4. Táblás fejfák

Full text search

4. Táblás fejfák
Kifejezetten egynézetre szánt sírjelek. Főként a Dunántúlon terjedtek el, Baranya, Somogy, Tolna, illetve Pest megye református temetőiben. Vastagabb deszka két oldalát szimmetrikusan, íves díszítésmóddal fűrészelték ki. Gyakran áttört, csipkézett szegélydíszű. A Sárközben és a Nyugat-Dunántúlon az így kialakított körvonal kifejezetten emberi alakra utal. A típus másik csoportja az egyszerű oszlop, amely – vízszintes vagy ívelt záródásával – közvetlenül utal a kő sírtáblákra. Általában kevéssé díszítettek. A felirat hordozására szánt legegyszerűbb változataik a függőleges karóra, oszlopra erősített névtáblák, melyek országszerte megtalálhatóak a legszegényebbek, idegenek sírjain. A Duna–Tisza közén elvétve epitálfának (vö. epitáfium) is nevezik. Az áttört, gazdagon díszített táblás fejfák készítéséhez asztalosszerszámok – különösen fúrók és fűrészek – szükségesek, s jártasság e mesterségben.

5. ábra. Fejfatípusok, Trizs (Gömör m.)

6. ábra. Sírjeltípusok, Ragály (Gömör m.)
96A fejfa- és sírfeliratok tartalmi vizsgálata kívül esik vizsgálódásunk célkitűzésén. Röviden annyit jegyezzünk meg, hogy ezek az utóbbi másfél évszázad során terjedtek el. Ez idő alatt sajátos műfajt alakítottak ki a népköltészetben – a sírjel költészetét. Időbeli változataik mellett helyi s egyéni változatok is ismeretesek. Szerzőik sokszor nem maguk a földművesek, hanem papok, kántorok, tanítók, írnokok, jegyzők, rigmusfaragó parasztemberek. Ez a tény magyarázhatja a feliratok gyakran patetikus, dagályoskodó fogalmazásmódját, a városi sírfeliratok modorának utánzását. A feliratok tartalmi szerkesztésmódja azonos szabályokat követ: feltünteti az elhunyt nevét, illetve annak kezdőbetűit, s halálának évszámát. Ezekhez az alapadatokhoz aztán a halott személyére, illetve a rokonság fájdalmának kifejezésére vonatkozó – a sírjelek felirataiban általánosan használt – kiegészítő sablonokat fűznek. A szöveget országszerte azonos formula nyitja: „Itt nyugszik…”, illetve zárja: „Béke poraira. Nyugodjék békében”. Gyakoriak a rövidítések, melyeknek nagybetűs sora egyúttal díszítőelem is.
ABFTIRA = A Boldog Feltámadás Idejének Reménye Alatt
ABFTRA = A Boldog Feltámadás Reménye Alatt
ABFRA = A Boldog Feltámadás Reménye Alatt
SZ = Született
MH = Meghalt
BLPF = Béke Lengjen Porai Felett
BP = Béke Poraira
BH = Béke Hamvaira
Megemlítjük az országszerte elterjedt, ún. „nevető fejfák” sírfeliratait. E sajátos, önállósult folklórműfaj – mint a sirató-parafrázisok – igen ritkán volt valóban sírjeleken is megtalálható.
A kidőlt fejfát általában a sírba temetik. A gazdátlanokat a rászorultak összeszedik, s fűtenek vele, bár ezt a faluközösség nem nézi jó szemmel, s a hiedelemtörténetek is elítélő példákat tartalmaznak.
A sírhant fejfával ellentétes oldalán találunk általában kettő vagy három egyszerűen megfaragott, mélyen a földbe szúrt rudat. Ezek neve Északkelet-Magyarországon lábfa, a Tisza mentén lábtól valófa, Erdélyben kopjafa is. Nevüket a síron való elhelyezésükről kapták. A protestánsok az ország nagy részén a temetési menetben e rudakon vitték ki a koporsót a temetőbe. A két, három rudat aztán az elhantolás végeztével az elhunyt lába felől a sírba szúrták, legtöbbször úgy, hogy a középső magasabban álljon. Másutt – például a Közép-Tisza mentén – csak egy lábfa áll szemben a fejfával.
A protestáns sírkövek főbb formai osztályait képezik a lapos táblák, illetve a négyzetes alakú obeliszkek.
Kő sírjeleket állítottak a falun élő protestánsok gazdagabb rétegeihez tartozók már a 18. században, míg a szegényebbek a múlt század középső harmadától alkalmazták. A parasztság polgárosodásának egyik kísérőjelenségeként értelmezhetjük e folyamatot, melynek eredményeképp a falusi temetőkben a fa sírjeleket fokozatosan felváltják a kőből készültek.
Az olvashatatlanná vált feliratú, elhasadt, kidőlt sírkövet – ha még éltek az elhunyt hozzátartozói – újravésték, hogy szövegét felújíthassák. Legtöbbször azonban a sírba temették, a temetőút kövezésére használták, vagy házépítéskor befalazták.
Igen ritkán előfordulnak falusi temetőinkben vasból öntött protestáns sírjelek. Az a néhány, amelyet ismerünk, túlnyomórészt az obeliszk formához áll közel, s a köveken 97megtalálható díszítmények öntött, domborított változatait viseli. Amint a vaskeresztek, úgy a sírjelek is a nagy vasgyárak, öntőműhelyek hatósugarában találhatók meg.
A sírjelek sajátos csoportját alkotják a szív alakúak, a kőből készült, főként barokk és rokokó stílű változatok mindenekelőtt a Dunántúlon (Kisalföld, Fertő környéke, Balaton-felvidék) terjedtek el, de megtalálhatóak az ország más területein is, a hazai jezsuita mozgalom egykori főbb kisugárzási körzeteiben. A katolikusok a sírjel kétharmadát kitevő táblát alakították ki szív formájúra, s annak közepére állították a kereszt barokkosan megfaragott jelét. A reformátusok pusztán a szív alakú táblát alkalmazták. A legarchaikusabb paraszti készítésű darabokat a balatonfüredi, balatonudvari és szigetszentmiklósi reformátusok temetőiből ismerjük. Az egyszerűbb szívformák egy csoportja átmenetet alkot az ún. Mózes-tábla – ugyancsak kettős ívvel lezárt – formája felé.
A sírokra rendkívüli esetekben kiegészítő jelek kerülnek. Így például a házasulandó korú leányok, legények sírjelére – az elmaradt lakodalomra utaló – pántlikát, keszkenőt, bokrétát kötnek, s így viszik azt koporsója előtt temetéskor a sírhoz, s állítják sírjára.
A mezőségi Széken még a legutóbbi években is kimentek a zenész cigányok halottak napján este a temetőbe, hiszen az utóbbi években elhunyt legények, leányok szülei rendre meghívták őket gyermekeik sírjához, hogy húzzák el annak kedves nótáját.
A Kis-Küküllő menti székely falvakban a véletlen szerencsétlenség áldozatainak sírjaira nemcsak hosszú – a gyászos eseményt elbeszélő – verset róttak, hanem piros zászlót is kötöttek rá.
A világháborúk hősi halottai emlékműveinek megkülönböztetett helyzete, a helyi hagyománytól általában eltérő kialakításmódja és jelképisége az integráló társadalom ideológiájának erőteljes behatolásáról tanúskodik a helyi kultúrában.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages