igazmondó juhász, az, Mátyás király aranyszőrű báránya

Full text search

igazmondó juhász, az, Mátyás király aranyszőrű báránya: didaktikus novellamese. Cselekménye: Mátyás királynak (egy királynak, uraságnak) van egy aranyszőrű báránya és egy igazmondó juhásza. A szomszéd burkus király (uraság) fogadást ajánl: bebizonyítja, hogy a juhász nem mindig mond igazat. Az aranyszőrű bárányt akarja elcsalni, s a juhászt ezzel hazugságra kényszeríteni. A csel sikerül is, de nem a fogadást ajánló szomszédnak, hanem leányának, aki magát adja a bárányért cserébe. A juhász útnak indul, hogy bevallja gazdájának tettét. Útközben többször földbe szúrja a botját, ráteríti a subáját, s az így megszemélyesített „király”-nak próbahazugságokat mond el. Ezek azonban saját maga előtt is rendkívül nevetségesnek tűnnek. A király színe előtt, a szomszéd király és annak leánya jelenlétében bevallja, hogy az aranyszőrű bárányt elcserélte egy fekete szőrűre – a királykisasszonyra. Elnyeri feleségül (AaTh 889). Az egész magyar nyelvterületen ismert mese. Elsődleges forrása a Gesta Romanorum, 19. sz.-i forrása pedig Erdélyi János Abony tájékáról származó szövege, amely Benedek Elek feldolgozásában sűrűn szerepelt iskoláskönyveinkben és meséskönyveinkben. A szóbeliségből 6 változata ismeretes, ebből 4 az Erdélyi–Benedek-féle változat származéka. Az Erdélyi–Benedek-féle szövegnek hazai német származékáról is tudunk. A típus Európában közismert, első előfordulása egy 13. sz.-i cambridge-i latin nyelvű szöveg, a Gesta Romanorum mellett (14. sz.) Straparola (16. sz.) gyűjteményében is szerepel. Több ízben készült a meséből népi színjáték ( népi színjátszás). A bot mint egy meghatározott személy képviselője szerepel egy buddhista szövegben is. – Irod. Binder Jenő: Megjegyzések „A Gesta Romanorum hatása a magyar népköltészetre” c. dolgozathoz (Ethn., 1892); Katona Lajos: Az igazmondó juhász (Irodalmi tanulmányok, I–II., Bp., 1912); Loschdorfer Anna: Veszprém megyei népmesék (Ethn., 1936); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I–II., Pécs, 1957); Liungman, W.: Die schwedischen Volksmärchen (Berlin, 1961); Tubach, F. C.: Index exemplorum (FFC 204. Helsinki, 1969).
Kovács Ágnes

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages