naptári ünnepek

Full text search

naptári ünnepek: a naptári év ünnepnek számító napjai, ill. ciklusai, ünnepi szokások fűződnek hozzájuk. Lehetnek egyházi, nemzeti, nemzetközi, közigazgatási, társadalmi ünnepek, továbbá csak kisebb közösségek által megünnepelt, de szintén évente visszatérő ünnepek, jeles napok (pl. a fogadott ünnepek). A naptári ünnepek egy része mindig a naptári év egy és ugyanazon napjára esik, a luniszoláris ünnepek esetében azonban időpontjuk változó, húsvét időpontja pl. mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, s így időpontja márc. 22. és ápr. 25. közt bármely vasárnapra eshet: ehhez igazodik a farsang, böjt és a pünkösd ideje is. – A magyar parasztság naptári ünnepei a jeles napok, különböző történeti korokban kialakult ünnepsorozatból állnak. – A keresztény egyházi ünnepek maguk is részben régebbi, az időjárás, a vegetáció változásához kapcsolódó, ill. a mezőgazdaság fontos munkafázisaihoz igazodó ünnepekből nőttek ki, s részben már a keresztény vallás kialakulása előtt más vallási rendszerekben (zsidóknál, a római birodalomban stb.) is voltak naptári ünnepek. Gyakran a történeti folyamatosság is teljesen világos, a keresztény egyházak tudatosan alakítottak át régebbi népszerű ünnepeket keresztény ünnepekké, mint pl. a napfordulókhoz fűződő ünnepek esetében ( karácsony, Szent Iván-nap). Más egyházi ünnepek idejét későbbi korokban határozták meg, ezek egy része is emlékünnep. – Az egyházi jellegű naptári ünnepekhez azután az európai (s a magyar) parasztság ismét újabb szokásokat fűzött, melyek néha csak lazán kapcsolódnak az egyházi ünnephez, pl. a magyar Luca napja szokások jó részének semmi köze a r. k. Lucia-kultuszhoz; a nagyhét egyes napjaihoz fűződő tavaszi mezőgazdasági szokások, előírások és tilalmak ( tilalom) kapcsolódása az egyházi ünnepekhez szintén másodlagos. – A magyar nép kereszténység előtti naptári ünnepeiről keveset tudunk. Feltehetőleg, akárcsak a rokon népek, holdhónapokkal mérték az időt. A kereszténység felvétele után a római egyház által használt naptárt vették át, de néhány naptári ünnep magyar neve régi bizánci hatásra mutat. – A 16. sz.-ban a magyarok áttértek a gregoriánus naptárra, a Gergely-féle naptári reformot hazánkban az 1588. évi országgyűlés tette kötelezővé. – A 19–20. sz. fordulóján a naptári ünnepekhez fűződő szokásanyagban tájanként is, felekezetenként is jelentős eltéréseket találunk, a r. k. falvakban általában több a vallásos naptári ünnep, mint a prot. vidékeken, de a prot.-ok is a régi r. k. ünnepekhez fűzték hiedelmeik és szokásaik jó részét: pl. Luca és Szent György napjához országosan, vallási különbség nélkül a boszorkányok és más rontó lények tevékenységébe vetett hit fűződik. A pásztorünnepek vagy a jóslások stb. szintén országosan azonos naptári ünnepekhez kötődnek. A fontos naptári ünnepeknek külön étrendje is van, munkatilalmak, mágikus eljárások, köszöntő és színjátékos szokások alkalmat nyújtják. ( még: népszokások költészete) – A naptárreform következtében a szokások kettőződése állhatott elő: pl. évkezdő szokásokat egyaránt találunk karácsonykor, mely az évkezdés régi napja volt és újévkor, ezenkívül Luca napján, vízkeresztkor, regelő hétfőn. – A naptári ünnepekhez sok, az időjárásra, mezőgazdasági munkákra vonatkozó előírás, tilalom, jóslás, mondóka is fűződik; ezekben részint a népi tapasztalat tükröződik, másrészt a kalendáriumok, csíziók útján is kerülhettek a köztudatba. Néha az egyes naptári ünnepekhez fűződő hiedelem félreértett névmagyarázatból is származhat (mint a febr. 22-re eső üszögös Szent Péter esetében). Az egyházi jellegű naptári ünnepeken kívül évente ismétlődnek a nemzeti, nemzetközi, társadalmi naptári ünnepek is, s ezeknek szintén kialakulhatnak népi formái. Hazánkban pl. május elseje vagy anyák napja ünneplésének évente új lokális szokásformái alakulnak ki. ( még: szentek ünnepei) – Irod. Hahn István: Az időszámítás története (Bp., 1960); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és közép-európai hagyományvilágból (I–II., Bp., 1977).
Dömötör Tekla

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages