Ujlaky család. (Kihalt.)
Ujlaky család. (Kihalt.)
Azon történelmi családok egyike, melyek a vegyes házakbeli királyok korszakában szerepeltek. Eredetét a Hedervári nemzetségből, nevét pedig Ujlak (máskép Illók) váráról vette. Már a XIII. század végén e néven leljük Ugrint, Ujlaki Póthnak fiát 1289-ben, de a kit családfai összeköttetésbe hozni mindeddig nem sikerűlt. Az első, kitől a családfát lehozzák, * Miklós, ki Bakó-nak is neveztetett, ennek három közűl Jánostól a tulajdonképeni Hederváryak származnak (lásd V. köt. 73. lap.) testvérétől I. Lőrincz mestertől, ki Tóth-nak is neveztetett, és 1322-ben élt, az Ujlaky család ered.
Wagner C. Collect. geneal. dec. I. 132–145. Budai Fer. Hist. lex. III.
Nevezett I. Lőrincznek három fia maradt: Miklós, Lewkes (v. Lukács) ki 1355-ben kir. asztalnok volt, * és Bertalan, ki Dalmatiában Skekach vára alatt vitézűl esett el Turóczi szerint.
Bartal, Csallóköz 61.
Lewkes (v. Lukács) fia volt Konth István, a kemény vitéz, * kit Zsigmond király Budán a 32 nemessel lefejeztetett.
Horváth Mihály szerint is.
II. Miklós, ki Tóth-nak és nagyobbára Konth-nak neveztetett, 1355-ben kir. főpohárnok mester, Nyitra, Vas, Bars, Varasd vármegyék főispánja volt, részt vevén I. Lajos király alatt a nápolyi hadjáratban, ezért kapta Galgócz várat, melynek német nevéről tótosan Fristák, és Freistadszky-nak is neveztetett, * utóbb erdélyi vajda, 1356-tól pedig 1367-ig haláláig magyar ország nádora volt. Három fia maradt: III. Miklós, II. Bertalan, II. Lewkes. Ezek közül:
Épen úgy, mint mai napon hzg. Batthyányt uradalma fejétől körmendi hzgnek is nevezhetni.
II. Bertalan két fiat nemzett: Lászlót és Imrét, kik mindketten 1412-ben machói bánok voltak.
Lászlónak fia lett IV. Miklós, 1448-ban helytartó, 1453-ban erdélyi vajda, machói és slavoniai bán, Somogy és Fehérmegye főispánja, Galgócz és Temetvény várakra megerősitést nyert. Telchaki őrgróf (marchio) s végre Bosnyák ország királya lett. Mátyás király alatt egyik leghatalmasabb oligarcha. Első neje a Garai családból volt, ez összeköttetés folytán szerződött 1476-ban, fia Lőrincz terhét is magára vevén, Garai Jóbbal, * második neje Rozgonyi Margit volt. Ezektől gyermekei: Hieronima, Henrik cseh királyfi jegyese, Fruzsina Lenárd görczi gróf neje, Orsolya Perényi Istvánné, Katalin Maróthi Lajosné, és II. Lőrincz.
Teleki, Hunyadiak kora XI. köt. 577.
II. Lőrincz szerémi hzg. – Corvin János hive, II. Ulászló ellensége, ezért várai elfoglaltattak, 1492-ben Machói bánnak olvassuk, 1498-ban kibékűl Ulászlóval. 1516–1524-ig * ország birája volt.
Curia Judicum R. Hung. Tyrnaviae 1726. pag. 59–63.
1518-ban II. Lajos mellé kormányzó tanácsosúl neveztetett. Meghalt 1524-ben. Eltemettetett Illókon ékes sirkő alá, mely még életében vésetett. Első neje volt dengeleghi Pongrácz Kata, ki 1510-ben halt meg, a második neje Bakos * Magdolna, ki utóbb Móré Lászlóhoz ment férjhez. Egyetlen fia gyermekkorban halván meg, benne a hatalmas Ujlaky ág sirba szállt.
Némelyek szerint második neje Széchy Magdolna lett volna.
A családfa következő:
Miklós Bakó nevű.; Lőrincz mest. Tóth nevű 1312.; Domokos 1322; I. János 1322 a Héderváry cs. törzse.; II. Miklós Konth nádor 1356. † 1367.; Lőkös fő asztaln. 1355.; I. Bertalan elesett.; István Konth † 1400.; III. Miklós.; II. Bertalan.; II. Lőkös.; László machói bán 1412.; Imre machói bán 1412.; IV. Miklós Bosnyák király † 1476. után. (1. Garai N. 2. Rozgonyi Margit); Hieronima (Henrik cseh kir. hzg.); Orsolya (Perényi István); Fruzsina (Lénárd görczi gróf); II. Lőrincz hzg. országbiró † 1524. (1. deng. Pongrácz Kata 2. Bakos Magdolna); N. fiú †
A család ősi czímere, mint azt Wagner (dec. I. fig. 15.) Ujlaki Miklós 1467. évi pecsétén közli: a paizs udvarában, két harántosan fekvő pólya, a paizs fölötti sisakból pedig koronás, szárnyas nemtő emelkedik ki. Miklósnak fia Lőrincz egy, 1519-ben Forgách Péter s rokonai részére mint országbiró által kiadott oklevélen függő pecséten ily czímert * viselt: a paizs négy udvarra oszlik, az 1-sőben van két szemközt álló oroszlán, első lábaikkal koronát tartva, a 2. és 3. udvarban két harántosan fekvő pólya látszik, a 4-ik udvarban egy fedeles vár-torony, vagy kút emelkedik, a paizs fölötti sisak koronájából koronás női alak emelkedik ki, feje fölé emelt két szétterjesztett szárnyakkal, a paizst foszladék, a két oldalról telamon gyanánt két oroszlán veszi körűl, mint lényegében e czímert a metszvény is mutatja.
Török János „Hazánk“ czímű folyóiratában, s utánna a Vasárnapi Ujságban is közölve van az Ujlakyak sírköve Paur Iván magyarázatával, de a sírköveken látható czímerek magyarázatán el nem igazodhatni; íme az itt közlött pecsétczímer világosan felderíti, mi volt az Ujlakyak családi czímere!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
