ApCsel 21

Full text search

ApCsel 21
ApCsel 21.1
Miután elváltunk tőlük, kifutottunk a tengerre, és egyenes irányban haladva Kószba értünk, másnap meg Roduszba és onnét Patarába.
ApCsel 21.2
Találtunk egy Föníciába menő hajót, átszálltunk rá, és továbbhajóztunk.
ApCsel 21.3
Láttuk Ciprust, de bal felől elkerültük, hogy Szíriába hajózzunk. Tíruszban értünk kikötőbe, itt kellett a hajónak a rakományát kitennie.
ApCsel 21.4
Megkerestük a tanítványokat, és egy hétig náluk maradtunk. Ezek a Szentlélek sugallatára azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.
ApCsel 21.5
Amikor ezeknek a napoknak az elmúltával útnak indultunk, mind elkísértek minket feleségestül és gyerekestül egészen a város határáig. A tengerparton letérdeltünk és imádkoztunk.
ApCsel 21.6
Majd búcsút vettünk egymástól, mi hajóra szálltunk, ők meg hazatértek.
ApCsel 21.7
Hajóutunk végén Tíruszból Ptolemaiszba mentünk, üdvözöltük a testvéreket, és egy napig ott maradtunk náluk.
ApCsel 21.8
Másnap folytattuk utunkat, és Cezáreába értünk. Itt betértünk Fülöp evangélistának, a hét közül az egyik diakónusnak a házába, és nála szálltunk meg.
ApCsel 21.9
Fülöpnek volt négy prófétáló tehetséggel megáldott lánya, akik szüzek voltak.
ApCsel 21.10
Már eltöltöttünk nála néhány napot, amikor Júdeából egy Agábusz nevű próféta érkezett.
ApCsel 21.11
Odajött, elvette Pál övét, és összekötözte vele kezét, lábát, s így szólt: „Ezt üzeni a Szentlélek: Azt a férfit, akié ez az öv, a zsidók így kötözik majd meg Jeruzsálemben és kiszolgáltatják a pogányoknak.”
ApCsel 21.12
Ezt hallva arra kértük mi is, az odavalók is, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.
ApCsel 21.13
De Pál így válaszolt: „Miért sírtok és miért okoztok szomorúságot szívemnek? Készen vagyok rá, hogy Jeruzsálemben nemcsak a bilincseket, hanem a halált is elszenvedjem Urunk Jézus ügyéért.”
ApCsel 21.14
Minthogy nem tudtuk lebeszélni, belenyugodtunk. „Teljesedjen az Úr akarata!” - mondtuk.
ApCsel 21.15
Néhány nap múlva nekikészülődtünk, és fölmentünk Jeruzsálembe.
ApCsel 21.16
Velünk tartott egypár cezáreai tanítvány is, ezek elvezettek minket egy régi ciprusi tanítványhoz, Mnázonhoz, hogy nála szálljunk meg.
ApCsel 21.17
Amikor megérkeztünk Jeruzsálembe, a testvérek örömmel fogadtak minket.
ApCsel 21.18
Másnap Pál velünk együtt ellátogatott Jakabhoz. A presbiterek is mind egybegyűltek.
ApCsel 21.19
Üdvözölte őket, aztán sorjában elbeszélte, mi mindent tett az Isten a pogányok között szolgálata által.
ApCsel 21.20
Azután, hogy meghallgatták, magasztalták az Istent, őhozzá meg így szóltak: „Látod, testvér, hány ezren vannak a zsidók között, akik megtértek, de azért buzgón tartják a törvényt.
ApCsel 21.21
Felőled viszont azt hallották, hogy arra tanítod a pogányok közt élő zsidókat, pártoljanak el Mózestől, azt mondván nekik, hogy ne metéltessék körül a gyerekeket, s ne éljenek a szokások szerint.
ApCsel 21.22
Mi hát a teendő? [Összecsődülnek, mihelyt] tudomást szereznek megérkezésedről.
ApCsel 21.23
Fogadd hát meg tanácsunkat. Van itt nálunk négy férfi, akik fogadalmat tettek.
ApCsel 21.24
Vedd ezeket magad mellé, végezd el velük a tisztulási szertartást, és fizess értük, hogy megnyíratkozzanak. Így mindenki megtudja, hogy nem igaz, amit felőled híreszteltek, hisz te magad is eleget teszel a törvénynek, és szerinte élsz.
ApCsel 21.25
Ami pedig a pogányságból megtért hívőket illeti, mi levélben közöltük velük határozatunkat, hogy tartózkodjanak a bálványoknak áldozott hústól, a vértől, a fojtott állattól és a paráznaságtól.”
ApCsel 21.26
Pál maga mellé vette a férfiakat, elvégezte velük a tisztulási szertartást, aztán másnap bement a templomba, és jelentette, hogy eltelt a megtisztulás ideje, amikor is mindegyikükért be kellett mutatni az áldozatot.
ApCsel 21.27
Amikor a hét nap már a vége felé járt, az ázsiai zsidók meglátták (Pált) a templomban, s felizgatták a tömeget. Kezet vetettek rá, és elkezdtek kiabálni:
ApCsel 21.28
„Izraelita férfiak, segítsetek! Ez az ember mindenütt a nép, a törvény és a szent hely ellen tanít. Még pogányokat is hozott a templomba, és megfertőzte ezt a szent helyet.”
ApCsel 21.29
Mert előzőleg látták vele a városban az efezusi Trofimuszt, s azt gondolták, hogy a templomba is őt vitte magával.
ApCsel 21.30
Az egész város felbolydult, összeszaladt az egész nép. Megragadták Pált, kihurcolták a templomból, a kapukat pedig gyorsan bezárták.
ApCsel 21.31
Már-már azon voltak, hogy megölik, amikor a helyőrség ezredesének hírül vitték, hogy egész Jeruzsálem fellázadt.
ApCsel 21.32
Katonákat és tiszteket vett maga mellé, s máris ott termett. Amikor meglátták az ezredest és a katonákat, abbahagyták Pál ütlegelését.
ApCsel 21.33
Ekkor odalépett az ezredes, elfogatta és két lánccal megbilincseltette, aztán megkérdezte, hogy kicsoda és mit csinált.
ApCsel 21.34
A tömegből mindenki kiabált. Mivel a lárma miatt nem tudott megállapítani semmi biztosat, parancsot adott, hogy vigyék a várba.
ApCsel 21.35
A lépcsőkhöz érve vinniük kellett a katonáknak, mert a nép erőszakoskodott.
ApCsel 21.36
Az egész tömeg utána tódult ugyanis, és ordítozott: „Halál rá!”
ApCsel 21.37
Már épp be akarták vinni a várba, amikor Pál megszólította az ezredest: „Szabad valamit mondanom neked?” „Te tudsz görögül? - kérdezte. -
ApCsel 21.38
Hát nem az az egyiptomi vagy, aki nemrégiben fölkelést szított, és négyezer szikárius férfit kivezetett a pusztába?”
ApCsel 21.39
„Én zsidó vagyok - felelte Pál -, Tarzuszból származom, a híres kilikiai városnak vagyok a polgára. Kérlek, engedd meg, hogy szóljak a néphez.”
ApCsel 21.40
Amikor megadta neki az engedélyt, Pál odaállt a lépcsőre, és kezével intett a népnek. Erre mély csend lett, ő pedig héber nyelven elkezdett beszélni.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages