szőlő ültetésének mondája

Full text search

szőlő ültetésének mondája: eredetmagyarázó monda. Mikor az özönvíznek vége lett, Noé egy vesszővel mérte a víz mélységét. Ezekből a leszúrt vesszőkből lettek az első szőlőtőkék. Ezért van az, hogy a hegyek tetején terem a legjobb szőlő ( vízözönmondák). Noé elültette a fent említett vesszőt és különféle állatok vérével locsolta. Más változatokban a szőlővesszőt különféle állatok koponyájába ültette, ahogy a vessző nőtt, mindig nagyobba. Ismeretes a történet úgy is, hogy különféle állatok fülébe dugta a vesszőt, s mivel sehol sem találta megfelelőnek, végül az Ararát hegy oldalába szúrta. Andrásfalvi székelyek között ismert változat szerint Noé megállt a bárkával az Ararát hegyén, kiszállt, s lement a völgybe településre való helyet keresni. Amikor visszafelé kapaszkodott fel a hegyre, egy botra (gallyra) támaszkodott. Talált egy kutyát, „kit a csömör és az özönvíz megöle”. Botját a vérébe mártotta. Hasonlóképpen történt egy macskával, egy oroszlánnal és egy disznóval is. Mikor a hegyre felérve a botra többé szüksége nem volt, leszúrta a földbe. Megeredt és szőlőt termett. A fenti mondák mindegyike azzal a következtetéssel zárul, hogy a részeg emberek azoknak az állatoknak a tulajdonságait viselik magukon, amely állatoknak ily módon közük volt az első szőlővessző elültetéséhez. A mondák egyik része a részegség különböző fokozatait jellemzi sorrendben az egyes állatok tulajdonságaival. Másik részében a bornak a különböző emberekre gyakorolt különféle pszichikai hatását szimbolizálják az állatok. – Palesztinában már az 5. sz.-ban feljegyezték a szőlő ültetésének mondáját (Berésit Rabba) és ettől kezdve a középkor végéig sűrűn bukkant fel a zsidó irodalomban. Ezekben a szövegekben a sátán társul Noéhoz, és ő ás különféle állati tetemeket a szőlőtőke alá. A keleti irodalmak is ismerik a szőlő ültetésének mondáját. Ind, arab, tatár, stb. változatokról tudunk. Európában a szőlő ültetésének mondáját a Gesta Romanorum is közvetítette. Számtalan irodalmi feldolgozást ért meg Meister Stephantól (14. sz.) Tolsztojig. Európa szinte minden népének folklórjában szerepel. Noé helyett Ádám a monda néhány változatának hőse. Ez abból az elképzelésből származik, amely szerint az Éden fája szőlőtő volt. A Noéhoz kapcsolódó mondák egy része is megemlíti, hogy a szőlővesszőt vagy -magot Noé a paradicsomból hozta ki. A szőlő ültetésének mondája esetleg kapcsolatba hozható a Bacchus-kultusszal is, mivel Bacchusnak a tisztelői szamarat, kecskebakot és disznót áldoztak – ez a három állat szerepel a leggyakrabban a szőlő ültetésének mondájában is. Az újgörög folklórban pedig éppenséggel a bor istenéről tudjuk, hogy a szőlőpalántát útban hazafelé, a nagy meleg miatt madár lábába (csontjába) tette, de a palánta az isten varázsos kezében rohamosan nőni kezdett, ezért szamár, majd oroszlán lábába dugta. Innen kivenni nem tudta, ezzel együtt ültette el. – A magyar irodalomban először Temesvári Pelbárt írta le a szőlő ültetésének mondáját, Pomeriumában. Ő a Gesta Romanorumból idézte magyar nyelven, s máig a legteljesebb formában Tinódi Sebestyén szőtte „Sokféle részögösről” írott művébe (1548). Nála a zsidó forrásokban gyakori epizód is olvasható, amely arról szól, hogy a szőlőtőke, amelyet az özönvíz a paradicsomból kimosott, egy hegyen megeredt, egy kecskebak rátalált, bogyóját megharapdálta, felvidámodott tőle. Noé ezt meglátta, s elültette a tőkéjét a kertjébe. A magyar folklór ezt az epizódot a szőlő ültetésének mondájától függetlenül ismeri csak. Noé észreveszi, hogy egy kecskebak megrágja a szőlőjét, ez a tőke sokkal jobban terem, mint a többi. Azóta metszik a szőlőt. A kecskebak neve héberül sedu. Nyelvészetileg igazolt a sátán nevének eredeztetése ebből a szóból. A démont kecskebak alakjában ábrázolják a képzőművészetben is. Így kerülhetett a kecskebak Noé mondájába. A 17. sz.-ban megszületett a Gesta Romanorum magyarul Heller János fordításában. A szőlő ültetésének mondája népszerűsége megalapozódott. A 19. sz. legelejétől a 20. sz. közepéig közölték a szőlő ültetésének mondáját félnépi nyomtatványok, népszerű fordításgyűjtemények, s nem utolsósorban vicclapok. Papok prédikálták – feltehetően Temesvári Pelbárt óta. A magyar nyelvterület egészén ismert. – Irod. Heller Bernát: A „Gesta Romanorum” zsidó vonatkozásai c. cikkhez (Magy. Zsidó Szle, 1908); György Lajos: A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai (Bp., 1934); Schreiber Sándor: A szőlő mondájának vándorútja (A Blau Lajos Talmudtudományi Társulat Évkve, Bp., 1935); Nagy Ilona: A szőlő ültetésének mondája (Népi Kultúra – Nép Társadalom, 1975).
Nagy Ilona

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages