Kiv 12

Full text search

Kiv 12
Kiv 12.1
Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz Egyiptomban:
Kiv 12.2
„Ez a hónap legyen számotokra a kezdő hónap: ez legyen az év első hónapja.
Kiv 12.3
Hirdesd ki Izrael egész közösségének: a hónap tizedik napján mindenki szerezzen egy bárányt családonként, egy bárányt házanként.
Kiv 12.4
De ha a család kicsi egy bárányhoz, akkor a személyek számának megfelelően a szomszédos családdal együtt vegyen egyet. Aszerint számoljátok a meghívottakat, hogy ki-ki mennyit eszik.
Kiv 12.5
Az állat legyen hibátlan, hím és egyéves. Vehettek bárányt vagy kecskét.
Kiv 12.6
Tartsátok a hónap tizennegyedik napjáig. Akkor Izrael közösségének egész gyülekezete a két este között vágja le.
Kiv 12.7
Vegyenek a véréből és kenjenek belőle annak a háznak a két ajtófélfájára és szemöldökfájára, amelyben elköltik.
Kiv 12.8
A húsát - tűzön megsütve - még akkor éjszaka egyék meg. Kovásztalan kenyérrel és keserű salátával fogyasszák el.
Kiv 12.9
Ne egyetek meg belőle semmit nyersen vagy vízben megfőzve, hanem csak tűzön sütve, a fejével, a lábával és belső részeivel együtt.
Kiv 12.10
Semmit ne tegyetek el belőle másnap reggelre. Ami másnapra megmarad, azt tűzön égessétek el.
Kiv 12.11
Így fogyasszátok: a derekatok felövezve, saru a lábatokon, bot a kezetekben. Sietve egyétek, mert ez az Úr átvonulása.
Kiv 12.12
Én végigvonulok azon az éjszakán Egyiptomon, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptomban: embert és állatot, s ítéletet tartok, Egyiptom minden istene fölött, én, az Úr.
Kiv 12.13
A vért használjátok annak a háznak a megjelölésére, amelyben laktok. Ha látom a vért, kihagylak benneteket. Titeket nem ér a megsemmisítő csapás, amellyel Egyiptomot megverem.
Kiv 12.14
Ez a nap legyen számotokra emléknap, és üljétek meg úgy, mint az Úr ünnepét. Nemzedékről nemzedékre tegyétek meg ünnepnapnak mindörökre.”
Kiv 12.15
„Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon tüntessétek el házatokból a kovászt, mert aki az elsőtől a hetedik napig kovászosat eszik, azt ki kell irtani Izraelből.
Kiv 12.16
Továbbá az első napon tartsatok ünnepi összejövetelt, hasonlóképpen a hetedik napon is legyen szent összejövetel. Ezeken ne végezzetek semmiféle munkát, csak azt az ételt készítsétek el, amelyre kinek-kinek táplálékul szüksége van.
Kiv 12.17
Tartsátok meg a kovásztalan kenyerek ünnepét, mivel ezeken a napokon vezettem ki csoportjaitokat Egyiptom földjéről. Tartsátok meg ezt a napot nemzedékről nemzedékre: örök törvény ez.
Kiv 12.18
Az első hónap tizennegyedik napjának estéjétől a hónap huszonegyedik napjának estéjéig egyetek kovásztalan kenyeret.
Kiv 12.19
Hét napon keresztül ne legyen kovász a házatokban. Aki kovászosat eszik, azt ki kell irtani Izrael közösségéből, akár idegen, akár közületek való.
Kiv 12.20
Ne egyetek semmiféle kovászosat. Minden helyen, ahol laktok, kovásztalant egyetek.”
Kiv 12.21
Mózes összehívta Izrael véneit mind, és így szólt hozzájuk: „Menjetek és szerezzetek bárányt családjaitok számára és vágjátok le, mint húsvéti áldozatot.
Kiv 12.22
Fogjatok egy izsópköteget, mártsátok az edényben levő vérbe, s az edényben levő vérrel kenjétek meg a szemöldökfát és a két ajtófélfát. Reggelig senki közületek nem léphet ki házának ajtaján.
Kiv 12.23
Ha az Úr átvonul, hogy lesújtson Egyiptomra, és látja a vért a szemöldökfán meg a két ajtófélfán, akkor az Úr elhalad ajtótok előtt, s a pusztítót nem engedi belépni házatokba, hogy a csapást rátok hozza.
Kiv 12.24
Ezt az előírást tekintsétek törvénynek, amely minden időben vonatkozik rád és gyermekeidre.
Kiv 12.25
Ezt a szokást akkor is tartsátok meg, ha majd bejuttok arra a földre, amelyet az Úr nektek ad.
Kiv 12.26
Ha gyermekeitek megkérdeznek benneteket: miféle szertartás ez,
Kiv 12.27
akkor így feleljetek: Ez a húsvéti áldozat az Úrnak, aki Egyiptomban elhaladt Izrael fiainak háza mellett, amikor lesújtott az egyiptomiakra, és a mi házainkat megkímélte.” Erre a nép meghajolt és leborult.
Kiv 12.28
Izrael fiai elmentek és engedelmeskedtek. Úgy tettek, ahogy az Úr megparancsolta Mózesnek és Áronnak.
Kiv 12.29
Éjfélkor az Úr lesújtott minden elsőszülöttre Egyiptom földjén: a fáraó elsőszülöttjére, akinek trónján kellett volna ülnie, s a börtönben levő fogoly elsőszülöttére, valamint minden állat elsőszülöttére.
Kiv 12.30
A fáraó éjjel fölkelt, hasonlóképpen a szolgái és minden egyiptomi. Nagy sírás tört ki Egyiptomban, mert nem akadt ház, amelyben halott ne feküdt volna.
Kiv 12.31
A fáraó még éjjel hívatta Mózest és Áront és rájuk parancsolt: „Induljatok, és menjetek ki népem közül, ti és Izrael fiai. Menjetek és mutassatok be áldozatot Jahvénak kívánságtok szerint.
Kiv 12.32
Magatokkal vihetitek juhaitokat és szarvasmarháitokat, ahogy követeltétek, csak menjetek. De kérjetek áldást rám is.”
Kiv 12. 33
Az egyiptomiak szintén sürgették a népet, hogy gyorsan távozzék az országból. Ezt mondták ugyanis: „még mindannyian meg találunk halni”.
Kiv 12.34
Az emberek tehát vették a tésztát, mielőtt még megkovászosodott volna, a sütőteknőt, és ruhába csavarva vállukon vitték.
Kiv 12.35
Izrael fiai Mózes szavai szerint jártak el, s az egyiptomiaktól ezüst- meg aranydolgokat és ruhákat kértek.
Kiv 12.36
Az Úr bizalomra hangolta az egyiptomiakat a nép iránt, s azok teljesítették kérésüket. Így szereztek zsákmányt az egyiptomiaktól.
Kiv 12.37
Izrael fiai elindultak Ramszeszből Szukkot felé, a gyalogos férfiak - családjukat nem számítva - mintegy hatszázezren.
Kiv 12.38
Tömérdek összeverődött népség is ment velük, valamint juh, szarvasmarha és sok állat.
Kiv 12.39
Az Egyiptomból magukkal hozott tésztából kovásztalan kenyeret sütöttek. Kovászt nem tettek bele, hiszen az egyiptomiak kiűzték őket, nem késlekedhettek és nem készíthettek eledelt az útra.
Kiv 12.40
Az idő, amelyet Izrael fiai Egyiptomban töltöttek, 430 esztendőt tett ki.
Kiv 12.41
Éppen azon a napon vonult ki Egyiptomból az Úr egész serege, amikor letelt a 430 esztendő.
Kiv 12.42
Ez az éjszaka, amelyen az Úr virrasztott, hogy kihozza őket Egyiptom földjéről, legyen Izrael fiai számára is az Úr tiszteletére átvirrasztott éjszaka minden nemzedéken át.
Kiv 12.43
Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz: „A húsvéti bárányra ez a szabály vonatkozik: idegen nem ehet belőle.
Kiv 12.44
De a pénzen vásárolt rabszolga ehet, ha előbb körülmetéled.
Kiv 12.45
Jövevény és napszámos nem ehet belőle.
Kiv 12.46
Ugyanabban a házban kell elfogyasztani, húsából nem vihetsz ki semmit a házon kívülre. Csontot nem törhettek össze benne.
Kiv 12.47
Izrael fiainak egész közössége így járjon el.
Kiv 12.48
Ha idegen tartózkodik nálad, és meg akarja ünnepelni a húsvétot az Úr tiszteletére, akkor a férfiakat mind körül kell metélni. Így részt vehet az ünnepen és úgy kell tekinteni, mint a közületek valót. De aki nincs körülmetélve, az nem ehet belőle.
Kiv 12.49
Ez a törvény vonatkozik a hozzátok tartozóra és a köztetek lakó idegenre.”
Kiv 12.50
Izrael fiai mind engedelmeskedtek: úgy tettek, ahogy az Úr Mózesnek és Áronnak megparancsolta.
Kiv 12.51
Ezen a napon vezette ki az Úr Izrael fiait, csoportjaik szerint Egyiptomból.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages