NYERGES ANDRÁS (1940)

Full text search

NYERGES ANDRÁS (1940)
Nyerges András (1940) is a Tűz-tánc-nemzedékkel indult; tizennyolc évesen az antológia költőinek legfiatalabbjaként. Első kötete, az Emberi hitben (1963) sokat ígérő költői indulás volt: "Nyurga, napfényes nyújtózkodás, szavak szökellő öröme, lábujjhegyen járás, köznapi emelkedettség. Mint a Bicikliző lányok tavasszal, úgy karikázott be Nyerges András már az első kötetével is mai költészetünk forgalmas útszakaszára." Így emlékezett vissza később erre az indulásra az idősebb pályatárs, Mezei András. De a derű, harmónia inkább csak a virtuózan, könnyed bőséggel pergetett, zenélő szavakból árad: a fiatal költő egyik alapélménye a magány, mely ellen a közösség megtartó erejét hívja segítségül (Hatalom); s az értelem, a józanság fogódzóiba kapaszkodik (Óda a józansághoz). József Attila-tanítványnak bizonyul a Montázs-ciklus groteszkjeiben is; de gyakran szól már saját, egyéni hangján, mely érdesen nyers, kissé hányaveti, s későbbi korszakait idézi. Ez a hang csendül meg erőteljesen a következő kötet (Fanyar tükör; 1965) ironikus-szatirikus ciklusában (Ó, modern élet gyönyöre), melyet sajátosan ellenpontoz politikus-közéleti verseinek ódai emelkedettsége, pátosza (Ő; A jégmezők lovagja), s a vágyott közösségtől magát magányos, meg nem értett harcosként elszakító költő keserű, néhol retorikus hangon felfakadó panasza. A Holnemvolt (1967) című kötetben a szatirikus hang és megközelítés központivá válik: jelzi ezt a mottóként választott Horatius-idézet is. Elégedetlensége és türelmetlensége a társadalom és az emberek fogyatékosságai, hibái miatt, s felháborodásainak ironikus versbeformálása kétségtelenül rokonszenves költői 902attitűdöt mutat; a közösség javát akaró, felelősségérzettől áthatott közéleti költőét. Szándéka azonban nem mindig hozza meg a megvalósulás művészi-esztétikai sikerét; hol retorikus bőbeszédűségbe, hol közhelyes prózaiságba fullad. Verstechnikája, modora visszatérés egy régebbi kor kispolgárpukkasztó aktivizmusához; s a nagy példaképhez, Bertolt Brechthez. Líraibb pillanataiban egyénisége mélyebb, titkoltabb rétegeiből is felszínre hoz egy-egy morzsát; ilyenkor úgy látszik, mintha a harsány, szatirikusan ostorozó nekibuzdulások inkább csak felvállalt, bár őszintén átérzett költői penzumok lennének (Sírás, Holnemvolt).
Az 1970-ben megjelent, Valaki győzött című kötet lényegében ugyanezt a tematikát és hangvétel-variációkat vonultatja fel; kiemelkedik versei közül a nagyobb formátumok felé mutató, történelmi távlataiban árnyaltabb, tragikusan groteszk Átmeneti himnusz, mely a modern költészet kedvelt montázstechnikájával a magyar történelem tragikus ellentmondásait villantja fel hatásosan. Magam ellen (1976) című kötete már a címadással is jelzi tájékozódásának alapvetően megváltozott irányát és költői beszédének formai módosulását.
Nyerges András a költészet mellett prózaírással is próbálkozott: Jó vér című regénye 1969-ben, elbeszélés-ciklusa A kapu címmel, 1979-ben jelent meg.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages