Mt 17
Mt 17
Mt 17.1
Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre.
Mt 17.2
Ott elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény.
Mt 17.3
S íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele.
Mt 17.4
Péter erre így szólt Jézushoz: „Uram, jó itt nekünk! Ha akarod, csinálok ide három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek.”
Mt 17.5
Amíg beszélt, hirtelen fényes felhő borult rájuk, s a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!”
Mt 17.6
Ennek hallatára a tanítványok arcra borultak, s igen megrémültek.
Mt 17.7
Jézus odalépett hozzájuk és megérintette őket: „Keljetek fel, ne féljetek!”
Mt 17.8
Amikor tekintetüket fölemelték, nem láttak senkit, csak egyedül Jézust.
Mt 17.9
A hegyről lefelé jövet Jézus rájuk parancsolt: „Ne szóljatok a látomásról senkinek, amíg az Emberfia föl nem támad a halálból!”
Mt 17.10
A tanítványok megkérdezték: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?”
Mt 17.11
Így felelt: „Illés ugyan eljön és helyreállít mindent.
Mt 17.12
Csakhogy én azt mondom nektek: Illés már eljött, de nem ismerték fel, úgy bántak vele, ahogy akartak. Így szenved majd tőlük az Emberfia is.”
Mt 17.13
Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.
Mt 17.14
Amikor visszaértek a néphez, odalépett hozzá egy ember, térdre hullott előtte,
Mt 17.15
s kérte: „Uram, könyörülj fiamon! Holdkóros szegény és sokat szenved. Hol tűzbe esik, hol meg vízbe.
Mt 17.16
Elhoztam tanítványaidhoz, de ők nem tudták meggyógyítani.”
Mt 17.17
Jézus így válaszolt: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide!”
Mt 17.18
Jézus ráparancsolt, s a gonosz lélek kiment belőle. A gyerek azonnal meggyógyult.
Mt 17.19
Amikor egyedül volt, odamentek Jézushoz a tanítványok és megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?”
Mt 17.20
Ezt felelte: „Mert gyenge a hitetek. Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! - odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen.
Mt 17.21
Mindamellett ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel.”
Mt 17.22
Amikor együtt jártak-keltek Galileában, Jézus ezt mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják.
Mt 17.23
Megölik, de harmadnap feltámad.” Erre igen elszomorodtak.
Mt 17.24
Amikor Kafarnaumba értek, odamentek Péterhez az adószedők és megkérdezték: „Mesteretek nem fizet templomadót?”
Mt 17.25
„De igen” - felelte. Amikor hazaért, Jézus megelőzte a kérdéssel: „Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kitől szednek vámot és adót, a fiaiktól vagy az idegenektől?”
Mt 17.26
„Az idegenektől” - válaszolta. Jézus így folytatta: „A fiak tehát mentesek alóla.
Mt 17.27
De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj ki a tóra, vess horgot, és az első halat, amely ráakad, húzd ki! Nyisd ki a száját, találsz benne egy sztátért. Vedd ki és add nekik oda értem és érted!”
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
