A gyorshadtest kivonása a Duna–Tisza közéről
A gyorshadtest kivonása a Duna–Tisza közéről
A gyorsan mozgó alakulatok német alárendeltségbe történő utalása már április 12-én felvetődött. Jodl tábornok arra kérte Himert, hogy puhatolja ki a magyaroknál, hajlandóak-e egy rövid időre a gyorshadtestet az 1. német páncéloscsoport alárendeltségébe alkalmazni Szarajevó térségében.
A német kérést a vezérkar hajlandó volt teljesíteni, de azt kérte, hogy az ügyet tereljék politikai útra. Himer megígérte, hogy ebben a kérdésben személyesen a Führer fog lépni. Április 13-án meg is érkezett Hitler távírón leadott üzenete:
„Főméltóságú Uram! Sietve szeretném Főméltóságod hozzájárulását kérni az alábbiakhoz:
1. A magyar hadsereg zöme – mivel a Szerbia elleni további hadművelethez már nincs rá szükség – megállítandó a Dráva–Duna általános vonalon.
2. Az 1. és a 2. gépkocsizó dandárokból álló gyorshadtest vegyen továbbra is részt a német motorizált egységek hadműveleteiben, a német hadsereg kötelékében.
A jugoszláv állam teljes összeomlása talán már a mai napon befejezett ténynek tekinthető. Úgy gondolom, ez mindannyiunk számára a legjobb húsvéti ajándék…”
A Minisztertanácsban éles vita alakult ki az ügy kapcsán. A miniszterelnök a kéréssel kapcsolatban kifejtette aggodalmait. „Katonáim akciója nem a szerb nép ellen irányul, amellyel békében akarok élni.”
Horthy elismerte ugyan az aggályok jogosságát, mégsem merte Hitler kérését visszautasítani. Időhúzási célzattal megint közbülső megoldást kerestek. Arra hivatkoztak, hogy a Duna-hidak le vannak rombolva, így ott az átkelés lehetetlen. A kivonás csak kerülővel lehetséges. Horthy nyilván arra számított, hogy ez a pár nap nyereség elegendő lesz Jugoszlávia teljes összeomlásához, így nem lesz szükség a gyorshadtest 105alkalmazására. Április 13-án a vezérkar végül is megkapta az engedélyt a kormányzótól a gyorshadtest kivonására.
A hadseregparancsnok április 14-én 02.45-kor adta ki az erre vonatkozó intézkedést. Miklós tábornok azonban csak késő este szerzett tudomást a parancs létezéséről. Az történt ugyanis, hogy hiába keresték a hadtestparancsnokot, senki sem tudta, hol tartózkodik!?
A 243/3. hds. I.-a 1941. IV. 13. sz. intézkedés alapján német alárendeltségbe került a gyorshadtest parancsnoksága, az 1. és 2. gépkocsizó dandár (a kerékpáros zászlóaljak kivételével), a hadtest közvetlen tüzér, légvédelmi tüzér, műszaki, híradó, valamint a vonat gépkocsizó részei.
A kivonást Újvidék, Zombor, Baja menetvonalon kellett végrehajtani, Németbóly, Villány végcéllal.
Mivel a menetlépcsők kialakítása már 14-én megkezdődött, átcsoportosításokat kellett végrehajtani. A Dunát Ópalánkig továbbra is az I. hadtest zárta, míg a keleti rész biztosítását az 1. gépkocsizó dandártól az V. kerékpáros zászlóaljjal megerősített 2. lovasdandár vette át. Az 1. lovasdandár 15-én Új-Verbász, Kula, Topolya területére összpontosult, és a IV. hadtest alárendeltségébe került. Feladatul kapta, hogy az I. hadtest biztosító erői mellett mozgó folyammegfigyelést végezzen a Dráva-torkolat és Ópalánka között.
A hadsereg-parancsnokság a gyorshadtest kerékpáros részeit (hat kerékpáros zászlóalj) és a két lovasdandár páncélos alegységeit Bácsújlak, Szilbács, Ópalánka körzetében gyülekeztette, azzal a feladattal, hogy Ópalánkánál készítsenek átkelőhelyeket, és április 16-ától legyenek készen egy esetleges partváltásra.
A gyorshadtest kivonása három ütemben, illetve oszlopban történt. A 2. gépkocsizó dandár (4. gépkocsizó zászlóalj, 2. gépvontatású tüzérosztály, 2. felderítő zászlóalj, utászszázad, vonat, és végül az 5. és a 6. gépkocsizó zászlóalj. A két gépkocsizó-zászlóalj azért került a menetoszlop végére, mert nem tudott időre feltölteni). Kúla, Zombor, Baja, Bátaszéken át Villány, Virágosd, Ivánbottyán, Pócsa területére menetelt, ahová éllel 15-én 17.30-kor, véggel 16-án 03.30-kor érkezett meg.
A 2. gépkocsizó dandárt félórai menettávolsággal a hadtestparancsnokság követte. Célállomása Villány volt, ahová 16-án reggel be is vonult.
Az 1. gépkocsizó dandár menetét a váltás és az a tény késleltette, hogy a Ferenc-csatornán csak egy szükséghíd állt rendelkezésre. A dandár menetét így csak 15-én 11 órakor tudta megkezdeni, és este lett, mire utolsó részei elhagyták Újvidéket. A menetoszlop 24 órakor érte el Baját, és ott éjjelezett. Szederkény, Németboly területére csak 16-án délután érkezett meg.
Miklós Béla vezérőrnagy és vezérkari főnöke, Zsedényi Zoltán vezérkari ezredes 16-án este Belgrádba utaztak, és jelentkeztek Kleist vezérezredesnél, a páncéloscsoport parancsnokánál. Az ő parancsa értelmében a gyorshadtestnek a 8. német páncéloshadosztályt kellett leváltani Szabács, Valjevo térségében. A gépkocsizó dandárok 18-án reggel kezdték meg menetüket, de a Száván hidak hiányában csak 19-én reggel tudtak átkelni, illetve kijelölt körletükbe beérkezni. Ekkor érkezett meg Kleist vezérezredes parancsa, miszerint a jugoszláv hadsereg kapitulációja miatt az előnyomulást meg kell állítani.
Ezen idő alatt a kerékpáros és a harckocsizó csoport Révhegyi Ferenc ezredes parancsnoksága alatt április 16-án Ópalánkánál átkelt a Dunán, és Vukováron keresztül felvette a kapcsolatot a gyorshadtest 106gépkocsizó dandáraival. A támadás leállítása után a gyorshadtest csapatai május 6-ig Eszék, Vinkovci, Vukovár térségét és az eszéki hidat biztosították.
A 3. magyar hadsereg már április 21-én megkezdte csapatai fokozatos kivonását a Duna–Tisza közéről. Április 21-én az I. hadtest, 25-én pedig a IV. hadtest csapatai indultak haza vasúti szállítással.
Szeptember végéig Gorondi-Novák Elemér altábornagy parancsnoksága alatt a következő csapatok maradtak vissza a Délvidéken:
V. hadtestparancsnokság: Silley Antal altábornagy, Újverbász
12. gyalogdandár: Török Kálmán vezérőrnagy, Zombor
13. gyalogdandár: Platthy Pál vezérőrnagy, Óbecse
14. gyalogdandár: gróf Stomm Marcell vezérőrnagy, Szabadka
15. gyalogdandár: Lemberkovits Alajos vezérőrnagy, Bács
2. lovasdandár: dálnoki Veress Lajos vezérőrnagy, Újvidék
Ez idő alatt az elfoglalt területen katonai közigazgatást vezettek be két központtal. Szabadkán Rittó Dezső vezérőrnagy, Újvidéken pedig Novákovics Béla vezérőrnagy látta el a vezetői teendőket. A fővezérség szeptember 15-én elrendelte a még Bácskában állomásozó csapatok hazaszállítását, ami a hónap végére meg is történt.
107A MAGYAR HONVÉDVEZÉRKAR FŐNÖKÉNEK PARANCSA A MEGSZÁLLT JUGOSZLÁV TERÜLETEKEN A KATONAI KÖZIGAZGATÁS BEVEZETÉSÉRŐL
„M. Kir. honvéd vezérkar főnöke
1. számú
Bizalmas katonai közigazgatási parancs
35. szám. Főv. kat. közig.
1941.
Kat. közig. bevezetése a Dél-Magyar-
országi elfoglalt területeken
A Legfelsőbb Hadúr parancsára a honvédség által elfoglalt területeken a főhatalom gyakorlását átveszem.
Az elfoglalt területeken a katonai közigazgatást bevezetem.
Amíg végleges rendelkezéseim utasítás alakjában kiadásra kerülhetnek, a katonai közigazgatási szolgálat ellátása értelmében a 60/Főv. kat. közig. 40. VIII. 30. sz. Utasítás szerint történik. (1. sz. mell., külön kiadva.)
A katonai közigazgatás szolgálat legfőbb irányítását utasításaim szerint, a működő hadsereg legmesszebbmenő biztosításával a szállásmester vezeti.
A 60/Főv. kat. közig. 40. számú Utasítás egyes rendelkezéseit az alábbiak szerint módosítom, illetve egészítem ki.
1. Szervezés tekintetében:
Az elfoglalt területeken, mint I. fokú katonai közigazgatási parancsnokságok a járási és városi katonai parancsnokságok működnek.
Mint II. fokú kat. közig. szerv a D-i hds. kat. közig. csop. pság-a működik.
III. fokú kat. közig. szerv: a Főv. (szállásmesteri csoport)
A kat. közig. szervezetből a vármegyei hatóságoknak megfelelő kat. közig. pság-ok nem kerülnek beállításra. Ennek következtében az I. fokú kat. közig. pság-ok a hds. közig. csop. pság-nak vannak közvetlenül alárendelve.
Az elfoglalt területen lévő jugoszláv II. (III.) fokú hatóságok működésüket nem folytathatják. Személyzetük az alább meghatározott intézkedések szerint kerül foglalkoztatásra.
A szállásmesteri csoport a kat. közig.-i oszt.-ra és a kat. közig. hadbiztosságra tagozódik.
A kat. közig. oszt. katonai, igazgatási és iparügyi alosztályra oszlik. A két előbbi vezetője vk. ti., utóbbié hm. tk. ti.
A kat. közig. oszt. intézi a kat. közig. katonai, közigazgatási és ipari ügyeit.
A kat. közig. hadbiztossága intézi a kat. közig. működési területén a gazdászatközig. végrehajtó szolgálatot, a közellátás, közélelemezés és árszabályozás ügyeit.
A D-i hds. kat. közig. csop. pság vezető tábornoka a 3. hds. pk-ának van közvetlenül alárendelve.
A hds. közig. csop. pság. a szállásmesteri csoportnak megfelelően tagozódik. Osztályokra való 108beosztását a vezető tábornok eszközli. A vármegyei szervezetben szükséges előadók a hds. közig. csop. pság-nál nyertek beosztást. (2. sz. mell.)
A járási katonai parancsnokság szervezetét a 3. sz. mell. tartalmazza.
Minden kat. közig. szervnél működő polgári előadók a pk-ok (vezetők) alárendeltjei.
A 2. és 3. sz. mellékletben meghatározott személyzeten kívül a kat. közig. pság-okhoz és szervekhez szükséges segédszemélyzetet a kat. közig. szervek vezetője, illetve pk-ai ideiglenesen alkalmazzák. Egyéb hatóságok, intézmények, közületek, üzemek, bányák stb. személyzetét a kat. közig. pság-ok vegyék számba, a hiányokat saját működési területükön rendelkezésre álló személyzettel pótolják. A fölösleget és hiányt a D-i hds. kat. közig. csop. pság. vezetőjének jelentsék be, aki a kiegyenlítéseket saját hatáskörében eszközölje. A még fennálló hiányok pótlási és Főv-től (szállásmesteri csop. útján) igényelje.
A kat. közig. szervek és pság-ok személyzetének kiválasztása az 1940. évi kat. közig. tapasztalatai alapján történt. Úgy ezek, mint az elfoglalt területről származó személyzet elosztása tekintetében a német, illetve szerb nyelvtudást, valamint az alkalmasságot a D-i hds. kat. közig. csop. pság vezetője vegye figyelembe és a szükséges változásokat eszközölje.
2. Benépesítés
Az elfoglalt területek kat. közig. szervekkel való benépesítésére külön rendelet intézkedik. (30/Főv. kat. közig. 41. IV. 11.)
A vasutak és postahálózat benépesítéséről a Főv. (Hff. és Hhf.) gondoskodik.
3. Lakossággal való bánásmód
Az elfoglalt területeken különbséget kell tenni az őslakosság és bevándoroltak valamint telepesek között.
Őslakosság tagjainak azok tekintendők, akik maguk vagy szüleik 1918. október 31-ét megelőzően az elfoglalt területen laktak.
Minden más személy bevándoroltnak vagy telepesnek tekintendő. Ezek közül azokat, akik nem Nagymagyarország (Horvátország nélkül) területéről valók, a katonai közizgazgatási hatóságoknak ki kell utasítaniok.
Elvül szolgáljon, hogy a szerbeket erélyesebb kézzel kell kezelni, mint annak idején a románokat.
A horvátokat a kat. közig. szervek barátságos bánásmódban részesítsék mindaddig, míg a Legfelsőbb Hadúr kiáltványában előlegezett bizalommal nem élnek vissza.
Németeket ugyanazon jogok illetik meg, mint Magyarország területén (kisebbségi egyezmény). Lobogóik, szervezetük, sajtójuk teljes jogegyenlőséget élvez.
Idegen állampolgárokra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint Magyarországon.
4. Jugoszláv köztisztviselőkkel való bánásmód.
A jugoszláv köztisztviselők vezetőállásban nem maradhatnak. Kat. közig.-nál alárendelt álllást betölthetnek, amennyiben fogadalmat tesznek. Exponált magyar vagy németellenes tisztviselőket azonnal rendőri felügyelet alá kell helyezni.
5. Internálás.
Internálást csak a rendszeres kat. közig. rendelhet el. Erre külön rendelettel történik intézkedés. A vonatkozó utasítás megjelenéséig a veszélyes egyének az I. fokú kat. közig. pság-ok székhelyén ideiglenesen őrizetben tartandók.
1096. Sajtóügyek
A kiadott hirdetmény értelmében (II. Rész 4. pont) az I. fokú kat. közig. pság-ok a 4-9. sz. alatt a mellékelt jegyzék értelmében engedélyezzék a lapok megjelenését.
Szerb nyelvű újságok megjelenését azonnal hatállyal szüneteltetni kell.
7. Iskolaügyek
Magyar, vagy többségében magyar területen a magyar iskolákat fokozatosan fel kell állítani. Ilyen területeken a szerb iskolákat azonnal be kell zárni és legfeljebb csak szerb tagozatú iskola működhet, ha a lakosság számaránya és a szerb nyelvű tanulók száma ezt indokolttá teszi.
Szerb iskola csak szerb területen és a legszigorúbb ellenőrzés mellett működhetnek ideiglenesen. Mindazon német iskolák, amelyek eddig működtek, működésüket ezután is változatlanul folytatják.
A régi magyar népiskolák felállítására az előkészületeket azonnal meg kell tenni.
Tanszemélyzet biztosítása elsősorban az állásukból kitett vagy nyugdíjazott régi, vagy a magyar államhoz hű tanszemélyzetből történjék.
8. Gyülekezési és egyesülési jog.
Gyűléseket és felvonulásokat további intézkedésig tartani nem szabad. Piacok, vásárok engedélyezése az I. fokú kat. közig. pság. feladata.
9. Katonai bíráskodás.
Az elfoglalt területeken a seregtestek katonai bíróságai működnek, amelyek csak a megszállás ideje alatt elkövetett bűncselekmények ügyében intézkednek.
A múltban elkövetett magyarellenes politikai bűncselekmények utólagos eljárás alapját elvileg nem képezhetik. Közönséges bűncselekmények üldözése az elévülési időn belül a fennálló magyar törvények szerint történik.
Polgári bíróságok (büntető és peres) működése szünetel. Telekkönyvi átírások szünetelnek.
10. Közellátás.
Az elfoglalt területen az összes élelmi készletek, valamint a kávé, tea, egyéb gyarmatáru, csokoládé. cukor zárolandók.
A készletfelvételeket azonnal folyamatba kell tenni.
A fejadag rendszert a kat. közig. pság-ok vezessék be. A jegyrendszer helyett a fogyasztókat beszerzési forráshoz utalják. A közélelmezési hivatalokat községenként azonnal állítsák fel.
Az ipari nyersanyaggazdálkodás megkívánja az összes ipari nyersanyagok, félgyártmányok és készletek zárolását. Különös fontosságú a gumi, és minden a hadviselés szempontjából értékes anyag.
A zárolt cikkeknek az anyaországba behozatalát csempészésnek kell tekinteni.
A közellátás szempontjából fontos az üzemek, bányák stb. termelésének folytonosságát minden erővel fenntartani. A katonai érdekeket szolgáló üzemeket, a megszállás kezdetén, katonai vezetés alá kell helyezni.
A kat. közig. hatóságok magánjogi intézkedéseket egyelőre ne tegyenek. Amennyiben szükséges, gondnokokat, üzemvezetőket, hatósági vezetőket a Főv-től kérjenek (szállásmesteri csoport).
11. Menekültek.
A menekülteket az 5/Főv. kat. közig. 41. IV. 9. sz. rendeletben meghatározott hadműveleti záróvonaltól délre lévő városokban kell gyülekeztetni és az iskolákban stb. kell ideiglenesen elhelyezni.
11012. Hajtási irány.
Közutakon a forgalom az anyaországban érvényes szabályok szerint történik.
A járművek tehát a menetirányban baloldalon haladnak és jobbra előznek.
13. Időszámítás.
Az elfoglalt területen a magyar nyári időszámítás érvényes.
14. Utazások.
Az elfoglalt területeket más országrészektől és területektől a kat. közig. határoló vonala választja el. Ez északon a Trianon-i országhatár, keleten, délen és nyugaton külön rendelettel fogom megszabni.
Az elfoglalt területről az anyaországba, Romániába, Horvátországba, vagy a szövetséges német csapatok által elfoglalt területre, egyelőre teljes utazási tilalom van. Ugyanez a tilalom érvényes az elfoglalt területre való beutazásra is.
A működő seregtestekhez tartozó személyek elöljáró pság-aik által kiállított menetokmányokkal utazhatnak a határvonalon át.
Más katonai pság-okhoz, vagy polgári hatóságokhoz vagy polgári hatóságokhoz tartozó személyek menetokmányait beutazás előtt a szállásmester láttamozza. Kiutazásra egyelőre a D. hds. közig. csop. pság. vezetője ad engedélyt.
Gazdasági okokból a vasúti ár- és a postai csomagszállítást a kat. közig. területére befelé egyelőre megtiltom.
15. Gépkocsi ügyek.
A 10. sz. melléklet szerint.
A kat. közig. szervek, valamint a kat. közig. területén működő állami szervek (Magyar Nemzeti Bank, mentők, tűzoltók stb.) nyílt paranccsal érkező igazolt közegeinek gk. Üza. ellátást kérésükre a működő seregtestek teljesítették.
16. Csapatok közreműködése a kat. közig-ban.
A megszálló csapatokra háruló „szükségszerű” kat. közig. feladatokról a csapatoknak kiadott Tájékoztatót (40/Főv. hdm. 41. IV. 10., 8. sz. melléklet) 11. számú mellékletként csatolom.
17. Anyagi intézkedések.
A 12. számú melléklet szerint.
Werth Henrik s. k.
gyalogsági tábornok
a m. kir. honvéd vezérkar főnöke”
/Horthy-Magyarország részvétele…/
A délvidéki területekért vérrel is fizetni kellett. A veszteségeket a hiányos hadműveleti jelentések miatt nem lehetett pontosan nyomon követni. A Honvédelmi Minisztérium 1941. április 28-án az újságok számára veszteségként 719 főt adott meg a következő megoszlásban: halott 5 tiszt és 60 közkatona; súlyos sebesült 16 tiszt és 648 katona.
A vezérkar 1941. december 9-én a német katonai attasénak 467 főt említett, mégpedig: halott 226 (7+119); súlyos sebesült 241 fő (2+239).
A két adat közötti eltérés nem jelent feltétlenül pontatlanságot, mert a súlyos sebesültek közül nyilván többen meghaltak, illetve felépültek.
119A németek balkáni inváziója mindössze három hétig tartott. A jugoszláv hadsereg 28 hadosztálya április 17-én letette a fegyvert. A déli szárnyon támadó csapatok 23-án elfoglalták Görögország északi részét, 27-én a gépesített egységek bevonultak Athénba, és kitűzték a horogkeresztes zászlót az Akropoliszra.
Ez az újabb látványos és gyors siker ismét elkápráztatta a világot, Hitlert és környezetét pedig még inkább önteltté tette. Ráadásul Mussolinit is sikerült megaláznia, az angolokat pedig újból evakuálásra kényszeríteni. A kialakult eufóriában még a legszkeptikusabb vezetők sem sejtették, hogy mindezért a későbbiekben igen nagy árat kell fizetni.
Már Kréta szigetének elfoglalását (1941. május vége) is inkább kudarcnak, mintsem sikeres akciónak lehetett tekinteni. Ugyanis a légideszant csapatok olyan veszteségeket szenvedtek, ami miatt fel kellett oszlatni őket. Egy részüket a különleges osztagok (kommandók) állományába, míg a többieket a szárazföldi csapatok elit egységeibe osztották be. A Szovjetunió elleni támadás időpontjának több mint öt héttel való eltolása (eredetileg május 15-e volt a megindulás időpontja) 1941 őszén és telén a villámháború kudarcát eredményezte.
Ebben nagy szerepet játszott az átlagot meghaladó őszi esőzések mértéke, valamint a vártnál korábbi és orosz viszonylatban is keményebb tél beállta.
Ezt követően pedig mindvégig érezhető volt annak az igen jelentős német erőnek a hiánya, amelyet a Balkánon kellett állomásoztatni a déli szárny védelme, de még inkább a jugoszláv partizánok egyre sikeresebb tevékenységének ellensúlyozására.
A németek balkáni akcióját harcászati szempontból indokoltnak kell tekinteni. Nem lehetett kockáztatni, hogy a Szovjetunió területére mélyen behatoló csapataikat a görög, jugoszláv és brit erők egy dél-észak irányú támadással elvágják utánpótlási útvonalaiktól. Magyarország azonban nem volt ilyen kényszernek kitéve. Kétségkívül nagy volt a német nyomás, de talán elegendő lett volna a német csapatokat átengedni, a fegyveres fellépést (erre számos elfogadható indok volt) pedig elutasítani. Persze igen nehéz ennek következményeit megítélni, mind a német reakció, mind az egyre jobbra tolódó magyar külpolitikai élet szempontjából.
Tény viszont, hogy a délvidéki, nem túl jelentős területi nyereséggel szemben feladásra került katonai semlegességünk, és ez mindinkább a szélsőséges erők malmára hajtotta a vizet. Ezt követően már nem lehetett visszalépni, és csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be teljes és egyoldalú elkötelezettségünk a tengely oldalán.
)
103Az első magyar tábori istentisztelet Zentán, a hadműveletek után (100476).
)
MINDENKI SZÁMÁRA!
A volt jugoszláv állam szétesett!
A jugoszláv hadsereg szétoszlott!
Mondjátok meg minden volt jugoszláv katonának:
Azonnal jelentkezzen a legközelebbi magyar katonai parancsnokságon, ahol adja át a fegyverét, lőszerét, a nála lévő összes robbanóanyagot, és ha tudomása van elrejtett fegyverekről és hadianyagokról, azt is azonnal jelentse.
Mind azoknak a jugoszláv katonáknak, akik erre a felhívásra jelentkeznek, nem esik bántódásuk, és haza mehetnek.
Azok pedig, akik ez év április 26-áig nem engedelmeskednek ennek a parancsnak, és őket a magyar hadsereg fegyverrel a kezükben találja, vagy kiderül, hogy tudomásuk van elrejtett fegyverekről és hadi anyagokról, de titkolják,
A helyszínen felkoncolandók!
Ezt adjátok tudomásra minden volt jugoszláv katonának!
ATHENAEUM
|
)
104Magyar huszárok díszmenete Újvidéken a báni palota előtt (87578).
)
Az újvidéki csendőrlaktanya (87511).
)
A magyar királyi 2. honvéd lovas tüzérosztály 2. ütege hazafelé indul (74664/alb).
)
111Bevonultatott fővárosi autóbusz, csendőröket szállít a Délvidékre (87497).
)
)
Délvidéki Emlékérem /előlap és hátlap/ a HTM Éremtárából, Ltsz.: 1416/É.
)
112Délvidéki Emlékérem átadása (89638/alb).
)
Az 1. lovas dandár könnyű harckocsi százada útban Mitrovica felé. „Toldi” könnyű harckocsi és német csapatszállító páncélozott gépkocsi. 1941. április 20. (91448).
)
113Magyar motorkerékpáros és horvát rendőr (89638/alb).
)
A Délvidékről visszatért alakulatok díszelgése. Budapest, 1941. május (5322).
)
A Délvidékről visszatért egységek nevében Dálnoki Miklós Béla vezérőrnagy megkoszorúzza a Hősök Kövét. 1941. május (5296, Hdt. O.).
)
114A 109. vasútépítő század által helyreállított Szabadka–Csikéria vasútvonal ünnepélyes megnyitása (92321/alb).
)
Áthalad a próbavonat az Újverbásznál felrobbantott vasúti híd mellett felépített új hídon (92321/alb).
)
115Beérkezik a kijelölt megszállási körletébe a 18/II. gyalog zászlóalj. Kúla (85409).
)
Nádor Gyula alezredes a 18/II. gyalog zászlóalj parancsnoka kúlai lakosok körében (85402).
)
116A 18/II. gyalog zászlóalj kúlai díszelgése (85401, Szegő).
)
Az 1/6. üteg katonái Bácstopolyán a lövegszín előtt (92597/alb).
)
117Szerb „dobrovoljác”-ok visszatelepítése az 1/3. huszár század kíséretével (86874).
)
A 2. lovas dandár páncélos-zászlóaljának eskütétele Zentán 1941. december 6-án (86811).
)
118A felújított gyékényesi Dráva-híd ünnepélyes megnyitása. Ruszkiczay Rüdiger Imre altábornagy és egy horvát tábornok átvágják a szalagot. 1941. december 18. (95296, Somkuti hdt.).
)
A helyreállított gyékényesi hídon áthalad az első horvát vonat. 1941. december 18. (95301, Somkuti hdt.).
