Medveczky Frigyes (medveczei és kisbisterczei),
Medveczky Frigyes (medveczei és kisbisterczei),
bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, M. Árpád cs. kir. kapitány és hadi ügynök és Pintér Róza fia, szül. 1855. júl. 31. Budán; középiskoláit Budapesten, az egyetemet külföldön végezte. 1882-ben kineveztetett a budapesti egyetemre rendkívüli, 1886-ban rendes tanárrá. 1887. máj. 13. a m. tudom. akadémia levelezőtagjává választatott. Az országos közoktatási tanácsnak és a középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak tagja.
Czikkei a Dioscurenben (Bécs, 1876. Schiller ud das deutsche Theater); a neue Freie Presseben (1876. Herder en Vorgänger der Darwinschen Theorie, 1881. Zur Urgeschichte des Menschen, 1882. Kant, Herder und Darwin); az allgemeine Zeitungban (1877. Die Philosophie in der Gegenwart és 1880. könyvism., 1887. Karl Grün); a Kosmosban (1877. Du Bois-Reymond, Darwin und Galiani); a Wageban (1877. Ein deutscher Dichterphilosoph); a Wissenschaftliche Monatsblätterben (Königsberg, 1877. Sein und Schein, Ein Beitrag zur kritischen Erkenntnisstheorie, 1878. Das Erkenntnissproblem, eine Untersuchung über Ziele und Aufgaben der Erkenntnisstheorie, 1879. Schopenhauer's Biographie); a Blätter für literarische Unterhaltungban (1878–1883. Zur Psychologie der Lyrik, kisebb czikkek és könyvism.); a Zeitschrift für Philosophie und Philosophische Kritikben (1778. In Sachen Herders und Darwin és könyvism. Das Ding and sich als kritischer Grenzbegriff. Ein Beitrag zur kritischen Erkenntnisstheorie, Erziehung als Wissenschaft); a Gegenwartban (1878. Die Philosophie seit Kant); a Jenaer Literatur-Zeitungban (1878. könyvism.); az Unsere Zeitban (1878. Der Kampf um die sittliche Weltordnung, Der auferstandene Herder, 1879. Die Socialwissenschaften in der Gegenwart, 1880. Das Eigenthum in seiner socialen Bedeutung, 1881. Zur wissenschaftlichen Reform der Logik, 1882. Die Ethik Herber Spencers, Die Anthropologie und die Urgeschichtsforschung, Kritische Beiträge I–III.); a Magazin für Literatur des In- und Auslandesban (1879. Ein Dichter des Ghetto. Runeberg); a Salonban (1879. Arthur Schopenhauer); a Gottschall Neuer Plutarchjában (1879. Johann Gottfried v. Herder); a Philosophische Monatshefteben (1880. Das anthropologische Grundproblem der Philosophie); a Wiener Abendpostban (1880 Die Hochschulen in Ungarn); az Allg. Literarische Correspondenzben (1881. Ein pädagogischer Roman); a Zeitschrift für die gesammte Staatswissenschaftenben (1881. Das Problem des Völkerrechts gemäs der Ethik und der Rechtsphilosophie Kants); a Magyar Szemlében (1881. A bölcsészet alapja); az Ungarische Revueben (1881. Reformen in Unterrichtswesen Ungarns, könyvismertetés, 1886. Zur Geschichte der philosophischen Bestrebungen in Ungarn); a Westermann-féle Illustrirte Deutsche Monatshefteben (1882. Die Wiedergeburt des kritischen Geistes); a Budapesti Szemlében (1881. A tudományos logika haladásáról, 1882. Adalékok a tulajdonjog történetéhez és elméletéhez, Kant főművének történeti jelentősége és hatása, 1886. Társadalmi problemák az államregényekben, 1890. Közoktatási congressus Párisban, 1892. Az egységes középiskoláról); a Nemzetben (1883. Az ethikai tanulmányok jelentősége, 1884. 293. sz. Horváth Cyrill 80. születésnapjára).
Munkái:
1. Herder als Vorgänger Darwins und der modernen Naturphilosophie. Beiträge zur Geschichte der Entwickelungslehre im 18. Jahrhundert. Berlin, 1877.
2. Das Problem einer Naturgeschichte des Weibes. Historisch und kritisch dargestellt. Jena, 1877.
3. Gedanken über Teleologie in der Natur, Ein Beitrag zu Philosophie der Naturwissenschaften. Berlin, 1878.
4. Prolegomena zu einer anthropologischen Philosophie. Leipzig, 1879.
6. Grundlegung der kritischen Philosophie. Erster Theil U. ott, 1879.
7. Die Socialwissenschaften. Zur Orientierung in den socialwissenschaftlichen Schulen und Systemen der Gegenwart. Kritisch und gemeinfasslich dargestellt. U. ott, 1882. (Ezen munkák Fridr. v. Bärenbach névvel jelentek meg.)
8. A nemzetközi jog elmélete Kant philosophiája szerint. Bpest, 1881. (Értekezések a társadalmi tudom. köréből VII. 1.)
9. A seminariumok feladata az egyetemen. U. ott, 1883. (Különnyomat a Magyar Tanügyből.)
10. Társadalmi elméletek az ó-korban. U. ott, 1885. (Különny. a Budapesti Szemléből.)
11. Gedanken über Ziele und Wege der Ethik. Halle a S. 1886. (Különnyomat a Zeitschrift für Philosophie und philos. Kritikből.)
12. Társadalmi elméletek és eszmények. Kritikai adalékok a társadalmi eszmék fejlődés-történetéhez. U. ott, 1887. (A m. tudom. akadémia könyvkiadó vállalata III. sorozat.)
13. A normativ elvek jelentősége az ethikában. Székfoglaló. U. ott, 1889. (Értekezések a bölcs. tud. kör. III. 1.)
14. Bericht über den internationalen Congress für Hoch- und Mittelschulen. (Paris, 1889.) Bpest, 1890.
Kayser, Allg. Bücher-Lexikon. Leipzig, 1883. 21. l.
M. Könyvészet 1887., 1889.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 450. l.
Horváth Ignácz, A budapesti egyetem bölcs. karának irodalmi munkássága. Bpest, 1896. 354. l.
Ország-Világ 1900. 25. sz. arczk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
