Kiv 9

Full text search

Kiv 9
Kiv 9.1
Ezután az Úr így szólt Mózeshez: „Menj a fáraóhoz és mondd meg neki: ezt üzeni az Úr, a héberek Istene: engedd szabadon népemet, hogy áldozatot mutasson be nekem.
Kiv 9.2
Ha nem engeded el, hanem továbbra is fogva tartod,
Kiv 9.3
akkor az Úr keze, mint pusztító járvány, ránehezedik nyájaidra, amelyek a mezőn vannak: a lovakra, a szamarakra, a tevékre, a szarvasmarhákra és a juhokra.
Kiv 9.4
De az Úr megkülönbözteti az izraeliták állatait az egyiptomiak állataitól. Az izraelitákéból egy sem vész el.”
Kiv 9.5
Az Úr az időt is meghatározta; ezt mondta: „Holnap hozza ezt az Úr az országra.”
Kiv 9.6
Másnap az Úr meg is tette. Az egyiptomiak minden állata elpusztult, de az izraeliták állatai közül egy sem hullott el.
Kiv 9.7
A fáraó ellenőriztette a dolgot: az izraeliták nyájaiból valóban egy sem pusztult el. A fáraó ennek ellenére megátalkodott és nem bocsátotta el a népet.
Kiv 9.8
Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz: „Vegyetek egy tele marék hamut a kemencéből, és Mózes a fáraó előtt szórja az ég felé.
Kiv 9.9
Finom porrá válik egész Egyiptom felett, és kelevényt okoz emberen és állaton, amely mint a fekély, felfakad.”
Kiv 9.10
Ők tehát vették a hamut a kemencéből, a fáraó elé léptek és Mózes az ég felé szórta. Erre kelevények keletkeztek, amelyek emberen és állaton, mint a fekély, felfakadtak.
Kiv 9.11
A varázslók a kelevényeik miatt nem is állhattak Mózes elé, mivel a kelések a varázslókon és minden egyiptomin kifakadtak.
Kiv 9.12
Az Úr azonban megkeményítette a fáraó szívét: nem hallgatott rájuk, ahogy azt az Úr előre megmondta.
Kiv 9.13
Az Úr ezután így szólt Mózeshez: „Holnap reggel menj a fáraóhoz és közöld vele: Ezt üzeni az Úr, a héberek Istene: bocsásd el népemet, hogy áldozatot mutasson be nekem,
Kiv 9.14
mert különben mindenféle csapással sújtalak téged, szolgáidat és alattvalóidat, hogy megtudd, senki sincs hasonló hozzám az egész földön.
Kiv 9.15
Már eddig is kinyújthattam volna a kezemet és megverhettelek volna pestissel, téged és népedet, úgyhogy eltűntél volna a föld színéről.
Kiv 9.16
De életben hagytalak, hogy megmutassam neked hatalmamat, és hogy nevemet hirdessék az egész földön.
Kiv 9.17
Ha még tovább is visszatartod népemet és nem bocsátod szabadon,
Kiv 9.18
akkor holnap ebben az időben hatalmas jégesőt hullatok, amilyen még nem volt Egyiptomban alapítása napjától mostanáig.
Kiv 9.19
Helyezd hát biztonságba nyájaidat és amid csak van a mezőn. Ember és állat, ami a mezőn van, és nem viszik haza, a jégeső áldozata lesz.”
Kiv 9.20
A fáraó tisztviselői megijedtek az Úr fenyegetésétől, és fedél alá mentették rabszolgáikat meg állataikat.
Kiv 9.21
Azok ellenben, akik nem törődtek az Úr fenyegetésével, kint hagyták rabszolgáikat és állataikat a mezőn.
Kiv 9.22
Az Úr így szólt Mózeshez: „Nyújtsd ki a kezed az ég felé, hogy jégeső hulljon Egyiptom egész földjén az emberekre, az állatokra és mindenre, ami egész Egyiptomban a mezőn nő.”
Kiv 9.23
Mózes az ég felé lendítette botját, erre az Úr mennydörgést hallatott és jégesőt hullatott. Villám csapkodta a földet, s az Úr szörnyű jégesőt bocsátott Egyiptom egész földjére.
Kiv 9.24
Jégeső volt ez, állandó villámlással, olyan pusztító erejű jégeső, amilyet még nem láttak az egyiptomiak földjén, mióta emberek lakják.
Kiv 9.25
A jégeső teljesen elpusztított mindent Egyiptom földjén, ami a mezőn volt: embert és állatot. Tönkreverte a vetést a mezőn és letördelte a fákat.
Kiv 9.26
Csak Gósen tartományt, Izrael fiainak lakóhelyét kímélte meg a jégeső.
Kiv 9.27
A fáraó hívatta Mózest és Áront, s ezt mondta nekik: „Most már elismerem, hogy vétkeztem: az Úrnak van igaza, én és népem gonoszságot követtünk el.
Kiv 9.28
Kérjétek az Urat, hogy szüntesse meg a mennydörgést és a jégesőt, én pedig ígérem, hogy elbocsátlak benneteket. Ne maradjatok itt tovább.”
Kiv 9.29
Mózes így válaszolt: „Ha kilépek a városból, kitárom kezem az Úr felé, erre majd a mennydörgés megszűnik, a jégeső eláll, s abból megtudod, hogy az Úré a föld.
Kiv 9.30
De tudom, hogy még sem benned, sem szolgáidban nincs meg az Úrtól való félelem.”
Kiv 9.31
A len és az árpa elpusztult, mert az árpa kihányta a kalászát, a len pedig virágzott.
Kiv 9.32
De a búza és a tönköly nem szenvedett kárt, mert ezek később hajtanak.
Kiv 9.33
Mózes eljött a fáraótól, s amikor kiért a városból, kezét az Úr felé tárta. A mennydörgés és a jégeső megszűnt, s az eső sem ömlött tovább a földre.
Kiv 9.34
A fáraó látta, hogy az eső, a mennydörgés és a jégeső megszűnt, erre továbbra is megmaradt bűnében, megkeményítette a szívét és vele együtt szolgái is.
Kiv 9.35
A fáraó szíve kemény maradt, és nem bocsátotta el Izrael fiait, ahogy azt az Úr Mózes által előre megmondta.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages