kallómalom, kalló

Full text search

kallómalom, kalló: a gyapjúszövet anyagok nedves állapotban való mechanikai tömörítésére szolgáló, vízi energiával működő gép, amely a vízikerék forgó mozgását egy erős emelő, lendítő karokkal felszerelt tüskés főtengely segítségével súlyos ütőfejek ritmikus felemelésére, ill. leejtésére hasznosította. Az ütőfejek a nedves szövetet tartalmazó vályúba zuhantak. Előfordult, hogy az ütőfejeket rugalmas nyelekre szerelték, hogy az ütés erejét fokozzák. Lényegében ugyanezért készítettek ún. lengő kalapácsos ütőfejű kallót is, ezeken a függőlegesen álló, oldalirányban kimozduló, de rugalmas nyélre felszerelt ütőszerkezet verte a tömörítésre betett anyagot. A súlyos ütőbot az alatta levő vályúban nedvesen tartott (állandóan locsolt) gyapjúszövetet folyamatosan döngöli. Ettől a gyapjúszálak összezsugorodnak, a szövet széltében-hosszában összemegy, egyszersmind vastagabb, tömöttebb lesz. A forgó tüskés tengelyre egy sorban több (4–8) ütőbotot is ráállítanak, így egyszerre több türet posztót tudnak kallózni, kallani. – A kallómalom ókori technikai ismeretekre támaszkodva a 9. sz.-ban az alpesi német területen alakult ki, és a 11. sz.-ra a német vidékeken már szélesen elterjedt a gyapjúszövet sűrítésére. A Kárpát-medencében feltehetően a Felföldre és Erdélybe a 12–13. sz.-ban csoportosan és szervezetten betelepített németek után került. Gyapjúszövetek malomban való kallózásáról egy 1205–1218 közötti, Sopron környéki latin leírás tudósít. A kall ige ismeretlen eredetű, első előfordulása ’posztókalló’ értelemben 1340-ből való. A kallás folyóvízben, a zuhogó alá állított kallókádban történt. A nemezszerűen tömör posztóféleségnek a ruházatban, lakáskultúrában betöltött nagy szerepe miatt a kallómalmok országosan – főleg a Felföldön és Erdélyben – elterjedtek voltak. A kellő vízi energiával nem rendelkező posztószövő központok messze vidékeken hoztak létre kallómalmokat. Pl. a debreceni gubások, szűrposztókészítők a Bükk hegységben, a Zempléni-hegyekben tartottak kallómalmokat. A nagyobb településekben, ahol kellő mennyiségű és kellő energiájú víz állt rendelkezésre, egyéb malomtípusok mellett is mindig létesült. Voltak völgyek, ahol tucatjával álltak egymás mellett a kallómalmok. Erre példát adhat Gyöngyös városa, ahol 20 kallómalom állott, Egerben a 18. sz.-ban 16 működött. Egykori elterjedettségükre jellemző, hogy csak Erdélyben 1839-ben 415 kalló- és ványolóberendezést üzemeltettek. A 19. sz. végén, századunk elején a gyáripari termékek hatására néhány archaikus, népviseleti körzet igényeit kielégítő üzemen vagy üzemcsoporton kívül nagy tömegben szüntették meg működésüket. – Épületeik a lomozó malmokhoz ( lomozómalom) hasonlóan gondosan készültek. A belső berendezésüket a bentfoglalt ványolók miatt is vízmelegítő katlanok egészítették ki, valamint a kalláshoz szükséges nedvesítő víz bevezetésére is szükség volt. A kallómalom épületét gerendavázas, deszkaoldalú falakkal vagy tégla-, kőfalazatokkal építették. ( még: patakmalom) A kallómalommal végzett műveletet Erdélyben ványolásnak nevezik. – Irod. Lambrecht Kálmán: A magyar malmok könyve (Bp., 1914); Haáz Ferenc Rezső: A székely ványoló (Népr. Ért., 1931); N. Bartha Károly: A cserge készítése az udvarhelymegyei Bágyon (Népr. Ért., 1932); Pongrácz Pál: Kallómalmok (Technikatörténeti Szle, 1963); Pongrácz Pál: Régi malomépítészet (Bp., 1967).

A ványolómalom belseje (Lövéte, v. Udvarhely m.)

A hajtótengely, a ványolóbot és a vályú (göbölyű és vályúcsorgó) keresztmetszete

A ványolómalom hajtótengelye, a vízikerék folytatása (Lövéte, v. Udvarhely m.)

A szárító

A húzató

A ványoló alaprajza

Mestermalom (Pápa, Veszprém m.)
Filep AntalSzolnoky Lajos

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages