Deuteronomista történetírás

Full text search

Deuteronomista történetírás ÓSZ-i írásmagyarázati elmélet. Kiindulópontja az a feltételezés, hogy a JÓSIÁS király idejében megtalált törvénykönyv (2Kir 22,8kk) azonos az 5Móz-ével (Deuteronomium), pontosabban annak egy részével, mivel a király által végrehajtott reformok (2Kir 23) azoknak a rendelkezéseknek a végrehajtásai, amennyiben ez a könyv különbözik az előző négy könyvben található kultuszi rendelkezésektől.
Az 5Móz - tudományos nevén Deuteronomium - eszerint valamikor Samária eleste (722) és a megtalálás (621) között keletkezett (ld. MÓZES ÖT KÖNYVE). A törvények újra áttekintésével egyúttal magyarázatot keres Izráel bukására. Az ő szellemében dolgoztak aztán azok a történetírók (ezért deuteronomista), akik Júda fogságravitele után áttekintették Izráel és Júda egész történetét úgy, hogy közben a bukás okait keresték.
Tudvalévő, hogy Izráel történeti könyveit az eseményekről szóló hagyomány felhasználásával, de jóval az események után írták. Erre utalnak olyan megjegyzések, hogy valami a »mai« napig (= a megírás napjáig) úgy van (Józs 7,26; 8,29 stb.). A késői megíró bizonyos határok közt válogatta, rendszerezte, magyarázó szempontokkal látta el az általa feldolgozott hagyományt. A Józs, Bír, Kir-ban található anyag ilyen végső formába öntése a deuteronomista történetírás. Ez teológiai szempontból követi végig Izráel történetét. a) A Józs-ban abból a szempontból csoportosítja a honfoglalásra vonatkozó anyagot, hogyan könnyítette meg Isten ezt a nehéz feladatot népe számára, eközben milyen csodák által dicsőítette meg magát. Hogy más szempontból is föl lehet dolgozni ezt az anyagot, azt mutatja a Bír 1-2. fej., vö. HONFOGLALÁS. Isten mindezt egész Izráelért tette - még ha megtudjuk is, hogy mennyi részvállalkozásra töredezett szét (Bír 1,2). Isten mindezzel ígéreteit teljesítette és nyugalmat adott népének (Józs 1,13.15; 11,23; 21,43-45; 22,4; 23,1). b) A bírák korának hőstetteiről, hőseiről szóló történeteket is ez a történetírás formálta egységes egésszé: Izráel népe elhagyja az Urat, ezért Isten megbünteti őket azzal, hogy elnyomja őket egy idegen nép: Izráel megbánja bűnét, az Úrhoz kiált, Isten pedig egy bírát támaszt, aki megszabadítja a népet. Utána Izráel megint elhagyja az Urat és kezdődik minden elölről (Bír 2,11kk). Ezek a bírák rendszerint 40 évig ítélték Izráelt.
Bemutatja ennek a kornak a veszélyeit: Gedeon után kísérlet történik dinasztia alapítására (Bír 9), vagyis annak az alapelvnek az elhagyására, hogy mindig közvetlenül az Isten által adott vezető vezesse a népet (Theokrácia) (8,27). Sámsont erkölcsi fegyelmezetlensége ítéli meg. 20 évig volt Izráel bírája (16,30k). c) A Deuteronomium fő sajátossága és újsága a kultusz centralizációja. A Kir annak alapján ítéli meg a királyokat, hogy tűrték-e az áldozóhalmok használatát. Izráel királyait mind elítéli - természetes, hiszen ők mindnyájan elszakadtak Jeruzsálemtől -, különbség mindössze a rosszallás mértékében van. Júda királyai közül csak EZÉKIÁS és JÓSIÁS részesül dicséretben, a többiek egy részét csak feltételesen dicséri meg, a másik részt elítéli. Ezen túl is aszerint ítéli meg a királyokat, s aszerint részletezi tevékenységüket, hogy ragaszkodtak-e - népük javára - az Úr törvényéhez (2Kir 23,25). A Deuteronomium hangsúlyozza: a törvény megtartása: élet, meg nem tartása: pusztulás (5Móz 32,47; 18,15kk). Ez teljesedett be Izráelen és Júdán - az utóbbin később, mert valamivel több volt történelmében az engedelmesség.
CP

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages