besenyők

Full text search

besenyők: a török nyelvcsalád kipcsak nyelvet beszélő népe. A 9. sz. elején Ny-Szibéria Urál-környéki területén hoztak létre erős törzsszövetséget, amelyben iráni és ún. erdei finnugor törzsek is részt vettek. Nevük pecsenek változata egyes ugor nyelvjárásokban erdei emberek jelentéssel is megőrződött. A 9. sz. végén az oguzok, kipcsakok nyomására Ny-ra települtek, szállásterületük elérte a Prut folyót is, így közvetve előidézőivé váltak a magyarság Kárpát-medencebeli honfoglalásának. Súlyos harcokat vívtak a kialakuló kijevi orosz állammal is a 9. sz. végétől. 993-ból a keleti besenyőket sikerült a kijevi fejedelmeknek szolgálatuk alá kényszeríteni. A nyugati besenyők viszont a Balkán irányába vezettek hadjáratot. 1036-ban a Kijev ellen küzdő besenyőket döntő vereség érte, ennek következtében a Duna vonalától D-re telepedtek le a mai Bulgáriában. A Bizánci Császárság ellen viselt hadjárataiknak 1091-ben vetett véget katasztrofális vereségük. Nagyobb csoportjaik a bolgár román nép közé olvadtak be. Hazánkba több alkalommal telepedtek be kisebb-nagyobb csoportjaik. A 11. sz.-ban Mo.-on hozzávetőlegesen 150 településre lehet becsülni a besenyők közösségeit. Úttörőkként vagy a Ny-i határövezet határőreiként a királyi birtokokon települtek meg. Kiváltságaik azonban viszonylag rövid idő alatt elenyésztek, területi jogi autonómiát nem alakítottak ki maguknak. Feudalizációjuk során a 14. sz. közepéig beolvadtak környezetük népességébe. – Irod. Györffy György: Besenyők és magyarok (Kőrösi Csoma Archívum, 1939).
Vass Előd

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages