HIVTELEN
HIVTELEN, (hi-v-telen) mn. tt. hivtelen-t, tb. ~ěk. Általán am. hűségtelen, azon különbséggel, hogy hivtelen lehet valaki gonosz szándék és törvénysértés nélkül is, hivségtelen pedig nem, p. o. aki véleményét alapos okoknál fogva megváltoztatja, véleményéhez ugyan hivtelen, de nem hivségtelen. Határozóul am. hivtelenül.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
