őztestvér, az

Full text search

őztestvér, az: K- és Közép-Európában különösen népszerű tündérmese. Cselekménye: özvegyember, kinek egy kisfia és egy kisleánya (vagy két kisleánya) van, feleségül vesz egy özvegyasszonyt. A mostoha a gyerekek életére tör (vagy éhínség idején szegény asszony félmellét vagy combjának egy darabját főzi meg a férjének). Rájönnek, hogy jóízű az emberhús, elhatározzák, hogy gyermekeiket fogják megenni. Megállapodnak abban, hogy mikor az anya fésüli a kisleányt, elvágja majd a nyakát. A gyermekek kihallgatják a szülők beszédét, és eltervezik, hogy a kisfiú kikapja nénje kezéből a szalagot, a kisleány üldözőbe veszi. Elmenekülnek. Gyakran mágikus tárgyakat dobnak maguk mögé (AaTh 313H*). Erdőbe érnek, a fiú őznyomból iszik, és őzzé változik (előtte gyakran oroszlán- és farkasnyomból is akar inni, ettől azonban nénje megóvaj: vö. Grimm változatát). A lány szénakazalban, egy fa tetején, erdei kunyhóban húzódik meg. A királyfi vadászat közben rátalál, felajánlja, hogy magával viszi kastélyába, mint feleségét (mint első szobalányát). A lány hajlandó vele menni, ha az őzecskét is magával viheti (nem hajlandó leszállni a fáról. Kastélybeli öregasszony, boszorkány lecsalja, úgy, hogy a fa alatt rosszul szitál, dagaszt, vagy kés fokával akarja elvágni egy tyúk nyakát). A királyné férje távollétében aranyhajú fiút szül. Vetélytársnője (annak boszorkány anyja) vízbe dobja, s maga fekszik a helyébe. A királyné aranykacsává változik (elnyeli egy cethal). Éjszakánként feljár vagy az őztestvér leviszi hozzá a királyfit, Királyfia Kis Miklóskát szoptatni. Az álkirályné az őztestvér életére tör. A király inasa (maga a király) meglesi az éjszakai jelenetet, s nem engedi feleségét kacsává visszaváltozni. Az álkirálynét és anyját a ló farka után kötik (AaTh 450). A magyar változatok nagy része – cselekményük hasonlósága ellenére – nem az ismert Grimm mese származéka. Eldöntetlen, hogy a típus írásbeli vagy szóbeli úton terjedt-e el nálunk. A kannibalisztikus kezdőmotívumú redakció, mely a magyar nyelvterület északi részén általános, a szláv és skandináv változatokkal mutat rokonságot, a gonosz mostoháról szóló kezdőmotívum közép-európai, a két leánytestvérről szóló redakció és azok a változatok, melyekben a leány fára menekül s úgy csalogatják le, a balkáni anyaggal hozható kapcsolatba. A mese Ny-Európában kevéssé népszerű, a Mediterraneumban viszont Dégh Linda feltevése szerint, már első megjelenése előtt (Basile: Pentamerone) ismert lehetett a szájhagyományban. W. Liungman különösen a kisázsiai változatok szépségét dicséri. Az őztestvér meséje a gyöngyöt síró, rózsát nevető leány (AaTh 403A); a nádlányok (AaTh 408), a hét (három, kilenc, tizenkét) holló (AaTh 451), valamint az aranyhajú ikrek (AaTh 707), a csonkakezű leány (AaTh 708) és Szűz Mária keresztleánya (AaTh 710) típusok családjába tartozik ( alakváltozás). A témakör az üldözött hősnő szenvedései, a gyakori dal- és versbetétek miatt különösen női mesemondóink körében kedvelt. – Irod. Eberhard, W.–Boratav, P. N.: Typen türkischer Volksmärchen (Wiesbaden, 1953); Dégh Linda: Kakasdi népmesék (I., Bp., 1955; UMNGy, VIII.); Liungman, W.: Die schwedischen Volksmärchen (Berlin, 1961); Pomeranceva, E.: Russische Volksmärchen (Berlin, 1966); Béres András: Rozsályi népmesék (Bp., 1967; UMNGy, XII.).
Kovács Ágnes

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages