NAGYSZOMBAT

Full text search

NAGYSZOMBAT
Az északi csángók nyelvében: húsvét szenvedje. A liturgikus reform előtt a nagyszombati templomi szertartásokat viszonylag kevés hívő jelenlétében, délelőtt tartották. Késő délutánra, estére csak a feltámadási körmenet maradt. Ezen viszont részt vett a hívők nagy többsége.
A népi hagyományvilágra is kiható jellegzetes nagyszombati szertartás a tűzszentelés, illetve az új tűz kultusza. Sokféle változata, hagyománya alakult ki országszerte. A szentelendő tüzet a templom előtt vagy a templom mellett égették. Göcsejben a temető korhadt, régi fakeresztjeit tüzelték el ilyenkor. A megszentelt tűz lángjainál vagy parazsánál gyújtották meg a templom hatalmas húsvéti gyertyáját.
A szentelt tűz maradványait – andrásfalvi kifejezéssel élve, a júdásszenet – a hívek hazavitték házaikba, és nagyon sokféle célra használták. Sok háznál tartották azt a régi szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombat estig nem tüzeltek. Nagyszombaton az új tüzet a templom elől hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték a húsvéti ételt. A megszentelt tűz parazsának és eltett szenének a nép szentelmény jelleget tulajdonított. Tettek belőle a jószág itatóvizébe és istállójába, szétszórták a házban és a földeken. Vihar idején a tűzbe tették, hogy a villám elkerülje a házat.
Másik fontos nagyszombati szertartás a vízszentelés, egészen pontosan a templom keresztelővizének megszentelése. Régen ez együtt járt a házak megszentelésével és a középkorban talán a felnőttek valóságos keresztelésévél is. Valószínűleg ezzel magyarázható a keresztszülő–keresztgyerek viszony húsvéti megélénkülése, a keresztgyerekek 408húsvéti megajándékozása. A nagyszombaton szentelt vízhez sokféle hagyomány kapcsolódik. Általános az az elképzelés, hogy akit az új vízben először keresztelnek meg, szerencsés lesz egész életében. A hívek vittek haza a nagyszombati szenteltvízből. Néhol a gyerekek piros tojásért hordták a házakhoz. Egészségvédő céllal ittak belőle. Gyógyítottak és különböző varázscselekményeket végeztek vele.
A nagyszombat leglátványosabb vallásos szertartása a feltámadási körmenet. A középkorban húsvét hajnalán tartották, és ősi soron kapcsolatba hozható a húsvéti határjárás szokásával. Az újkorban az egyház előrehozta nagyszombat estéjére. A feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai: magyar, osztrák, német katolikus szertartás. Mindig hatalmas élményforrást jelentett a hagyományos életformában élő falusi és mezővárosi közösségek tagjai számára. Útvonala, belső rendje, formája, funkciói, a résztvevők elvárt öltözködése és viselkedése tájilag sokféle változatot mutat. Sokféle dallamvariáns jellemzi a „Feltámadt Krisztus e napon” kezdetű régi éneket is, amelyet a körmenet résztvevői énekeltek. A Jászságban és Tápén, de bizonyára hajdan másutt is, az asszonyok, még a legöregebbek is, tiszta fehér ruhában vettek részt a feltámadási körmeneten. Bélapátfalván fehér kendőt kötöttek a fejükre. Vásárosmiskén a lányok fehér szalaggal kötötték át a derekukat, és kibontott hajjal mentek a menetben. Kalocsán viszont a lányok is bekötött fejjel vettek részt a feltámadási szertartásokon. A körmenetben legtöbbször a falu legtekintélyesebb embere, például a bíró vitte a Feltámadt Krisztus szobrát. Másutt az kapta ezt a megtisztelő feladatot, aki a passióban a Jézust énekelte. Megtisztelő feladatnak számított a húsvéti gyertya hordozása is. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyák égtek, emelve a szertartás fényét.
Nagyszombaton véget ért a negyvennapos nagyböjt. A feltámadási körmenet után a hazatérő családok, legalábbis az utóbbi évszázadban, ünnepélyesen elfogyasztották a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages