FOGADALMI NAP

Full text search

FOGADALMI NAP
A 18. század a jámbor alapítványok, fogadalmak kora volt. Természetesen előfordultak közösségi fogadalomtételek korábban és később is. A vallási néprajz által kutatott fogadalmi jelenségek többsége azonban 18. századi eredetű.
A közösségi fogadalmakat legtöbbször pestisjárványok, árvizek, állatdögvészek, nagy jégverések és háborús megpróbáltatások váltották ki. A baj megelőzésére vagy a veszély elmúltával hálából Szentháromság-oszlopokat állítottak, Mária-szobrokat faragtattak, fárasztó búcsújárásokat fogadtak. Arad városának népe például 1732-ben megfogadta, hogy a pestistől való szabadulás emlékére évente elzarándokol Radnára. Ugyanígy cselekedett sok más város és falu lakossága is.
A közösségi ünneplés jeles alkalmai voltak a fogadalmi napok, vagyis azok az időpontok, amikor egy-egy falu vagy város lakói valamilyen régi fogadalom alapján az esztendő bizonyos napján vagy napjain nem dolgoztak, hanem ünnepet ültek, illetve ha ünnepről volt szó, szomszédaikhoz képest különleges módon ünnepeltek. A nagyszombatiak például 1710-ben megfogadták, hogy Szűz Mária bemutatásának napját (nov. 21.) virrasztással, böjttel, ünnepi szertartással megünnepelik. A szegedieknek Havi Boldogasszony, a váciaknak Szent Rókus, az apátfalviaknak Szent Anna, a szulokiaknak Szent Vendel, a kecelieknek Péter-Pál, a doroszlóiaknak Szent Rókus és Sarlós Boldogasszony ünnepe volt a fogadott napjuk.
A fogadott napok általában munkanapra estek, ilyenkor a fogadalomtevő helység népe nem dolgozott, hanem ünnepelt, néha a hatósági és az egyházi rosszallás ellenére is. A hagyomány megkívánta, hogy a fogadalmat tartó község lakói ne dolgozzanak. A közösség tagjai árgus szemekkel ügyeltek arra, nehogy valaki megszegje az ősök által vállalt fogadalmat. Felfogásuk szerint a munka a fogadalom megszegését jelentette, ami viszont súlyos bajokat és csapásokat vonhatott maga után. Az ősök vállalásának megtartását a közösségi kontrollon kívül segítette a községi igazgatás is. A falusi és városi tanácsok hajdúkat, mezőőröket, rendőröket állítottak a határbeli utak mellé, akik visszafordították a kifelé tartókat, és megakadályozták, ha esetleg valaki dolgozni próbált a helység fogadott napján. Előfordult, hogy a fogadott nap vasárnapra esett, vagy eleve olyan nap volt, amely munkaszüneti napnak számított. Ilyenkor elsősorban az ünneplés rendje, módja, intenzitása különböztette meg a fogadó falu népének magatartását a szomszédok ünneplésétől. Néhol a fogadott nap böjtöléssel járt együtt.
A közösség általában elvárta, hogy a fogadott napon a helység minden egészséges lakosa részt vegyen az ünnepi misén, körmeneten, litánián vagy más ájtatosságon. Így 394ezek a szertartások megmozgatták a fogadalomtevő helység apraját-nagyját. Meghatározó erejű személyes emlékké, egyéni és közösségi élménnyé váltak.
A fogadalmi napok szertartásainak és eseményeinek sorába nemritkán egy-egy határbeli vagy közeli kultikus hely (kápolna, kereszt, szobor) közös felkeresése is beletartozott. Csíkszentdomokos népe például Páduai Szent Antal napján egy régi tűzvész emlékére mise után körmenetben kivonult a Garados-hegyre és ott kálváriát járt. A fogadott ünnepet Szent Antal búcsújaként emlegették (Székely L. 1943: 24). A fogadott napok körmeneteit, kivonulásait analógiák alapján gyakran búcsúnak titulálta a népi szóhasználat. A kifejezés néha megtévesztette a néprajzkutatókat, és esetenként fogalmi zavarokhoz vezetett a néprajzi irodalomban (Szendrey Á. 1940: 87).
Némely helységnek nemcsak egy fogadalmi napja volt, hanem több is, különböző régi sorscsapások és megpróbáltatások emlékére. A fogadalmi napok néha egész láncolatot alkothattak.
Sok magyar falunak volt olyan fogadalma, hogy népe Szent György-naptól kezdve bizonyos ideig, például Nagyboldogasszonyig, Szent Mihály-napig, aratásig a hét egyik napján csak délig dolgozik, délután pedig ünnepel.
A fogadalmi napok hagyománya szívósan beleivódott a fogadalmat tevő helységek népének életébe. A 20. század második felének nagy társadalmi-gazdasági változásai ingatták csak meg szerepüket és régi jelentőségüket.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages