gyermekgyilkos leányanya

Full text search

gyermekgyilkos leányanya: új stílusú ballada néhány archaikus kifejezési formával. Az egész magyar nyelvterületen ismert, rendkívül népszerű. Három altípusát ismerjük: a) a főhős, Szabó Vilma, Bereg Náni, Uti Mari stb. titokban erdőn megszüli gyermekét. Észreveszik. Bemegy a kocsmába mulatni. Zsandárok jönnek érte, kérdik, hová tette a gyermekeit. A sztereotíp válaszformula szerint:
Egyet tettem diófa tövibe
Másikat a Duna fenekibe
Harmadiknak most vagyok gyilkosa...
Börtönbe menve szeretőjét hibáztatja. A legtöbb változat moralizálással zárul. Motívumai közül a kocsmajelenet és a zsandárokkal való beszélgetés, ill. börtönbe indulás rokon a betyárballadák formakincsével. Népszerűségét ponyvafüzetben megjelent változatai és ennek alapján írt népies történetek ( história) fokozták. Moldvában feljegyzett változatok szerint az anya gyermekével együtt magát is megöli. b) Erdélyben és főként Moldvában ismert altípus szerint Szabó Erzsi leányanya titkon szült gyermekét összevágta. A királyfi ezt észreveszi és a leányt elfogatja, börtönbe vetteti. A börtönben álmot lát, ami halálát jelenti. Anyja és apja elmennek a királyhoz kegyelmet kérni, de az elutasítja mondvan: „Az nem édesanya, ki megöli fiát! Szenvedjen ő ea más halálért egy halált!” Mire bátyja a börtönhöz ér, a leány halott. Az anyja jajszavára újból a király morális ítélete a válasz. A halált jelző álommotívum és a rabénekekre emlékeztető panasz a ballada archaikus elemei. Szövegtípusa az előzőtől független fejlődést mutat, annál sokkal archaikusabb. Itt a sztereotíp formulák szó szerinti egyezést mutatnak. c) Gyermekgyilkossággal vádolt lány, Szabó Orsika ballada invariáns. Eszerint három királybíró ítélkezik a leány felett, akiről egyik azt állítja, hogy gyermekét „csihánba aprítá, s a disznóknak adá”, amiért tövissel telt gödörbe élve eltemetik. Panaszában elátkozza a bírót, mert „ott van a gyerek, de halva született”. Megbizonyosodnak a leány szavának igazáról, kiveszik a sírból, de akkor már halott. Leányokat intő moralizálás zárja a balladát. Stílus- és szemléletbeli egyedisége miatt kétséges a szöveg népi eredete. – Az európai balladaköltészetben általánosan ismert a ballada. Balladánk legközelebbi rokonait a cseh, szlovén és más szomszéd nép szájhagyományában találjuk. A német, angol, dán balladában gyakorta szerepel természetfeletti lény (ördög, isten, szentek), aki megbünteti a gyilkosságot. A lengyel rokon témájú balladát pokolba vitt lányként ismerjük. A német ballada tragikumát fokozza, hogy az esküvőn derül fény a lány tettére. Más variánsokban gyilkossági szándékról van szó, és mint gyermekét elhagyó anya bűnhődik a hős. ( még: kegyetlen anya) – Irod. Kumer, Z.: Balada o nevesti detomorilki (Ljubljana, 1963); Vargyas Lajos: Researches into the Mediaeval History of Folk Ballad (Bp., 1967); Sramkova, M.: Katalog... (Praha, 1970).
Kriza Ildikó

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages