Luk. 20

Full text search

Luk. 20
Luk. 20.1
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és * és az evangyéliomot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók a vénekkel egybe,
Luk. 20.2
És mondának néki, így szólván: Mondd meg nékünk, micsoda * hatalommal cselekszed ezeket? vagy ki az, a ki néked ezt a hatalmat adta?
Luk. 20.3
Felelvén pedig, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek; mondjátok meg azért nékem:
Luk. 20.4
A János * keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől?
Luk. 20.5
Azok pedig tanakodának magok közt, mondván: Ha ezt mondjuk: Mennyből; azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?
Luk. 20.6
Ha pedig ezt mondjuk: Emberektől; az egész nép megkövez minket: mert meg van győződve, hogy János próféta * volt.
Luk. 20.7
Felelének azért, hogy ők nem tudják, honnét vala.
Luk. 20.8
És Jézus monda nékik: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
Luk. 20.9
És kezdé a népnek e példázatot mondani: Egy ember * plántála szőlőt, és kiadá azt munkásoknak, és hosszú időre elutazék.
Luk. 20.10
És annak idején elküldé * szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak néki a szőlő gyümölcséből; a munkások pedig azt megvervén, üresen bocsáták el.
Luk. 20.11
És még másik szolgát is külde; de azok azt is megvervén * és meggyalázván, üresen bocsáták el.
Luk. 20.12
És még harmadikat is külde; de azok azt is megsebesítvén, kiveték.
Luk. 20.13
Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szerelmes fiamat: * talán azt, ha látják, megbecsülik.
Luk. 20.14
De mikor azt látták a munkások, tanakodának egymás közt, mondván: Ez az * örökös; jertek, öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség!
Luk. 20.15
És kivetvén őt a szőlőből, * megölék. Mit cselekszik azért a szőlőnek ura azokkal?
Luk. 20.16
Elmegy és elveszti azokat a munkásokat, és * a szőlőt + másoknak adja. És mikor ezt hallották, mondának: Távol legyen az!
Luk. 20.17
Ő pedig reájok tekintvén, monda: Mi az tehát, a mi meg van írva: A mely követ az építők * megvetettek, az lett a szegelet fejévé?
Luk. 20.18
Valaki erre a kőre esik, szétzúzatik; * a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.
Luk. 20.19
És igyekeznek vala a főpapok és az írástudók kezeiket ő reá vetni azon órában; de félének a néptől; mert megérték, hogy ő ellenök mondta e példázatot.
Luk. 20.20
Annakokáért vigyázván ő reá, leselkedőket küldének ki, * a kik igazaknak tetteték magokat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának.
Luk. 20.21
Kik megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz, hanem az Istennek útját igazán tanítod:
Luk. 20.22
Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?
Luk. 20.23
Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?
Luk. 20.24
Mutassatok nékem egy pénzt; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré.
Luk. 20.25
Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré, a * császárnak, és a mi az Istené, az Istennek.
Luk. 20.26
És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.
Luk. 20.27
Hozzá menvén pedig a sadduczeusok * közül némelyek, a kik tagadják, hogy van feltámadás, megkérdék őt,
Luk. 20.28
Mondván: Mester, Mózes megírta nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye annak feleségét, és támasszon magot az * ő testvérének.
Luk. 20.29
Hét testvér vala azért: és az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül;
Luk. 20.30
A másik vevé el azért annak feleségét, és az is magzatok nélkül halt meg;
Luk. 20.31
Akkor a harmadik vette el azt; és hasonlóképen mind a heten is; és nem hagytak magot, és meghaltak.
Luk. 20.32
Mind ezek után pedig meghalt az asszony is.
Luk. 20.33
A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülök? mert mind a hétnek felesége volt.
Luk. 20.34
És felelvén, monda nékik Jézus: E világnak fiai házasodnak és férjhez adatnak:
Luk. 20.35
De a kik méltókká tétetnek, hogy ama * világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak:
Luk. 20.36
Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.
Luk. 20.37
Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette a csipkebokornál, mikor az Urat Ábrahám Istenének * és Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja.
Luk. 20.38
Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek Istene: mert mindenek élnek ő néki.
Luk. 20.39
Felelvén pedig némelyek az írástudók közül, mondának: Mester, jól mondád!
Luk. 20.40
És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.
Luk. 20.41
Monda pedig nékik: Mimódon mondják, hogy a Krisztus * Dávidnak fia?
Luk. 20.42
Holott maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: Monda az Úr az én Uramnak, * ülj az én jobbkezem felől,
Luk. 20.43
Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
Luk. 20.44
Dávid azért Urának mondja őt, mimódon fia tehát néki?
Luk. 20.45
És az egész nép hallására * monda az ő tanítványainak:
Luk. 20.46
Oltalmazzátok meg magatokat * az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piaczokon való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az első űlést, és a lakomákon a főhelyeket;
Luk. 20.47
Kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből hosszan * imádkoznak; ezek súlyosabb ítélet alá esnek.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages