Világkép, műfaj, stílus

Full text search

Világkép, műfaj, stílus
Aligha véletlen, hogy Juhász Ferenc nagy összefoglaló versei mellett tette közzé esszéinek, tanulmányainak és prózában megfogalmazott vallomásainak gyűjteményét (Mit tehet a költő? 1967; Vázlat a mindenségről, 1970; Írás egy jövendő őskoponyán, 1974). Költői eredményei olyan következtetéseket sugallnak, amelyek lehetővé teszik a költészettani összefoglalást is.
Láttuk: Juhász Ferenc nemcsak az új valóságrészletek kifejezéséért és nem is csupán egyensúlya helyreállításáért küzdött. A korfordulók nagy költőinek feladatát vállalta. Mint Ady és József Attila amellett, hogy megtagadja a világ egy 744részét és amellett, hogy szűkebb világról tudósít, a mindenség újraértelmezésében és újrafogalmazásában látja végső célját. Ez a cél vezeti az eposz felé is. Amikor ösztönző mestereit felsorolja, Dantét teszi a legmagasabb helyre: "ő adta képzeletemnek terveit, a teljes összefoglalás parancsát". Az eposzban tehát nem a műforma vonzza, hanem a teljes világkép kifejezése. Célja és lírai mondanivalói között nem lát ellentétet, mert azt vallja, hogy a lírai költőnek is "meg kell építenie a maga világegyetemét", amikor mindent fel kell használnia, amit a nyelv, a látomás, a látvány, a tudomány, a történelem, a mítosz, a természet nyújt s amit már csak az ihlet képes felfogni. De mindebből rétegek és homályos foltok is születhetnek, Juhász Ferenc pedig nem az összehordást, hanem az összefoglalást tartja céljának.
Egységesítő közege – stílusa, amelyet mindenekelőtt költői képei határoznak meg. Számára a kép a mondandónak nem a színe, nem érzelmi-hangulati kiegészítője, hanem a részecskéje. Meg akarja teremteni benne a megjelenítés és a jelentés egységét. Képzuhatagai láncreakciós folyamatokat sejtetnek, melyekben kép képet szül, s ezáltal – fogalmi kiegészítés nélkül is – távlatot adnak az elindító élménynek. Így jut el – bárhonnan indul – az összefoglaláshoz. Amikor például József Attila emlékét felidézi, voltaképpen a Kerepesi temető főútjának látványából indul ki. A kegyeletben is kérkedő és ezért ízléstelen gazdagság látványát bontja részeire – indulataira bízva a kiemelést és a képzettársítás logikáját. Így lesz környezetrajza kettős értelmű: József Attila "pici proletársírjának" ellenképe és annak a világnak a felidézése, amelyben a nagy elődnek élnie kellett.
Az összefoglalás igénye vezeti Juhász Ferencet a mikroorganizmusok és a kozmosz világába is. Az ember és a mindenség viszonyának vizsgálata nemcsak gondolatait és témáit köti le: szótárát és képvilágát is átformálja. Egymást szülő képsorai áttörik a hagyományos teljességfogalom határát. Bőséggel áradó természettudományos fogalmai és a láthatatlan kifejezését ostromló szóösszetételei, szókreációi épp úgy szemléletének megfogalmazói, mint – A tékozló ország óta – visszatérő gondolatai. A Történelem történelemfogalma teljességfogalom is: nem csak a társadalom, a történelem, az ember-teremtette világ összege; része a tenyészet is, amelyből minden vétetett. Ezért kalandozhat Juhász Ferenc térben és időben messze – anélkül, hogy kilépne az anyagi világból. Ő is szembenéz az élet irracionálisnak látszó titkaival, de azon az úton jut el hozzájuk, amelyet a modern természettudomány nyomán sejt korunk laikusa is. Ezt fogalmazza meg – vagy pontosabban: a nagy versek után ismétli – esszéinek és versprózáinak elmélkedéseiben. Ebben a gondolatban a felismerés éppoly fontos, mint az érzelemmegnyilatkozás. Így ölthet testet benne a sokágú költői szándék. A kiindulást minden költészet közös gondja szabja meg: "dolgok nélkül nincs költészet." Juhász Ferenc verseiben ez az alaptörvény határtalan anyagszeretettel találkozik: a költő, aki "a dolgokon át kényszerül beszélni", úgy halmozza egymásra a dolgokat, mint a létezés, de ezzel nem csupán utánozza és leírja a világot, hanem át is éli a létezés gyönyörűségét. A harmadik összetevő, a témák gondolatmenete sohasem lehet független ettől az elementáris szenvedélytől. Juhász Ferenc stílusában ezért jut főszerephez az osztódó költői kép.
745Tehát a világkép, műfaj és stílus összefüggései is a versélmények tanulságait igazolják: Juhász Ferenc az utolsó negyedszázad magyar irodalmának egyik legnagyobb arányú költői művét építi. E mű irodalomtörténeti vonatkozási pontjai: az új korszakot kifejező új költőiség; Vörösmarty és Ady szenvedélyes, látomásos világa, és József Attila szintetizáló igénye.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages