Karátson Endre (1934–)
Karátson Endre (1934–)
Karátson Endre Budapesten született, az Idegen Nyelvek Főiskoláján tanult, majd Párizsba távozva a Sorbonne-on fejezte be tanulmányait. Kutatómunkát végzett, jelenleg a lille-i egyetem tanára. Írásai a Magyar Műhelyben és a hollandiai Mikes Kelemen Kör kiadványaiban jelentek meg, 1967-ben adta közre Lelkigyakorlat című elbeszéléskötetét. 438Mint irodalomtörténész a huszadik századi francia irodalommal, illetve a francia irodalom magyarországi hatásával foglalkozik. 1969-ben a párizsi egyetem kiadásában látott napvilágot Le symbolisme en Hongrie. L'influence de poétiques françaises sur la poésie hongroise dans le premier quart du XXe; siècle (A szimbolizmus Magyarországon. A francia költészet hatása a XX. század első negyedének magyar költészetére) című munkája, amely a francia szimbolista költészetnek a Nyugat nagy költőire gyakorolt hatását dolgozta fel. E terjedelmes monográfia hat költő: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula és Szép Ernő költészetét mutatja be, elmélyült szövegelemző munkával világítva meg azokat a poétikai és stiláris tulajdonságaikat, amelyek a francia szimbolizmus hatásáról tanúskodnak. Különösen a Kosztolányiról írott fejezet szolgál új felismerésekkel, de maga az egész munka értékes eredményekkel gazdagítja a hazai Nyugat-kutatásokat. A modern magyar irodalom iránt megmutatkozó érdeklődés továbbra is fontos szerepet játszik a párizsi magyar tudós munkásságában.
Elbeszélései példázatteremtő igényre és kísérletező hajlamra vallanak: Lelkigyakorlat című kötetében sorra tesz próbát a romantikus legenda (Zeneverseny), a tudatfolyam-ábrázolás (Abroszon innen, abroszon túl), az ironikus jellemtanulmány (Szakáts Attila önéletrajza), a szatirikus életkép (Kaleidoszkóp), a naplójegyzetekből és levélrészletekből épülő kisregény (Lelkigyakorlat a Chapmanon) és az ironikus homéroszi parafrázis (Télemakhosz utazása) lehetőségével. Történeteiben szerepet kap a líraiság és a fantasztikum, mesterei között megtalálható Kosztolányi, Michel Butor, Nathalie Sarraute és Jorge Luis Borges, akiről különben J. L. Borges és a nemzetekfeletti irodalom címmel érdekes tanulmányt közölt. Az argentin író munkásságának vonzásában alakult ki elbeszéléskötetének gondolati szerkezete: Karátson Endre novellái ismeretelméleti kísérletek és példázatok, amelyek azt kívánják igazolni, hogy a valóságot nem a tényekben, hanem a tények mögöttes világában lehet megragadni, s az ember valódi személyiségét minduntalan elfedik azok az arcok, amelyeket a külvilágnak mutat. Az ismeretelméleti dilemmákkal viaskodó párizsi magyar író Borges tanításai nyomán alakítja ki azt a meggyőződését, amely szerint "az elhalálozott istent az irodalmi képzelet helyettesíti, az irodalom az egyetlen metafizikai tevékenység a történelem- és vallásfilozófiák csődje korában". Ez a meggyőződés fantasztikus, egyszersmind játékos írói világhoz vezet: Karátson Endre megteremti Székely Boldizsárt, az elbeszélőt, az ő nevével jegyzi novelláit, hogy azután Székely Boldizsár halála című írásában leszámoljon saját teremtményével. Székely Boldizsár alakja révén tulajdonképpen az irodalommal szemben érzett kételyét fejezi ki, a régi kérdést veti fel: mi a különbség az irodalom és az élet között, illetve: az élet mennyivel valóságosabb, mint az 439irodalom? Személyes hangú útirajzait és újabb elbeszéléseit Színhelyek (London 1980) címmel jelentette meg.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
