A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS SZÖVEGE

Teljes szövegű keresés

A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS SZÖVEGE
„A román királyi kormány és a magyar királyi kormány azzal a felkéréssel fordultak a birodalmi kormányhoz és az olasz királyi kormányhoz, hogy a Magyarország részére átengedendő területnek Románia és Magyarország között függőben levő kérdését döntőbírói határozattal rendezzék. Ennek a felkérésnek, valamint a román királyi és a magyar királyi kormány felkéréssel kapcsolatban tett annak a kijelentésnek az alapján, hogy ily döntőbírói határozatot minden további nélkül magukra kötelezőnek ismernek el, Ribbentrop Joachim német birodalmi külügyminiszter és gróf 22Cianó Galeazzo, Őfelsége Olaszország és Albánia királyának, Etiópa császárának külügyminisztere, Manoilescu Mihail román királyi külügyminiszterrel folytatott ismételt megbeszélés után a mai napon Bécsben a következő döntőbírói határozatot hozták:
1. Románia és Magyarország között végleges határként az ide mellékelt térképbe berajzolt határ állapíttatik meg. A határnak a helyszínen való pontosabb kijelölése román–magyar bizottság feladata lesz.
2. Az ekként Magyarországnak jutó, eddig román területet a román csapatok 14 napi határidő alatt ki fogják üríteni, és rendes állapotukban Magyarországnak át fogják adni. A kiürítés és megszállás egyes szakaszait, valamint egyéb módozatait román-magyar bizottság azonnal megállapítja. A román királyi és a magyar királyi kormány gondoskodni tartozik arról, hogy a kiürítés és megszállás teljes nyugalomban és rendben történjék.
3. Mindazok a román állampolgárok, akik a mai napon Románia által átengedendő területen állandó lakóhellyel bírnak, a magyar állampolgárságot minden további nélkül megszerzik. Jogukban áll hat hónapi határidőn belül a román állampolgárság javára optálni. Azok a személyek, akik ezzel az optálási joggal élnek, a magyar állam területét további egy évi határidőn belül elhagyni tartoznak, és Románia be fogja őket fogadni. Ingó vagyonukat szabadon magukkal vihetik. Ingatlan vagyonukat elköltözésükig értékesíthetik, és a befolyt ellenértéket szintén szabadon magukkal vihetik. Ha az értékesítés nem lehetséges, Magyarország tartozik őket kártalanítani. Magyarország az optálók elköltözésével kapcsolatos összes kérdéseket nagylelkűen és előzékenyen fogja kezelni.
4. Azoknak a magyar nemzetiségű román állampolgároknak, akik az 1919-ben Magyarország által Romániának átengedett és most Romániánál megmaradó területen bírnak állandó lakóhellyel, jogukban áll hat hónapi határidőn belül a magyar állampolgárság javára optálni. Azokra a személyekre, akik ezzel az optálási joggal élnek, a megelőző, 3. pontban lefektetett elvek alkalmazandók.
5. A magyar királyi kormány ünnepélyesen kötelezettséget vállal aziránt, hogy azokat a személyeket, akik a jelen döntőbírói határozat alapján a magyar állampolgárságot megszerzik, de román nemzetiségűek, az egyéb magyar állampolgárokkal minden tekintetben egyenlőknek veszi. A román királyi kormány ünnepélyesen ennek megfelelően kötelezettséget vállal az állam területén maradó magyar nemzetiségű román állampolgárok tekintetében.
6. Az állami fennhatóság változásából adódó egyéb kérdések rendezése a román királyi és a magyar királyi kormány között közvetlen tárgyalások útján fog történni.
7. Amennyiben a jelen döntőbírói határozat végrehajtása során nehézségek vagy kételyek merülnének fel, a román királyi és a magyar királyi kormány tekintetében közvetlenül fognak megállapodni. Amennyiben valamely kérdésben nem tudnának megegyezni, úgy a kérdést végérvényes eldöntés végett a birodalmi kormány és az olasz királyi kormány elé terjesztik.
Ribbentrop Joachim s.k.
Ciano s.k”
Ennek értelmében 43 104 km2 területet csatoltak vissza Magyarországhoz, 2 633 000 lakossal. A lakosságnak 51,4%-a volt magyar, 42%- román, 3,7%-a pedig német.
A visszacsatolást az Országgyűlés az 1940:XXVI.tc-kel október 8-án iktatta törvénybe.
23Romániának 14 nap alatt kellett kiüríteni a területet, ami a két fél megállapodása alapján szakaszosan lett végrehajtva.
A magyar csapatok szeptember 5-én indultak meg, és Máramarosszigetnél reggel 7 órakor lépték át a trianoni határt. A bevonulásban a teljes haderő részt vett. Komolyabb összetűzésre nem került sor, de a „Vasgárda” néhány civil ruhás osztaga igyekezett zavart kelteni. A 11. gyalogezred élét 9-én Zilah és Ördögkút között, míg a 34. ezred I. zászlóalját Felsőegregy környékén érte tűzrajtaütés. A csapatok ettől függetlenül meghatározott időre bevonultak a visszacsatolt területekre.
A Honvéd Vezérkar főnöke szeptember 13-i rendelkezése értelmében az 1. hadsereg és a gyorshadtest-parancsnokság, a VI., VII. hadtest, illetve az 1. és 2. gépkocsizó dandár kivételével a bevonulásban részt vevő csapatok visszatérhettek helyőrségeikbe. A visz-szamaradó alakulatok a kolozsvári IX. hadtest felállításának befejezéséig maradtak Erdélyben.
A hadrendfejlesztés súlyát, a területek átvétele után, a IX. hadtest Kolozsvár székhellyel történő felállítása, a határvadász alakulatok átszervezése, a tüzérség és a páncélos alakulatok 24továbbfejlesztése és ezzel kapcsolatban a hadtestek tűzerejének, valamint páncélelhárításának megerősítése képezte.
Ezzel befejeződött a békés területgyarapítások időszaka. A német–olasz bécsi döntőbírósági határozatokkal „visszatért” a Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély. 1940 végére Magyarország tehát jelentősen gyarapodott, ami 47 092 km2-es területet és 4 333 304 fő lakost jelentett. Ezért azonban nagy árat kellett fizetni. Többek között engedményeket a szélsőjobb erőknek; csatlakozást a háromhatalmi egyezményhez; zsidótörvényeket és számunkra kedvezőtlen gazdasági kapcsolatokat kell megemlíteni.
Az 1940-es év utolsó meghatározó eseménye a magyar–jugoszláv szerződés aláírása volt, amely a német politika szerint is kitűnően szolgálta a nyugodt, németbarát, Balkáni stabilitást.
25„ÖRÖK BARÁTSÁGI SZERZŐDÉS
A MAGYAR KIRÁLYSÁG
ÉS A JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG KÖZÖTT
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója
és
Ő Felsége Jugoszlávia Királyának nevében a Királyi Régensek,
 
figyelembe véve a nemzeteik között örvendetesen fennálló, jószomszédságon, őszinte megbecsülésen és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatokat,
óhajtva, hogy kapcsolataiknak szilárd és tartós alapot adjanak,
abban a meggyőződésben, hogy a politikai, gazdasági és kulturális téren fennálló kölcsönös kötelékeknek megszilárdítása és szorosabbá tétele a két szomszédos ország érdekeit, valamint a Duna vidékének békéjét és jólétét fogják szolgálni, elhatározták, hogy Barátsági szerződést kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikká kijelölték:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója:
gróf Csáky István magyar királyi titkos tanácsos, magyar királyi külügyminiszter Őnagyméltóságát,
Ő Felsége Jugoszlávia Királyának nevében a Királyi Régensnek:
Tsintsar-Markovich Sándor jugoszláv királyi külügyminiszter Őnagyméltóságát,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg.
I. cikk.
A Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság között állandó béke és örök barátság fog fennállni.
II. cikk.
A Magas Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy tanácskozni fognak mindazokban a kérdésekben, amelyek megítélésük szerint kölcsönös kapcsolataikat érinthetik.
III. cikk.
A jelen Szerződés meg fog erősíttetni és megerősítő okiratok mihelyt lehetséges, Budapesten ki fognak cseréltetni.
A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép életbe.
Aminek hiteléül a fentnevezett Meghatalmazottak és ezt a Szerződést pecsétjeikkel ellátva, aláírták.
Kelt és eredeti példányban, Belgrádban, ezerkilencszáznegyven évi december hó 12. napján.
gróf Csáky István s. k.   Al. Tsintsar-Markocitch s. k”
/Horthy-Magyarország részvétele.../
 

Rátz Jenő vezérezredes (79339).

Darányi Kálmán miniszterelnök, a „győri program” bejelentője (25543).

Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó (74664/alb).

Magyar csapatok bevonulása Ipolyságra (48003).

Magyar gyalogság Kassa felé menetel (44839).

Ünneplő tömeg fogadta a magyar csapatokat Kassán (47855, MFI).

A 24. határvadász-zászlóalj katonái Huszt előtt (12029).

Magyar „Ansaldo” kisharckocsi század Huszton (48280, MFI).

A 102. páncélvonat útban Beszkid felé (58938, MFI).

A 14. kerékpáros-zászlóalj pihenője Técsőn (48301).

Lengyel–magyar találkozás a közös határon (48367).

Werth Henrik, itt még ezredesi rendfokozattal (91621).

„Csaba” páncélgépkocsi Erdélyben (34176).

Magyar lovas alakulat az erdélyi bevonulás közben (48506, MFI).

Bevonulás Szatmárnémetibe (46127, MFI).

„Csaba” páncélgépkocsi-oszlop a kolozsvári bevonuláskor (46090).

„Toldi” 38M könnyű harckocsi, a háttérben csendőrszakasz gépkocsija az erdélyi bevonuláskor (48097, MFI).

„Toldi” átkelése egy rohambürün (48513).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages