Dudits Andor

Dudits Andor (1866–1944) festőművész életművének feltárásához már indulásától kezdve jelentős segítséget nyújtott az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT), amelynek folyamatos bővítése saját eredményeit is tovább gyarapítja és elmélyíti. Álljon itt erre egy konkrét kutatási példa.

Dudits Andor 1893-ban a „Plén parád” című festményével vett részt a Műcsarnok téli kiállításán. Az uralkodó, I. Ferenc József – aki magánvagyonából ez időben rendszeresen vásárolt 3-11 képet, hogy ezzel segítse a hazai festőművészet és a mecenatúra fejlődését – megvette ezt az alkotást is. Erről a Fővárosi Lapok, a Pesti Hírlap és a Vasárnapi Újság is beszámolt (mind megvan az ADT-n!), de a képről felvételt nem közöltek.

A kép témáját a Budapesti Hírlap (ADT!) tárcájából ismerhetjük meg: azon a nagy szakállú Kvalm Frigyes tamburmajor volt látható, akit felesége és a szomszéd asszonyok bámulnak. A Fővárosi Lapok (ADT!) 1894-ben is beszámolt a királyi képvásárlásról: „Dudits Andor »Plein parade« című képét őfelsége hosszasan nézegette — melyet különben meg is vett. A kép tudvalevőleg egy öreg veteránt ábrázol, aki díszruhába öltözködve bemutatja magát családjának. A király hosszasan mosolygott, s azt a megjegyzést fűzte hozzá: »Igen mulattató kép.«” Az évi vásárlásaival a király különösen is meg volt elégedve, amint arról a Pesti Napló (ADT!) tudósított.

Hat évvel később, 1899-ben A Vasárnapi Újság (ADT!) reprodukciót közölt Dudits Andor Ünnepi kivonulás című képéről: az ismertetés szerint egy veterán tisztet ábrázol, egy zenekari nagydobost, aki éppen katonásan jelenti feleségének a távozását. A kép főhősének egyáltalán nincsen szakálla, és a hír szerint az alkotás Münchenben talált vevőre.

Volt tehát egy Dudits-festmény (Pleine parade), amelyről megtudtuk, hogy mikor készült, ki vásárolta meg, és kit ábrázolt; valamint volt egy reprodukcióból is ismert, hasonló témájú, de más című (Ünnepi kivonulás) festmény, ami a hír szerint müncheni vevőé lett. Két képről van szó? Vagy ugyanarról? Ki tudná eldönteni?

Most már mindenki, és a segítség onnan érkezett, amire kutatóként nem is gondoltunk volna. Az ADT-be ugyanis újabb digitális tartalmak kerültek be, így például a Borszem Jankó. A kormánypárti élclap (? – tesszük hozzá) 1893 végén Márk Lajos karikatúráival beszámolt a Műcsarnok téli kiállításáról is. És akkor megtudtuk, hogyan nézett ki az 1893-ban kiállított Dudits Andor-festmény…

Ha van e történetnek tanulsága, az az, hogy tényleg mindent digitálisan publikálni kell (ADT!), mert soha nem tudhatjuk, mi szolgál nekünk újabb forrásokkal…

Reisz T. Csaba

Borsszem Jankó 1893.Vasárnapi Újság 1899.