltjei előtt, mind a társadalom egésze előtt megállhassa a helyét.
A tantárgyak másik csoportja – az általános katonai, valamint a fegyvernemi elméleti és gyakorlati tantárgyak – a hadapródiskolai növendék tisztté kiképzését szolgálta. Ennek érdekében a katonai kiképzést és oktatást úgy szervezték, hogy a hadapródiskolai növendék:
– az I. évfolyamban az egyes honvéd alaki kiképzésében és a fegyvernem szerinti csatárkiképzésben részesüljön;
– a II. évfolyamban a rendfokozat nélküli csatárkiképzést kapja meg úgy, hogy fegyverneme alosztályán belül minden harcos beosztásban megfeleljen; ez a gyalogságnál a puskás századon belüli harcos beosztását jelentette;
– a III. évfolyamban szerezze meg azokat az ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy tisztesi beosztást fegyvernemének minden alosztályán belül elláthasson;
– a IV. évfolyamban századon belüli szakaszparancsnoki képzést kapjon;
– az V. évfolyamban a növendéknek teljes mértékben el kellett sajátítania a fegyverneme tiszt vezette legkisebb egységének vezetéséhez és kiképzéséhez szükséges ismereteket, úgymint az alosztály belszolgálatának tökéletes ismeretét, az alosztályparancsnok rövidebb ideig történő helyettesítését, az alosztálynak harcban – rövidebb időn át – eredménnyel való vezetését; a katonai gyakorlati kiképzés anyagával párhuzamosan az V. évfolyam végére el kell sajátítania az alosztályparancsnok számára fegyverneme szerint előírt elméleti ismereteket úgy, hogy azokat teljes mértékben uralja, valamint a tiszti hivatás követelte általános katonai ismereteket.
60A gyalogsági hadapródiskolák tantárgyelosztása és heti tanórakimutatása
T a n t á r g y
I.
II.
III.
IV.
V.
Megjegyzés
é v f o l y a m
ált.
elm.
kat.
elm.
ált.
elm.
kat.
elm.
ált.
elm.
kat.
elm.
ált.
elm.
kat.
elm.
ált.
elm.
kat.
elm.
i d ő s z a k b a n
1
Hit- és erkölcstan
2
 
2
 
2
 
2
 
 
 
1–12.
gimnáziumi
tantárgyak,
13–32.
katonai
tantárgyak
 
a) 13–22.
általános,
b) 23–28.
szak. katonai,
c) 29–31.
gyak. tantágyak,
d) szak.
katonai
tantárgyak
 
 
* érettségi
tárgyak
 
 
A katonai
elméleti
időszak alatt
az iskola
parancsnokának
joga van az elért
eredményekhez
mérten, a kívánt
cél érdekében
az óraszámokon
értelemszerű
változtatásokat
elrendelni, de ez
nem mehet egyik tantárgy
rovására sem
2
Magyar nyelv és irodalom *
3
 
3
 
3
 
3
 
 
 
3
Történelem                     *
3
 
3
 
3
 
3
 
 
 
4
Föld- és néprajz                    *
 
 
2
 
2
 
2
 
 
 
5
Német nyelv                     *
3
 
3
 
3
 
3
 
1
 
6
Francia vagy olasz nyelv
1
 
1
 
1
 
1
 
2
 
7
Természetrajz
3
 
 
 
 
 
 
 
 
 
8
Vegytan (és technológia) *
2
 
3
 
2
 
 
 
 
 
9
Természettan                    
 
 
2
 
2
 
2
 
 
 
10
Mennyiségtan és mértan *
3
 
3
 
3
 
3
 
 
 
11
Ábrázolástan
2
 
2
 
1
 
1
 
 
 
12
Egészségtan
 
 
 
 
 
 
1
 
 
 
13
Szolg. Szab., Becsületügyi Szab.
2
 
1
 
1
 
1
 
1
 
14
Harcászat
 
 
 
 
1
 
2
4
6
8
15
Hadtört. és kat. földrajz
 
 
 
 
 
 
 
 
3
 
16
Hadseregszervezés
 
 
 
 
1
2
1
1
2
 
17
Tereptan
1
2
1
4
1
4
1
4
2
 
18
Fegyvertan és lőutasítás
3
4
2
4
2
4
1
1
3
 
19
Csapatpedagógia
 
 
 
 
 
 
 
 
2
 
20
Gazdászat, közig.-i szolg.
 
 
 
 
 
 
 
 
2
2
21
Katonai írásmód és ügyvitel
 
 
 
 
 
 
 
 
3
2
22
Jogismeret
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1
23
Fegyvernemi (gyal.) szab.
2
6
2
4
2
4
2
2
2
2
24
Tüzérismeret
 
 
 
 
 
 
1
2
 
 
25
Műszaki ismeret
1
4
1
2
1
2
 
 
 
 
26
Híradó ismeret
 
 
1
2
1
2
1
2
1
 
27
Lőismeret
 
 
 
 
 
 
 
2
1
3
28
Gyakorlati kiképzés
6
14
6
14
6
14
6
14
6
14
29
Lovaglás
 
 
 
 
 
 
2
2
2
3
30
Testnevelés
2
5
2
5
2
4
2
2
2
2
31
Vívás
2
1
2
1
2
1
1
1
1
2
32
Repülőismeret
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mindösszesen
41
36
42
36
42
37
42
37
41
39
Átvéve Cseresnyés Géza: Katonaiskolák a hűség városában (Bp., 1995) című munkájából
 
61Tudnivalók a testnevelési osztályzat elnyeréséhez
Az osztályozáshoz az atléta, talajtorna stb. követelményei szerenként és áganként, évfolyamok szerint, a teljesítményeknek megfelelően 0–20-ig nyernek pontozást.
A növendék törekvése legyen mentől több pontot összegyűjteni, mert ezek mennyisége szerint nyeri végosztályzatát.
„Jeles”
osztályzatot nyerhet, aki 240 pontot hoz össze,
„Jó”
osztályzatot nyerhet, aki 180 pontot hoz össze,
„Elgs.”
osztályzatot nyerhet, aki 120 pontot hoz össze.
 
Tájékoztatásul szolgáljon az egyes testnevelési ágakban az alábbi pontozási követelmény (hézagosan).
 
Testnevelési ágak,
szerek
1 Pont
10 Pont
20 Pont
További gyakorlatok
Meg-
jegyzés
 
I. évf.
II. évf.
I. évf.
II. évf.
I. évf.
II. évf.
I. évf.
II. évf.
Az osztályzat elnyerésén kívül évfolyamonként a legtöbb pontegységet összehozó 5-5 növendék a tanév végén tiszteletdíjban részesül. A legtöbb pontot összehozó osztály a következő tanév tartamára a nagyserleg őrzőjévé válik.Az összpontokhoz
hozzászámít a „Rise” pontozási táblázat szerint elnyert pontegység is.
Húzódás
1
1
5
6
9
10
+4 p.
+3 p.
Tolódás
1
1
6
8
13
13
+4 p.
+4 p.
Sarkalás
15
15
65
65
100
100
5=+2,5 p
5=+2,5 p
Mászás póznán 5 m
1=3 p.
1=3 p.
4
4
6
6
1=+8 p.
1=+8 p.
Mászás kötélen, 5 m
8,6 mp
8,2 mp
6,8 mp
6,4 mp
4,8 mp
4,4 mp
 
 
Függeszk. kötélen 5 m
24 mp
22 mp
15 mp
13 mp
8,6 mp
7,8 mp
 
 
Saslengés
1
1
5
5
12
12
1=+3 p.
+3 p.
Lóugrások
 
 
 
 
 
 
 
 
Korlát ügyességi
Órák alatt, a statisztika alkalmával közlésre kerül
Nyújtó-erő ügyességi
Ugrószekrény
Talajtorna
Gyűrűhinta
Lólengési gyak. stb
100 m-es futás
14,9 mp
14,7 mp
14
mp
13,8 mp
13
mp
12,8 mp
1/10 mp
=+2 p.
1/10 mp
=+2 p.
200 m-es futás
28,9 mp
28,7 mp
28
mp
27,8 mp
27
mp
26,8 mp
1/10 mp
=+2 p.
1/10 mp
=+2 p.
400 m-es futás
66,5 mp
65
mp
63,6 mp
63
mp
61,6 mp
61
mp
1/10 mp
=+2 p.
1/10 mp
=+2 p.
800 m-es futás
3,40 mp
3,35 mp
2,58 mp
2,55 mp
2,32 mp
2,30 mp
szabadon
választott
 
1500 m-es futás
6,38 mp
6,34 mp
6,20 mp
6,10 mp
5,30 mp
5,20 mp
szabadon
választott
 
Magasugrás
90
95
110
115
135
140
1 cm=
+2 p.
1 cm=
+2 p.
Távolugrás
310
330
400
420
500
520
6 cm=
+2 p.
6 cm=
+2 p.
Súlylökés
6,25
7
8,40
9
10,40
11
10 cm=
+1 p.
10 cm=
+1 p.
Diszkosz
15
17,50
21
23
24,50
26
25 cm=
+2 p.
25 cm=
+2 p.
Kézigránát
21
23
30
34
50
54
1 m=
+1 p.
1 m=
+1 p.
Gerely, rúd, helyből
magas- és távolugrás
szabadon választott követelmény
Átvéve Cseresnyés Géza: Katonaiskolák a hűség városában (Bp., 1995) című munkájából
 
62A hadapródiskolában az oktatást és a kiképzést részletes napirend és tanórarend határozta meg. Mint említettem, az általános elméleti időszakban (október 1-jétől május 31-ig) oktatták a gimnáziumi és az elméleti katonai tantárgyakat a Szolgálati Utasításban meghatározott óraszámokban. Ezek mellett ebben az időben is folyt kisebb intenzitású gyakorlati kiképzés. A gyakorlati időszakban (június 1-jétől augusztus 20-ig) csak katonai kiképzés volt, ami kisebb részben elméleti, nagyobb részben gyakorlati kiképzést ölelt fel. Ebben az időszakban voltak a tavaszi kisebb és a nyári nagy menetgyakorlatok, kihelyezések.
A hadapródiskola tiszti- (tanári) kara, az iskola állományába tartozó valamennyi tiszthelyettese és az iskola növendékei a katonai rendnek megfelelően az alábbi szolgálatokat adták.
Iskolaügyeletes tiszt: a tisztikar tagjai – csapattisztek és hasonállásúak egyaránt – napi váltásban iskolaügyeletes tiszti szolgálatot adtak. Ez alól mentesültek: az ún. V. rangosztályba tartozó – ezredesi rendfokozatú – tisztek, továbbá az iskolaparancsnok első segédtisztje, a lelkészek, az orvos és a gazdasági tisztek.
Iskolaügyeletes tiszthelyettesi szolgálatot adott, ugyancsak napi 24 órás váltásban, az iskola állományába tartozó valamennyi tiszthelyettes.
A növendékek is napi 24 órás váltással különböző ügyeleti szolgálatot tartottak.
Zászlóalj-ügyletes növendék – ezt a szolgálatot a legfelsőbb évfolyam növendékei adták.
Századnapos és századügyeletes növendékek – minden századnál (évfolyamnál) egy-egy növendék ugyancsak napi váltásban teljesítette ezt a két szolgálatot.
Osztályügyeletes növendék – minden tanulmányi osztályban volt ilyen ügyeletes, ő felelt az osztály rendjéért, többek között azért is, hogy az osztály a megfelelő időben és helyen órakezdésre ott legyen, ezenkívül a létszámot jelentve, ő fogadta az oktatótisztet.
A szolgálatok átadása, átvétele a megfelelő kihallgatásokon (iskola-, zászlóalj-, századkihallgatás) történt, ahol az átadást, illetve az átvételt a kihallgatást tartó parancsnoknak jelentették. A szolgálati idő déltől délig tartott.
A hadapródiskolából való elbocsátás, kizárás rendjét is szabályozták.
Elbocsátani javasolták azt a növendéket,
– aki már egy ízben évfolyamot ismételt, és az azt követő tanévek bármelyikének végén egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, és javítóvizsgája sem sikerült,
– akinek tanulmányi előmenetelét kettőnél több tantárgyból elégtelennek minősítették, és az osztályértekezlet elbocsátását javasolta,
– akinek tanulmányi eredményét ugyan csupán egy tantárgyból minősítették elégtelennek, de akinél az évismétlés sem nyújtott arra reményt, hogy a jövőt illetően a követelményeknek megfelel, és akinél a szorgalom hiánya miatti megrovás is eredménytelen volt,
– aki rossz magaviselete és meg nem felelő „összegyénisége” avagy súlyos erkölcsi hibák miatt a honvédtisztté való kiképzésre nem volt alkalmas, vagy akinél a magatartása miatti megrovások eredménytelenek voltak,
– aki testileg vagy egészségügyi szempontból vált kiképzésre alkalmatlanná,
– aki magaviseletből elégtelen érdemjegyet kapott,
– aki a testnevelési és sportbeli legalacsonyabb követelményeknek nem tudott megfelelni,
63– akinek hozzátartozói figyelmeztetés után sem alkalmazkodtak az iskola szabályaihoz, vagy az államkincstárral szembeni fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget,
– végül szülői kérelemre.
A m. kir. honvéd hadapródiskolák felállítását vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérőrnagy, később vezérezredes, a M. kir. Honvéd „Ludovika” Akadémia akkori parancsnoka így üdvözölte (megjelent a Ludovikás Évkönyv 1941. decemberi számában).
„Üdvözöljük a honvéd hadapródiskolákat!
A hamvaiból feltámadó Phőnix módjára ifjú magyar sasok sziklafészkeit: a m. kir. honvéd hadapródiskolákat meleg bajtársi szeretettel köszönti a „Ludovika” akadémia.
Újjáéledésük a magyar élni akarás mindnyájunkat megörvendeztető biztos ténye, hisz távozásukat a trianoni átok mindent elsöprő elnyomatása okozta. Ma azonban ismét fennen hirdetik a lüktető magyar életet, hogy a régi hagyományokon felépülő új utakon, új célokért együtt küzdjenek.
A fantasztikus magyar harcos fiatalság megtestesítői ők, a vérbeli ifjaké, akik zsenge fiatalságuk hímpora alatt izzó katonaszívet, acélos izmokat és lángoló lelket rejtegetnek. Most már ők is a szebb magyar jövő reményei és a magyar élni akarás élharcosai.
Történelmi a hivatásuk, így életük is az. A végvárak lakói ők, hol vitézi élet, spártai nevelés és komoly, céltudatos munka útján edződnek katonákká és férfiakká. Történelmi időben támadtak fel, amikor újra karddal írjuk a magyar történelmet.
A vállalt feladat nem lesz könnyű. A „ma” egyre jobban lüktető élete és ennek az életformának követelményei lényegesen mások, mint azelőtt. Ám ne legyen úrrá soraitokban a kishitűség – növendékek –, mert egyikőtök sem lesz egyedül! Mellettetek áll az akadémia minden fia, nemcsak ebben a pillanatban, mikor mint idősebb testvér szeretettel nyújtja felétek bajtársi jobbját, de akkor is, mikor vállvetett munkával fáradoztok majd azon, hogy mind békében, mind háborúban megálljátok helyeteket, és ha kell, a legtöbbet, önmagatokat adjátok a Hazáért.
Kívülünk az ősök és elődök hosszú sora áll előttetek, kik ugyanabban a szellemben nőttek fel, amely most benneteket övez. Ők karddal és vérrel vágtak új ösvényt az utódok számára. Ez ősökhöz kell méltókká válnotok tudásban, hitben, akaratban és harcos erényekben, hogy eleven forrásaivá legyetek annak az eszmének, amely izzó verejtékük nyomán eleven erővel bugyog elő a megszentelt magyar rögből.
Velünk együtt Ti legyetek a nem lankadó lendület, a törhetetlen akarat és kemény magyar dac, mely szilárd, mint az acél, és egy úton halad az örök magyar sorssal.
A közös cél, az együttes munka és a győzelem jegyében forrunk össze veletek újjáéledéstek e nagyszerű pillanatában, hogy eggyé váljunk abban a küzdelemben, amelyben az országgyarapító legfőbb Hadurunk az élen járva, fajtánk megerősödését, nemzetünk virágzását és Hazánk történelmi épségben tartását teszi kötelességünkké.
Ennek szellemében köszöntünk benneteket – ifjú bajtársak – azzal a fogadalommal, hogy becsülettel együtt élünk és együtt küzdünk:
A Hazáért mindhalálig!
64A „Ludovika” akadémia aks. zászlóaljának, gyorsosztályának és tüzérosztályának akadémikusai fiatal bajtársaiknak, a három hadapródiskola növendékeinek emlékezetessé akarván tenni újjászervezésük történelmi évét, a gyalogsági, a gyorsfegyvernemi, illetőleg a tüzérségi hadapródiskola számára örökös vándordíjat alapítottak az általános magatartás, az elmélet, a gyakorlati kiképzés és a sport terén legjobb összeredményt elért osztály számára.
Hisszük, hogy ez a három vándordíj jelképes kapocs lesz, amely a vérségi kötelék erejével köti össze a közös szent cél szolgálatába szegődött és annak életük végéig elkötelezett ifjú katonákat.
Boldog és büszke voltam, hogy ezt a jelképes kapcsot személyesen adhattam át 1941 novemberében mindhárom hadapródiskola parancsnokának…”
Az első zászlóssá avatásra valamennyi hadapródiskolában 1944. november 15-én került sor. Ekkor több mint 400 V. évfolyamos növendéket avattak fel. A hat, illetve öt hadapródiskolába fennállásuk alatt összesen több mint 2100 növendék akart felkészülni a honvédtiszti hivatásra.
Mivel a háború vége a vesztesek oldalán talált bennünket, pályánk, melyre annyira készültünk, és még alighogy megkezdtük, már csak álmainkban és emlékeinkben maradt meg. Hivatástudatunknak legfontosabb részei azonban, a hazafiság, a kötelességtudat, a becsületesség és a bajtársiasság, a szívünkbe vésett jelszó: „Istennel a Hazáért” – cőgereknél és hadapródoknál egyaránt – kitörölhetetlenül a mai napig megmaradtak, és életünk végéig kísérni fognak.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages