esztenaközösség

Full text search

esztenaközösség: juhtartó gazdák társulása, amely közös esztenát létesít, ill. működtet. Hagyományos termelési szövetkezet, az ún. autonóm gazdasági közösségek egyik, Erdélyben általánosan elterjedt változata. Az állattartó gazdatársulások a gazdaságok egyik sajátos típusa, alfaja. Az esztenaközösség gazdasági feladata – a gazdaságoknál írtakon túlmenően –, hogy a közös (egyéni tulajdonban levő állatokból egyesített) fejőnyáj tejének feldolgozását és a tejtermékeken való osztozást is szabályozza. Ebben különbözik az alföldi nem fejős nyájak szállásgazdasági tartására létesült gazdaságoktól, de az alföldi hagyományos fejőnyáj-társaságoktól is; az Alföldön ugyanis a fejőnyájakat rendszerint a települések közelében fejték meg, s a tejet nem a szálláson dolgozták fel, hanem bevitték a soros gazdához, s ott a háztartásban került feldolgozásra. Az erdélyi esztenaközösségek számára azonban a legfontosabb közösségi szabályozást igénylő kérdés a tej vagy tejtermékek elosztása volt, s az esztenákat, ill. esztenaközösségeket eszerint is különböztették meg, a bonyolult lokális elosztási rendszerek szintén lokális megnevezései szerint (pl. derék-, szer-, mértékes esztena). Az esztenaközösségek általában fogadott pásztorral végeztették a legeltetést és a tejfeldolgozást, helyenként különböző mértékben azonban a gazdák is kivették részüket a tejfeldolgozásból, különösen a szeresztena rendszerénél. Az esztenaközösség egészének vagy kiküldött bizottságának felügyelete mellett történt a juhok szezoneleji próbafejése, amelynek eredményétől függött a termékekben való részesedés mértéke. Az esztenaközösségnek kellett biztosítania a tejfeldolgozás eszközkészletét és az esztenaházat is. Az esztenaközösségek (Székelyföldön: társaság, gazdaság, juhnyájgazdaság, cimboraság, cimboraszer; tagjai: esztenás társ, tag, cimbora, gazda) egyik tagjukat vezető gazdának választották (főgazda, esztenabíró, majorbíró), aki kifelé és a pásztorok felé az esztenaközösséget képviselte. Az esztenaközösségek szükség szerint gyűléseket tartottak (juhgyűlés, majorsággyűlés), amelyen minden tag részt vett. Egy-egy községben szükség szerinti számban voltak esztenaközösségek; néhol a falu hagyományos közigazgatási egységei (tízes) szerint – s ilyenkor az esztenaközösség ügyeit azon tízesgyűlés intézte –, másutt a falu települési egységei szerint (alszeg, felszeg) jöttek létre, kivételesen erősebb rokonsági hangsúllyal (Szentegyházasfalu a Hargitán), de mindig egy falun belüliek tartoztak egy esztenaközösségbe. – A havasi esztenákon kívüli esztenáknál – tehát a Székelyföldön, régebben a nyomásos forgórendszerű szántóhatáron levő esztenáknál, a Mezőségen pedig általában – az esztenázás idénye egyidejű volt a kosarazáséval. E helyeken az esztenaközösség szabályozta a kosarazás elosztását is, ami működésében, a tisztségviselők megnevezéseiben stb. is kifejezésre jutott. Gyergyóban voltak tehénesztenák is, ezek a 20. sz. kezdete táján keletkeztek csak a juhesztenák mintájára, azok szókincsével; esztenaközösségek azonban ezzel kapcsolatban nem épültek ki, mert a tehénesztenákat vállalkozó típusú bácsok létesítették, akik az egyes állattulajdonosokkal egyénileg egyeztek meg. – Irod. Kós Károly: A kalotaszegi kosarazó juhászat (Miscellanea Ethnographica, Erdélyi Néprajzi Tanulm., szerk. Gunda Béla, Kolozsvár, 1947); Földes László: Esztena und Esztena Genossenschaft bei den Szeklern (Viehzucht und Hirtenleben, in Ostmitteleuropa, Bp., 1961); Beiträge zur Frage der Esztena Genossenschaften (Melkengenossenschaften) in der Siebenbürger Heide (Viehzucht und Hirtenleben, szerk. Földes László, K. Kovács László, Gunda Béla, Belényesy Márta, Bp., 1961).
Földes László

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages