Izaiás
Izaiás – vagy Izajás, Ézsaiás, héberül Jesájahu ('megszabadít az Úr') Ámoz fia, a négy „nagy” próféta egyike, a nevét viselő prófétai könyv (Iz) központi alakja és nagyobbik felének szerzője. Elhívatásakor egy szeráf az oltárról vett tüzes parázzsal tisztította meg ajkát. Amikor Izrael és Damaszkusz seregei Jeruzsálemet szorongatták, ~ az Immánuelről szóló példázattal akarta visszatartani Áház királyt az asszír szövetségtől, de az nem hallgatott rá. Ezékiás király többnyire megfogadta a próféta tanácsait és intelmeit, ennek köszönhette, hogy városa megmenekült a Szennákerib-féle ostromtól. Könyvében ~ megjósolta Júda vesztét, fogságát és a maradék visszatértét. Jeruzsálem romlásának és a végítélet képeinek egymásba tűnése az apokaliptikus eszmék első jelentkezése a prófétai irodalomban. ~ jövendölt elsőként a Dávid házából való szabadítóról is (lásd Messiás), aki megteremti majd a béke, jog és igazság örök uralmát; a népét győztes harcokba vezénylő Felkent helyett nála jelenik meg az alázattal és szenvedéssel diadalmaskodó Megváltó, „a fájdalmak férfija”. Az Úr az ő felfogásában nem a többi istennel hadakozó, féltékenységtől fortyogó törzsi istenség, aminek Jahve a korábbi felfogásban gyakran mutatkozott, hanem a mindenség vitathatatlan ura, aki a világ történéseit nagyvonalú terv alapján, a magasrendű erkölcs jegyében irányítja. A vallásnak ez a zsenije egyben nagy költő is, nyelvének gazdagsága, megjelenítő ereje és pompás képei, hasonlatai lenyűgözik olvasóit. ~ a legelsők egyike az „író” próféták között, tehát akik szentírási könyvet hagytak ránk. A nevét viselő, igen terjedelmes iratnak (66 fejezet) mintegy kétharmada származhat teljesen vagy legalábbis nagy részben tőle. A fennmaradó fejezetek többsége jóval utóbb, valószínűleg a fogság alatt, az utolsó 11 még annál is később keletkezhetett, de az ~i szellem ezeket is áthatja. – Sok messiási jövendölése és az Immánuel-példázat miatt (amelyet a keresztény korban Jézusra vonatkoztattak) a korai középkor óta ~ a leggyakrabban ábrázolt próféta; kezében könyvtekerccsel és vértanúságának eszközével, a fűrésszel látható. Michelangelo freskója erőteljes, fennkölt nyugalmú ifjúnak mutatja a Sixtus-kápolnában. A próféta elhívatásának bizarr s egyszersmind fenséges jelenetét Berruguete és Cortona festette meg. Egy VIII. századi római freskó azt az epizódot mutatja, amikor Ezékiás király kérésére, hogy annak hitét megerősítse, páratlan csodát művel: nem csupán megállítja a napot az égen (mint tette Józsue), hanem visszafordítja útján, ami a beteg király előtt abban nyilvánul meg, hogy az árnyék visszafelé halad a lépcsőkön. A próféta vértanúhalála – amelyről csak a Biblián kivüli hagyomány beszél – több középkori freskón látható: Manassze2 király idején testét egy üreges fába zárták és azzal együtt kettéfűrészelték.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
