KÁLVÁRIA

Full text search

352KÁLVÁRIA
A római katolikus lakosságú települések egyik kultikus helye a kálvária. A kegyhelyeken szinte elmaradhatatlan. Legtöbbször hegyre, magaslatra épült a falu vagy város szélén. Gyakran kapcsolódik temetőhöz. A kálvária legtöbbször hosszúkás alakú, gyöpös terület, amelynek két hosszanti oldalán hét-hét, összesen tizennégy stáció helyezkedik el, a bejárattal ellentétes végén pedig rendszerint magaslaton kálváriakápolna épült, illetve Krisztus és a két lator keresztjei állnak. Ritkábban előfordul félkör alakú kálvária is. Van, ahol kanyargós hegyi utat követ a stációsor. A stációk általában téglaoszlopok, esetleg kápolna alakú kis fülkék, az elmaradhatatlan fakereszttel, valamint Krisztus szenvedéseinek egy-egy jelenetét ábrázoló képpel vagy domborművel. Az egymást követő stációképek távolsága és elhelyezésének rendje változó, mivel azt az egyházi törvények nem írták elő. Általánosnak mondható elvárás volt az egyház részéről, hogy a keresztutat járó hívő minél többet gyalogoljon. Ezáltal testi fáradságával is érezze Krisztus keresztvivő útjának gyötrelmeit. Akadtak olyan kálváriák, ahol a stációk sorrendje folyamatos, egymás után következő, miként a templomok oldalfalain. Gyakoribb volt a cikcakkos útvonalvezetés. Ilyenkor a sorrendben egymást követő stációk az ellenkező oldal sorában álltak. A keresztútjáróknak állandóan egyik oldalról a másikra kellett átjárni, minek következtében útjuk hossza jelentősen megnövekedett. Előfordult olyan különös rend is, mint Andocson, ahol először folyamatosan haladva fel kellett menni a híveknek a hegyre, mert ott volt az első stációoszlop. Onnan indultak lefelé. Az egyik oldalon jöttek le a hetedik oszlopig, majd a másik oldal stációit végigjárva újra felkapaszkodtak a hegyre. Végezetül folyamatosan haladva legyalogoltak a völgybe.
A kálváriák elterjedése és használata összefügg azzal a gondolattal, hogy a keresztény ember legalább jelképesen járja végig Krisztus szenvedéseinek útját a pilátusi ítélettől a sírba tételig. Európában a 15. század elejétől állítottak kálváriákat. Magyarországon a 17. század közepén épültek az első ismert kálváriák, mégpedig Nagyszombat környékén (Szilágyi 1980: 12). A kálváriaállítások legfontosabb korszakának Európa-szerte, így Magyarországon is a 18. századot tekinthetjük.
A stációk száma a 18. századig változó volt. Előfordultak ötstációs, hétstációs változatok. A tizennégy stációs forma a 16. század végétől terjedt, és fokozatosan a leggyakoribbá vált, de európai viszonylatban sem lett kizárólagos. Az 1731-ben hivatalosan is jóváhagyott, tizennégy stációs keresztút a következő jeleneteket tartalmazza:
1. Jézust halálra ítélik
2. Jézus magára veszi keresztjét
3. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
4. Jézus találkozik anyjával
5. Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet vinni
6. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak
7. Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt
8. Jézus a jeruzsálemi asszonyokkal találkozik
9. Jézus harmadszor roskad le a kereszt terhe alatt
10. Jézust megfosztják ruháitól
11. Jézust keresztre feszítik
12. Jézus meghal a keresztfán
35313. Jézust leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik
14. Jézust a sírba teszik.
A stációkhoz kapcsolódó imákat és énekeket a 18. századtól népszerűsítették a különböző imádságoskönyvek. Kialakultak kéziratos ima- és énekváltozatok is, amelyek főleg búcsújárások idején kerültek elő.
Keresztutat általában csoportosan, pap vagy előénekes vezetésével jártak az emberek, de előfordult magányos keresztútjárás és kálváriai imádkozás is. A kereszttel, lobogóval keresztutat járó menet elején haladtak a férfiak, hátul pedig a nők. Közöttük ballagott a pap vagy az előénekes. A stációk előtt letérdelve imádkoztak. A kálváriáknak elsősorban a húsvét előtti nagyhéten volt nagy szerepük a katolikus vallásos gyakorlatban. Ilyenkor naponta jártak keresztutat a pap vezetésével minden faluban. A búcsújáróhelyek kálváriái elsősorban a szentbúcsúk idején váltak a népi vallásosság fontos fórumaivá. A kegyhelyen tartózkodás idején valamennyi búcsúscsapat számára elmaradhatatlan volt a stációjárás.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages