karcolt díszítés

Full text search

karcolt díszítés: gyakori rajzos jellegű díszítőeljárás. Egyéb elnevezései: karcolozás, sértegetés, bemetélés. Cserépen, szarun, csonton, kobaktök héján, fán, fémen egyaránt alkalmazták. Más technikával való kivitelezés esetén is bekarcolva készül a faragás előrajzolása. Karcolni szokták az esetleges vázlatot is. A karcolt díszítés kivitelezésekor hegyes szerszámmal sértik meg a díszítendő felületet. Ez eredményezhet vékony és csekély mélységű vonalhálót vagy erőteljes nyomás, ill. a keletkező árok ismételt mélyítése esetén vaskosabb vonalakat. A karcolt díszítést végző eszköz a művelet során a keletkező forgácsot, sarjút nem emeli ki, ezt utólag kell lesimítani. Ezért téves az ácsolt láda vésett díszítésének ide sorolása, az ezt bevágó hornyoló görbe éle ugyanis kiemeli a forgácsot. – A karcolt díszítés általánosságban igen régi díszítőtechnikának mondható, mely visszanyúlik a művészi tevékenység kezdeteiig, egyes megnyilvánulási formái azonban újabb keletűek (pl. dunántúli figurális karcolt díszítés). Noha gyakran más díszítőtechnikákkal együtt jelentkezik, vannak sajátos érvényesülési területei. – 1. Cserépedényen karcolt díszítésről akkor van szó, ha az közvetlenül az edény falán, a máz alatt történik. Az esetben viszont, ha a karc az engobot ( földfesték) áttöri úgy, hogy a rajz az edény falának sötétebb, esetleg világosabb színében mutatkozzon, sgraffiatóról beszélünk. – 2. Szarvasagancs. A magyar népművészetben a karcolt díszítés kiterjedt és egységes stílusú alkalmazása legkorábban a lőporszarukon figyelhető meg; ezeket a 16. sz.-tól a 19. sz. elejéig divatozott tárgyakat kizárólag karcolt díszítés jellemzi. – 3. A szaru tülöknél is ez volt régebben az általános díszítőtechnika, emlékei a 18. sz.-tól ismertek. Legjelesebbek a Hortobágy vidéki és a Felső-Tisza vidéki ilyen tülkök. Az Alföldön és a Dunántúlon volt kedvelt a 19. sz.-ban a karcolt díszítésű szaru rühzsírtartó, ill. sótartó. Helyenként tokmány is készült karcolt díszítéssel. – 4. Csonton alkalmazva a karcolt díszítés a hortobágyi pásztorkészségek sallangjain lógó, csontból faragott gyöngyöknek, a kupáncsoknak állandó dísze. A mintázat igen archaikus jellegű, mértanias vonalháló. Előfordul karcolt díszítés a csont gatyamadzaghúzókon és a szarufésűkön is. – 5. A fakéregből készült sótartókon ( kéregdíszítés) a karcolt díszítés volt az egyik alkalmas felületdíszítő mód, különösen Erdélyből ismertek igen finoman díszített példányok. – 6. Fémen Mo.-on a karcolt díszítés meglehetősen ritka ( fémmunka, ékszer). – 7. Fatárgyakon a 19. sz. elején nyomatok hatására városi műhelyek hozzák divatba a karcolt díszítést mángorlón, borotvatokon alkalmazva. Témájuk betyárhistóriák, szerelmes párok stb. Ehhez hosszú feliratok is járulnak. Ezt a 19. sz. derekától az emberábrázolásos és ornamentális, főleg pásztorfaragók által gyakorolt karcolt díszítés váltja fel. Leginkább a D-Dunántúlon ível magasba, legjelesebb mestere Hodó Mihály. A karcolt díszítést főként kisebb tárgyakon alkalmazták, mint tükrös, gyufatartó, vetélő, guzsaly. A karcolt díszítést színezőanyaggal volt szokás bedörzsölni, leginkább olajos faszénnel, faggyúval kevert puskaporral, kalapzsírral stb. Így az ábra letisztítás után élesen kirajzolódik (vakvirág, mocsokvirág). Ritkábban színes festéket is használtak a bedörzsölésre. Gyakori volt a karcolt díszítés határolta felület választóvízzel (salétromsavval) való maratása, ez sárga-barna színezést adott. Festették esetleg bürök főzetével, börzsönnyel vagy vegytintával is. – 8. A kobakon a tökhéj vékony volta miatt a karcolt díszítés az egyetlen alkalmas díszítésmód. Nagyobb igényű karcolt díszítés, a balkáni hasonló karcolt díszítésekhez kapcsolódva, a D-Dunántúlon alakult ki, ez többnyire a felület egészét beborítja. Foltokban ezt is választóvízzel színezték. A fatárgyak karcolt díszítésének hatására a kobakokon is kibontakozott a figurális díszítés. – Irod. Madarassy László: Művészkedő magyar pásztorok (Bp., 1935); Igaz Mária–Kresz Mária: A népi cserépedények szakterminológiája (Népr. Ért., 1965); Manga János: Magyar pásztorfaragások (Bp., 19722).

Karcolt és spanyolozással díszített sótartó részlete (D-Dunántúl) Bp. Néprajzi Múzeum

Tükrös karcolt díszítéssel (Sopron m.) Sopron, Liszt Ferenc Múzeum

Tükrös, felső lapja férfi- és nőalakkal. Hodó Mihály munkája (D-Dunántúl)

Szaru sótartó oldalrészlete kanászábrázolással (D-Dunántúl)

Kürt részlete (Felső-Tiszavidék) Bp. Néprajzi Múzeum

Borotvatok (Hodó Mihály munkája, Baranya m.) Pécs, Janus Pannonius Múzeum
K. Csilléry Klára

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages