A KÁNAI MENYEGZŐ ÜNNEPE
400A KÁNAI MENYEGZŐ ÜNNEPE
A vízkereszt utáni második vasárnap. Tulajdonképpen mozgó ünnep, de mégis itt tárgyaljuk, mivel nem a húsvéthoz viszonyítva változik az időpontja, hanem aszerint, hogy a vízkereszt milyen napra esik. A liturgikus reform előtt ezen a napon a kánai menyegzőről szóló evangéliumi szakaszt olvasta fel a pap a misén. Ezt a történetet János evangélista, a szeretet apostola örökítette meg. Felidézése jól egybevágott a farsang vidám hangulatával, sőt mintegy szentesítette azt. A Kánai menyegző énekeként emlegetett hosszú epikus versezet Kájoni János kódexében bukkant föl a 17. században. Különösen a régi ferences kolostorok szellemi környezetében terjedt el. A szegedi tájon énekes asszony énekelte halotti toron a Szent János áldásával együtt. Ugyanitt lakodalmi vacsora alatt is elénekelte a násznép. Elhangzott disznótorokban is.
Az éneket a kánai menyegző ünnepén jellegzetes népi ájtatosság keretében adták elő (Manga 1946). Nagyfüged és Erk hevesi falukban a kánai menyegző vasárnapján valamilyen módos gazda nagy vacsorát és vendégfogadást rendezett. Erre meghívtak egy énekes asszonyt, aki szertartásosan előadta a kánai menyegző énekét. Közben ivásra, nótára, táncra buzdította a jelenlévőket. Az epikus ének ürügyén tulajdonképpen eljátszották a víz borrá változásának csodás történetét.
Nagycétény barsi magyar faluban a rózsafüzér-társulat ájtatos asszonyai, lány és menyecske családtagjai jöttek össze valamelyik háznál a kánai menyegző vasárnapjának estéjén, hogy evéssel, ivással és énekléssel mintegy megjelenítsék a bibliai kánai menyegzőt. Az est fénypontja a Kánai menyegző énekének eléneklése volt. Bizonyos részeinél a konyhában és az ablakok alatt hallgatózó suhancok nagyokat dobbantottak, sőt egyes részeit az asszonyok is tánclépéseket utánzó dobbantásokkal énekelték.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
